Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-190

176 Az országgyűlés képviselőházának 190. ülése 1928 június 20-án, szerdán. szem, hogy mélyen t. képviselőtársamnak külön bizalmat szavaztak volna ezért az adónemiért, hogy a kereskedők és iparosok hálafeliratot küldtek volna ezért mélyen t. képviselőtársamnak. A mélyen t. képviselő urnák joga van tehát a fejét rázni, de nekem is teljes jogom van csodálkozni ezen a fejrázáson. Mindkettőnknek egyforma jogunk van. Mindenki a saját fejével gondolkozik, de remélem, hogy a választók is saját fejükkel gondolkoznak majd. (Jánossy Gábor: Ügy van! Tökéletesen igaza van! Ebben mindnyájan megegyezünk!) , Mondom, láttam azt a tájékozatlanságot, hogy senki sem tudta hogy tulajdonképen itt miről van szó, uj adóról-e, vagy pedig adóemelésről. Hát én ismételten kijelentem és megnyugtatom a t. Képviselőházat, hogy nem egy uj adó bevezetéséről, hanem egy meglévő adónak a felemeléséről van szó. (Jánossy Gábor: Most már meg az államtitkár ur rázza a fejét!) Hát az nagyon illetékes, ha az államtitkár ur rázza a fejét, ez min dien esetre komoly, szakszerű alapon való fejrázás. Erre én mindenesetre adok, mert nagy súlya van a mélyen t. államtitkár ur egyéni ságének és én nagyon szeretem, ha szavaimat kontrollálják. Ugyebár a dolog ugy áll, hogy az 1921 :XI. törvénycikkel született meg az úgynevezett gyujtószeradó, amely adó alá vonta nemcsak a gyufát, hanem minden gyujtószerszámot, sőt még a zsebgyujtószerszámot is külön, kifejezetten; megadóztatta tehát a gyufát, gyujtószerszámot és zsebgyujtószerszámot; úgyhogy ha valaki eddig abban a boldog hitben élt. hogyha előveszi azt a kis masinát és meggyújt vele valamit, az talán adómentes, az nagy tévedésben van, mert 1921-ben gondoskodtak arról, hogy behozzák a gyujtószeradót és a gyujtószerszámok adóját. (Jánossy Gábor: Acél, kova, tapló nincs megadóztatva! — Fábián Béla: Sőt ha valaki két követ összedörzsöl és ugy csihol szikrát, még azt is megadóztatják! — Jánossy Gábor: Dehogy!) Amidőn 1921-ben behozták a gyujtószeradót, a helyzet az volt. hogy addig ez a tárgy nem volt megadóztatva. Akkor keresték az alkalmat mindenféle uj adónemnek a létesítésére és az 1921 : XI. törvénycikkel megalkották a gyujtószeradót. Kérem, én adok egy ideát, mélyen t. államtitkár ur, hasznos ideát adok a mélyen t. pénzügyi kormányzatnak, talán lehetne valamit ott is keresni, talán lehetne valami üzletet csinálni. (Jánossy Gábor: Na, na!) Itt van az 1921 : XIX. törvénycikk a szivarkahüvely és a szivarkapapiradóról. Ez hasonló a gyufaadóhoz. Ez teljesen elhanyagolt dolog s én felvéteni a kérdést; a szivarkapapir- és szivarkahüvelyadó eddig még nincs kihasználva ilyen nagy nemzetgazdasági távlatban, mint látjuk azt a gyujtószera dónál. Teljesen ingyen szállitom ezit az ideát a mélyen t. kormányzatnak, méltóztassék a szivarkapapir- és szivarkahüvelyadóval szintén valamit csinálni. (Szabóky Alajos: Nem gyártják az országban a szivarkapapirost!) Nem gyárt jak? <Szabóky Alajos: A szivarkapapirost nem gyártják! — Sándor Pál: Eladták! — Szabóky Alajos: Idegen tőke megvásárolta! — Sándor Pál: Tehát eladták, ha megvásárolta!) Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, ne méltóztassék ilyen szokatlanul hosszú szünettel a tárgyalás menetét megszakítani. Bródy Ernő: Valamit kerestem, amit még meg fogok találni, hogy a mélyen t. államtitkár urat felvilágosítsam a szivarkapapir és szivarkahüvely gyártásának állapotáról. Magyarországon, mert annak idején az 1921. évi törvény indokolásában erre pozitív adatok voltak. Különben nem akarok áttérni a gyufáról a szivarkára, csak a gyufánál maradok, hiszen elég témát ad ez nekem. Mondom tehát, hogy 1921-ben behozták a gyufaadót és a gyufagyárakat jövedéki felügyelet alá helyezték körülbelül olyanformán, mint a szeszgyárakat. A törvénynek két olyan szakasza van, amelyek bennünket jelen vonatkozásban érdekelnek. Az egyik a 28. §, amely azt mondja, hogy (olvassa): »uj ipartelepet létesíteni csak a pénzügyi- és kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg adott engedély alapján szabad«. A másik a 29. §, amely a következőket mondja (olvassa): »1. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a gyufa után az államkincstár részére részesedést biztosítson és azt beszedhesse. 2. A gyufa alapárát (gyári ár), továbbá a gyufáért a nagykereskedési, valamint a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árt, nemkülönben a gyufa minőségét megállapíthassa és ellenőrizhesse«. Megállapitom tehát ebből, hogy az, 1921. évi gyufaadótörvény már intézkedett az irányban, hogy uj ipartelepeket, uj gyufagyári telepeket csakis a kereskedelemügyi minister és a pénzügyminister együttes engedélyével lehetett kiadni. Ez volt az egyik, a másik pedig az, hogy a gyufa alapárát, továbbá a gyufa minőségét szintén joga volt a ministeriumnak megállapítani és ellenőrizni, tehát ugy az uj ipartelepek létesítése, mint a gyufa ármegállapítása tekintetében ebben az esetben már intézkedtek. Méltóztassék megengedni, hogy amit az előbb mondottam a szivarkahüvely tekintetében, arranézve a törvény • indokolásából egy passzust felolvassak. Sajnálom, hogy a mélyen t. pénzügyi államtitkár ur nincs jelen... (Szabóky Alajos: Jelen vagyok!) Akkor kérem a figyelmét a mélyen t. államtitkár urnák, mert azt méltóztatott mondani, hogy nincs termelés Magyarországon. Az 1921 : XIX. te. minister! indokolásban a következő passzus foglaltatik (olvassa): Jelenleg a magyar állam igazgatása alatt álló területelken ez idő szerint 16 szivarkahüvely és szivarkapapir gyártelep van és pedig Budapesten 11, Sopronban 2, Pestújhelyen. Cinkotán és Szegeden 1—1. Ezek az ipartelepek napi 8 órai munka mellett évenként 23 millió dobozt à 100, szivarkahüvelyt állítanak elő, de minden nehézség nélkül két munkáscsoportot tudnának egyszerre foglalkoztatni, amely esetben az eddigi termelés 46 millió dobozra volna emelhető. Ezzel szemben a fogyasztás évente 28 millió dobozra tehető. A szivarkapapir kézi munkával készül, igy tehát ebből a cikkből úgyszólván tetszőleges mennyiség gyártható. Az évi szükséglet mintegy 80 millió 60 lapos csomagra tehető.« Igen t. államtitkár ur. ezekben voltam bátor előadni, hogy Magyarországon van szivarkapapir és szivarkahüvely gyár. (Szabóky Alajos: Nem tetszett megérteni! A papirost magát, amiből a hüvelyt és a cigarettapapirt készítik, nem Magyarországon állítják elő!) Engedje meg a mélyen t. államtitkár ur, hogy ne szálljak le a szivarkahüvely és a szivarkapapir gyártás mélységébe, mert nem akarok meredekre jutni. En itt, a felszínen akarok maradni. (Mándy Samu: Maradjon fenn, de akkor felületesség lesz belőle!) Én nem vagyok ebben a tekintetben felületes, mert mint jogász, tudom ezeket. Ne tessék engem vizsgáztatni, mert a mélyen t. Mándy képviselő ur levizsgázott már,