Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-173

Az országgyűlés képviselőházának 1 államvasutak gépgyárának kellett volna az autó­buszokhoz szükséges alvázakat elkészíteni. Ez a gépgyár képes is erre, mert mozdony­alvázakat is készit. A motorokat és egyéb gép­részeket a Mág, tehát a mátyásföldi repülőgép­gyár készítette volna el ; a karosszériák tekinte­tében még nem történt döntés, a pályázatok most vannak elbírálás alatt. ('Szilágyi Lajos i Ma dél­ben bontottuk fel !) De nem kétes, hogy ezt is a magyar ipar fogja kapni, az a cég, amelynek ajánlata előnyösebb és megbízhatóbb. Ezeket az autókat sürgősen el kellett volna készíteni, most pedig azt látjuk, hogy a magyar államvasutak gépgyára ezeket az alvázakat nem készítette el. S miután a mátyásföldi gépgyár sürgette ezeknek az alvázaknak leszállítását, most leszállított ötven kocsira való nyersanyagot, de ez a nyersanyag nem a magyar államvasuti gépgyárban készült, hanem a német Benz-gyárak készítménye. Annyira igaz ez, hogy ezeknek az alvázaknak egyike­másikába a németországi Benz-gyár márkája van beleütve. Az alkatrészek közül a dugattyúk, haj tókerekek és az összes csapágyak készen jöttek Németországból. A további ötven kocsihoz a Máv. gépgyár a nyersanyagot nem szállította le, hanem hozatott öt motort teljesen készen. Ha a minister ur ki fog küldeni valakit, az épugy ott fogja ta­lálni ezeket a próbastandon állni, mint ahogy mi láttuk ezeket a motorokat a próbák alatt. Mi történt tehát 1 A magyar állam vasúti gép­gyár fel sem készült erre a munkára. Nem tudom miért % Micsoda okok voltak azok, amelyek erre késztették, minthogy tudta, hogy meg fogja kapni ezt a munkát. E tekintetben nem volt kétség sohasem egyetlen testületnek, hivatalnak vagy pártnak részéről, hogy ezt igy kell elkészíteni. A gyár azonban nem készült hozzá és mikor most a főváros sürgeti már az autóbuszok leszállítását és a mátyásföldi gépgyár — hozzá akarván fogni a munkához — szintén sürgeti az alvázat, az államvasuti gépgyár, hogy szállitási kötelezett­ségének eleget tudjon tenni, ötven autóbuszra való nyersanyagot a németországi Benz-gyárból hoz be, mint fékgyártmányt. Annyira igaz ez az én információim szerint, hogy egy Pilis nevezetű fő­felügyelő körülbelül négy hétig volt kint Német­országban a Máv gépgyár megbízásából és tárgyalt ott a céggel. Méltóztassék most megnézni, hogy milyen következménye van egy ilyen intézkedésnek. A mátyásföldi repülőgépgyár be van rendezve körülbelül 500 munkásra. Abban az osztályban, amelyben ezeket az autóbuszokat kívánják gyár­tani, azelőtt 172 ember dolgozott, ma pedig dol­gozik 28, a többi kint sétál. Sétál azért, mert a helyett hogy ő végezné el a munkát, külföldről, a Benz-gyárból hozzák be azokat az alkatrészeket, amelyeket a magyar államvasuti gépgyárnak kellett volna elkésziteni. (Mozgás.) Az nem az én kötelességem, hogy ezt ellenőrizzem, igy van-e vagy nem. Én idehoztam a Ház elé ezt a botrá­nyos ügyet abból a célból, hogy vizsgáltassák ki. N incs kétségem az iránt, hogy azok a munkások, akik látják ezeknek az alvázaknak behozatalát, és látják azokban a német gyár beütött bélyegzőjét, valót mondanak. Ebben tehát nem lehet kétség, és a Máv gépgyárnak igazolni kell tudnia munka­jegyekkel, akkordcédulákkal és egyebekkel, hogy tényleg nála készült az a munka. Ha ez igaz, — és igaznak kell elfogadni, — akkor ennek súlyos következményének kell lennie. Nem hiszem, hogy külföldön valaha eltűrtek volna olyan esetet, hogy egy állami üzem, egy állami gépgyár, amikor az összes testületek — a közgyűlés és a többiek — neki kivanják juttatni a munkát, e kötelezettsége alól ugy kivan kibújni, hogy nem tudván szállítani, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. '3. ülése 1928 május 22-én, kedden. 67 gyorsan külföldről hoz be ötven autóbuszra való nyersanyagot. (Bud János pénzügy mi nister : Nem csak minták voltak azok?) Nem. Hangúlyozom, hogy ötven kocsira való alkatrészek voltak, tehát nem egy vagy két kocsira valók. Ök megvettek egy mintát. Megvették a Benz—Mercedes M. 26. tipusu mintát és ennek gyártására kaptak engedélyt. Szerződést kötöttek a német Mercedes­gyárral, amely nekik megengedte azt, hogy ilyen tipusu gépeket itt gyáitsanak. Ezt a tipust elfogadta a főváros és ennek a megállapodásnak értelmében kiadták a rendelést, még pedig kiadták a magyar államvasuti gépgyárnak, hogy készítse el az alvázakat és a hozzájuk tartozó egyéb szerkezeteket ; a mátyásföldi automobil­gyár, a Mág. késziti a motort, sebességváltót, differenciált és a többi alkatrészeket, amelyek hozzátartoznak ; a munkának harmadik része, a karosszeria-munka pedig most van elbírálás alatt, hogy kinek adatik ki. Ezen folyamat alatt a magyar államvasutak gépgyára 50 autóbuszra való alvázt leszállított a Mág-nak, de ez nem magyar gyártmány, nem az ő gyártmánya, ha­nem a németországi Benz-gyárnak a gyártmánya. Én igen jó helyről kaptam ezen információimat és nem hiszem, hogy én ebben tévedtem volna. Azt kérem, hogy méltóztassék ezt a kérdést megvizsgálni, és amennyiben az általam emiitett adatok megfelelnek a valóságnak, akkor szeretném végre látni azt, hogy a magyar kormány érvényt is szerez magyar iparpártolási politikájának nem­csak rendeletekben, nemcsak papiroson, hanem már egyszer abban is, hogy azt. aki ilyet elkövet, felelősségre vonja és az állásából elmozdítja. Nem kívánok ezekkel a gazdasági vonatko­zású kérdésekkel foglalkozni, de rá kell mutatnom azoknak előidéző bajaira és kénytelen vagyok visszatérni oda, hogy véleményem szerint az a körülmény, hogy nálunk ilyen intézkedések lehetségesek, arra vezethető vissza, hogy a tör­vényhozás választása nem ugy történik, mint ahogy ez más demokratikus államokban történik. A parlament nem érzi azt a felelőséget, amellyel tartozik választópolgárainak, mint ahogy ezt érzik például azok a testületek, amelyek szorosabb érintkezésben vannak a választópolgárokkal. Méltóztassék megnézni a főváros közgyűlését, méltóztassék megnézni azt a munkát, amely ott folyik és összehasonlítani azzal a munkával, amely itt folyik. Én tudom, hogy erre azt fogják mondani egyesek, hogy ott obstruáltak, vagy nem tudom mit csináltak. Ezt csak a felületes szemlélő mondhatja, aki a főváros közgyűlésének munkáját csak az újsá­gokból ismeri, de aki belemélyed komolyan abba a munkába, amelyet ott a fővárosi pártok végez­nek, még pedig önzetlenül, annak meg kell álla­pítania objektive, hogy az a munka sokkal ered­ményesebb a fővárosra, sokkal hasznot hozóbb, mint az a munka, amely itt a törvényhozásban folyik. (Ellenmondások a jobboldalon.) Arról nem akarok külön beszélni, hogy milyen nagy érdeklődésnélküliség van itt állandóan. A pénzügyminister költségvetését a múltkor, ugy tudom, 17 szavazattal fogadták el. Senki nem érdeklődik a parlamenti tárgyalások iránt, mert az alapja annak, hogy érdeklődjék, hiányzik. A Ház tagjai nem tartoznak felelősséggel senki­nek sem ; minden képviselőnek, aki ma meg­választ tott, vagy legalább is azoknak, akik a nyilt választójog révén jöttek ide, csak arra kell ügyelni, hogy a jegyzőkkel, szolgabirákkal és egyéb tényezőkkel szemben, akiktől a választás függ, főképen a kormánnyal szemben ne veszítsék el a támogatást és a szimpátiát. De hogy a vá­lasztók mit gondolnak, az úgysem fontos a mai ' választási rendszer mellett. (Ellenmondások a 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom