Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-188

134 Az országgyűlés képviselőházának 188. ülése'1928 június 16-án, szombaton. házszabályok rendelkezéseihez és igy nem is kísérlem meg azt, hogy érdemben belemenjek a minister ur szavainak vitatásába, azonban mégis számolnom kell azzal, hogy a pártértekezlet fogalma nemi meriti ki magát a törvényhozás fogalmát. Az, igen t. minister ur most előadott részletesen egy gazdasági tervet, egy üzleti koncepciót, amely kétség kivül ugy függ össze ezzel a javaslattal, hogy e javaslat megszavazása nélkül keresztülvihetetlen. Csak egészen természetes dolog tehát, amikor a Háznak ez az oldala erről csak a lapokból értesül, amely oldalnak nincs módja a pártértekezleten vagy a pártértekezletnek albizottságában elhangzott dolgokat ismertetni és azzal foglalkozni, hogy a maga részérjől ellenzéki hivatását másképen nem tudja teljesíteni, mint igyekszik a kormányt arra kényszeríteni, hogy a tárgyaláshoz szükséges összes adatokat kellő időben a Háznak rendelkezésére bocsássa. Én a házszabályok 132. §-ának helyes értelmezése és alkalmazása érdelkében szólaltam fel. A 132. §. második bekezdéséiben, amelyre az elnök ur volt szives hivatkozni és amelyhez én is tartom magamat, megmondja hogy: »A bizottság kisebbsége vagy egyes tagjai külön véleményeiket azon alkalommal szintén szóval vagy írásban előterjeszthetik«, ha tudniillik a bizottság jelentése előlenne terjesztve. Ugyancsak ez a 132. §. megmondja azt, hogy a bizottság jelentését az ügy kellő megvitatása után kell a Ház elé terjeszteni. Ezzel szemben azt látjuk, hogy itt fekszik előttünk egy javaslat, amelyhez indokolás is van csatolva és ebből az indokolásból megállapitható, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja egy amerükai-svéd tröszttel megkötött megállapodással szemben való állásfoglalás. (Bródy Ernő: Az indokolásban is ez van!) Mindazok, akik a bizottság tárgyalásain részt vettünk, ezt ebből a néző szögből támadtuk és tárgyaltuk és a bizottság túloldali tagjai ebből a nézőszögből fogadták el a javaslatot. Ilyen körülmények után, mikoir a minister ur egészen más indokolást, de tovább megyek, egészen más üzleti koncepciót ad elő ennek a javaslatnaik a támogatására, azt kell mondhatnom, hogy ez a javaslat kellő megvitatásban nem részesült. El tudom képzelni, hogy azok, akik a kereskedelemügyi minister ur bevonásával lefolytatott tárgyalások során az előadó ur vehemens védelme után, amellyel a javaslatot épen az amerikai-svéd tröszt elleni védekezés szempontjából kivánta elfogadtatni, talán elfogadták ezt a javaslatot, ha a pénzügyminister urnák a koncepcióját, a terveit ismerték volna, nem adtaik volna szavazatukat ehhez a javaslathoz. Az igen t. pénzügyminister úrtól azt kérdezem, hogy mindaz a koncepció, amely ehhez a javaslathoz fűződik, miben találja meg közjogi jelentőségét? Miképen lehetséges, hogy a magyar állam, a magyar kormány le lesz, kötve 10 évre az itt részére biztosított jogok mikénti gyakorlása tekintetében'? Nem kaptam erre feleletet. Nagyon egyszerű a helyzet. Mi ebben a törvényjavaslatban a t. kormánynak jogokat adunk meg-, hogyha a Ház ezt elfogadja; jogokat adunk meg a termelés megállapítására, a kontingens felosztására, és az árak szabályozására. Abban az üzleti koncepcióban, amelyet a t. pénzügyminister ur elmondott, az foglaltatik, hogy a kormány az itt neki adott jogokat szerződéssel, egy magáincéggel kötött szerződés alapján korlátozni akarja bizonyos időre, és vagyolk annyira optimista, hogy azt mond- I jam, hogy olyan időre, amely már túlhaladja a kormány életét. (Zaj és ellenmonéások a jobboldalon.) Nekem akkor jogom van azt mondani, hogyha ilyen koncepciót látok, mintHogy ez -a, javaslat megvitatásánál nem szereipel, ezt a javaslatot kellőleg előkészittetnek nem találom. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a ssélsobalóldalon.) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy az az izgalom, amely a Házon erőt vett és azok a szenvedélyes jelenetek, amelyek itt kirobbantak ennek a hibának természetszerű következményei. Semmi akadálya sincs annak, hogy a házszabályok megfelelő rendelkezései alapján ezt a javaslatot visszaküldjük a pénzügyi bizottsághoz, vagy pedig még helyesebben a pénzügyi és földmivelésügyi bizottsághoz, mert most már nyilvánvaló, hogy a kettő teljesen összefügg és kellő letárgyalás után méltóztassék azt a Ház elé terjeszteni, és azután méltóztassék ebben a kérdésben a Ház bölcsességének határozni. Amennyiben a t. Ház ezt a javaslatot egy nyugodt atmoszférában — amely nyugodt atmoszféra nemcsak a Házban bent, hanem odakin a közönség között is kell, hogy meglegyen — akarja letárgyalni, akkor ezen az utón kell haladni. Ha nem ezt fogjuk csinálni, akkor legyen meggyőződve a t. Ház, hogy ez a javaslat ennél az izgalomnál is sokkal nagyobb izgalmakat fog odakint a közönség körében kiváltani. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Élénk ellenmondások a jobboldalon.) Nem megyek a dolog érdemének vitatásába, de legyenek meggyőződve, hogy a közvélemény már ma tisztálban van azzal, hogy nem 5%-os kamatról, hanem 9—10%-os kamatról van szó, mert egészen mindegy, hogy ezt a kamatszolgáltatást a fogyasztó közönség nagy rétegei fogják-e megfizetni a gyufa árában vagy meg fogják fizetni a kölcsönt felvevők kamat címén. JVLég egyszer kérem tehát az igen t. minister urat, méltóztassék hozzájárulni, hogy a házszabályok megfelelő szakasza alapján, amely módot nyújt arra, hogy a Ház az ilyen javaslatot ujabb tárgyalás alá vegye, ez a javaslat visszaküldessék a pénzügyi és földmivelésügyi bizottságnak azzal, hogy a ma benyújtandó egyéb javaslatokkal és szerződésekkel együtt tárgyalja azt le és lelkiismeretes, objektiv jelentést terjesszen a Ház elé. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Közbevető határozathozatalnak helye nincs. A ministerelnök ur kíván szólni! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről kérem a t. Házat, hogy a tárgyalás rendes mederben folytattassék és a törvényjavaslat a maga utján határozat tárgyává tétessék. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) A pénzügyminiser ur már rámutatott arra a körülményre, hogy a szerződés és az Ofb. jogkörére (vonatkozó törvényjavaslatban foglalt financiális intézkedések teljesen irrelevánsak e törvényjavaslat sorsának szempontjából. Ezt a törvényjavaslatot elfogadhatja, visszavetheti bármely képviselő ur, tekintet nélkül arra a szerződésre, amelyre a pénzügyminister ur alludált, amely a Ház elé fog kerülni, amely természetesen külön tárgyalást igényel, amelyre vonatkozólag külön határozatot kell majd hozni s amelyet előzetesen a bizottságokban külön fognak tárgyalni. Mondom, ettől eltekintve^ egészen irreleváns ennek a javaslatnak sorsa. Ennek meg-