Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-173

Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1Ù28 május 22-én, kedden. 35 gyülekezési és egyesülési jog nincs, a törvényhatóságok autonómiáját percenként és porconként elszedik, egyedül a parlament van még itt, ahol beszélhetünk, ahol szót emelhetünk. Ebben a parlamentben is mindent elkövetnek arra, hogy a mi kedvünket elvegyék, hogy technikai módon ezt az ellenzéket némaságra, tétlenségre szorítsák. A ml kötelességtudásunk és lelkiismeretünk azonban arra ösztönöz minket, hogy kitartsunk a végletekig, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert ez a hivatásunk, ez a feladatunk, ezért kaptunk megbizást. És ha a nyilt szavazás utján választott képviselők nem éreznek közösséget a néppel... Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék a képviselő urak között megkülönböztetést tenni ilyen vonatkozásban. Bródy Ernő: Boesánatot kérek, a törvény teszi a megkülönböztetést. Elnök: A képviselő ur kétségbe vonta azok kapcsolatát a néppel. Ezt nem engedhetem meg. (Sándor Pál: A szuronyokkal van kapcsolat! — Jánossy Gábor: Én vagyok olyan kapcsolatban az én népemmel, mint a képviselő urak. — Sándor Pál: Nem a képviselő úrról beszélek. — ZaQ Bródy Ernő: En csak le akarom szögezni, hogy nincs semmiféle alkalom, semmiféle időszerűség a házszabályrevizióra, s annak nincs semmiféle oka. (Jánossy Gábor: Nincs napirenden! — Baracs Marcell: Nincs dicsőbb dolog a nyilt szavazásnál!) A szólásszabadságot már nem lehet jobban megszorítani, mint ahogy most meg van szoritva. Technikailag már nem méltóztatnak többet elérni tudni, mint amit már elértek. Mit akarnak tehát még? (Baracs Marcell: Majd meglátod! — Jánossy Gábor: Nincs napirenden!) De már ki méltóztattak küldeni egy bizottságot a házszabályrevízió megállapítása tárgyában ás közölték velünk» hogy ősszel ez a házszabályrevizió napirendre kerül. (Jánossy Gábor: Mi lesz őszig!) Hát ne kerüljön napirendre! Sokkal fontosabb problémák vannak, amelyek napirendre kivánkoznak. Méltóztassanak napirendre tűzni legelsősorban az adóterhek csökkentését. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez legyen napirendre tűzve, ne pedig a házszabályrevizió. (Jánossy Gábor: Elfogadom. Ne tessék rám annyira haragudni. A kormány is foglalkozik vele! — Sándor Pál: Majd beszélünk a korridoron.) T. Képviselőház! A fővárosi autonómia kérdésére még vissza fogok térni. Engedjék meg azonban, hogy most foglalkozzam — sajnálom, hogy nincsenek bent a kisgazdák, a mélyen t. kisgazdapárt tágjai — azzal a kérdéssel, amelyet Mayer János földmivelésügyi minister ur vetett fel, amikor bennünket aszfaltdemokratáknak nevezett. Én ez ellen a kifejezés ellen a leghatározottabban tiltakozom, mert nem ismerek sem aszfalt-demokráciát, sem meződemokráciát; nem ismerek vallási alapon demokráciát, — sem keresztény demokráciát, sem zsidó demokráciát — én csak demokráciát ismerek. Ez egy oszthatatlan egységes fogalom, amely minden emberre kiterjed származásra, vallásra, rangra való tekintet nélkül. Ez a demokrácia. Ne tessék bennünket azzal vádolni, hogy mi itt valami különleges demokráciát akarnánk felállítani. Én a magam részéről, mint Budapest székesfőváros képviselője, jogot követelek a vidéki nép számára is (Jánossy Gábor: Mint az ország képviselőre!) Mint az ország képviselője. (Jánossy Gábor: Mind azok vagyunk!) Mind azok vagyunk. Be engedelmet kérek, amikor én titkos szavazati jogot KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIH. kérek, azt a vidéki, a falusi ember számára kérem mert nekünk a fővárosban megvan a titkos szavazati jogunk, ellenben a vidék számára kell az, hogy teljesen függetlenül, teljesen befolyásmentesen nyilatkozhassék meg a maga politikai szándékaiban. Én a kultúrát, a gyermekvédelmet és a higiénia teljes kiépítését épugy követelem a főváros mint a vidék számára is. Én nem akarok külön demokráciát az aszfaltnak, nem akarok semmi privilégiumot, semmi monopóliumot az aszfalt számára, viszont nem fogadok el semmi lenézést az aszfalttal szemben. Egyformán tisztelem és becsülöm a magyar népet akár a mezőn, akár a falun él, akár pedig kinlódó, vergődő városi polgár. Mindnyájuk részére teljes becsülést és tiszteletet kivánok meg. (Jánossy Gábor: Meg is van!) Sándor Pál mélyen t. barátom felemiitette, hogy jó lesz, ha Mayer minister ur emlékezetébe idézzük azokat a jeleneteket, amelyek lefolytak a Károlyi-féle pártkörben 1919-ben. (Sándor Pál: Februárban!) Itt van előttem egy lappéldány amely a következőkép irja le ezeket az eseményeket 1919 február 25-én (olvassa): »A Politikai Hiradó jelenti: Hétfőn este a Károlyi-párt klubhelyiségében külsőleg is kifejezésre jutott a pártnak a kisgazdapárttal való szoros együttműködése és fegyverbarátsága. A klubhelyiségbe bevonuló kisgazdapártot a Károlyi-párt főtitkára fogadta. Jelen voltak: Hock János elnök, Juhász-Nagy Sándor, Búza Barna, Nagy Vince, Baloghy és Vas ministerek Jánosi államtitkár és sok párttag.« (Jánossy Gábor: Ez nem én voltam!) Jánosi Zoltán volt. (Jánossy Gábor: Jánosi Zoltán, volt debreceni református lelkész!) (Továbbolvassa): »A kisgazdapártot Szabó István népgazdasági minister, Mayer János és Szemző Ernő államtitkárok vezették. A meg-érkezőket hosszantartó ovációval és éljenzéssel fogadták. Hoök János üdvözlő beszedet intézett az uj fegyvertársakhoz. Beszédében kiemelte, hogy a két párt fúziójára az ország gazdasági rendjének kiépitése szempontjából van szükség és hogy ez a fúzió a jövendő Magyarország számára le fogja rakni a kulturális haladás és szociális berendezkedés alapköveit. Erre nagyatádi Szabó István a következőkén válaszolt: A forradalom kitörése óta az volt a kisgazdapárt álláspontja, hogy azoknak a polgári pártoknak, amelyek őszinte hivei a forradalomnak, közös munkára kell összeállaniok. Tényekkel kell a szociáldemokrata pártnak bebizonyítani, hogy nekik nincs okuk a bizalmatlanságra ezek iránt a polgári pártok iránt, mert ezek hátsó gondolat nélkül őszinte hivei az uj társadalmi és gazdaságig rendnek. A forradalmi polgári pártok felfogását összhangba kell hozni a szociáldemokratákéval, mert különben nem lehet elkerülni a polgárháborút. A kisgazdapárt elismeri — mondotta nagyatádi Szabó István Mayer János jelenlétében —, hogy nem vett részt az októberi forradalomban és hogy az átalakulás a Károlyi-párt vezetése alatt elsősorban a szociáldemokrata párt és radikális párt jóvoltából ment végbe és igy ezeknek a pártoknak köszönhető. De a mi pártunk — mondotta nagyatádi Szabó István — mindazonáltal forradalmi párt, forradalmi párt keletkezésénél fogva is. Pártunk keletkezése fegyver nélkül ment végbe, de mégis valóságos forradalom volt ez a hatalmi rendszer és a nagybirtok nyomása ellen. Amikor engem Somogy vármegyében képviselővé választottak, ez forradalmi cselekedet volt, mert 6