Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. ülése 1928, évi június hó 8-án, pénteken, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Ő'rffy Imre, Bródy Ernő, Erődi Harraeh Béla, üsetty Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 ára 20 ^perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig- Gubieza Ferenc jegyző ur. A házszabályok 178. §-a értelmében bemutatom a t. Háznak az összeférhietlenségi itélőbizottság Ítéletét a kormány tagjainak összeférheti enségi ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az Ítéletet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »A Képviselőház össze férheti enséj?i itélőbizottsága 1928. évi június hó '6-ikán megtartott ülésében gróf Bethlen István, gróf Klebelsberg Kunó, Scitovszky Béla, Mayer János, Pesthy Pál, Walko Lajos, Vass József, Herrmann Miksa, Bud János és gróf Csáky Károly országgyűlési képviselőknek Györki Imre országgyűlési képviselő által az 1925. évi XXVI. törvénycikk 180. §-a alapján bejelentett össze f ér h étlen ségi ügyében a következőleg: itélt: Gróf Bethlen István, gróf Klebelsberg Kunó, Scitovszky Béla, Mayer János, Pesthy Pál, Walko Lajos, Vass József, Herrmann Miksa, Bud János és gróf Csáky Károly országgyűlési képviselőknek ezen összeférlietlenségi ügyében, azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, 12 szavazattal kimondotta, hogy az összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merülvén, az Ítélkezés tárgyát nem képezhette. Az Ítélet nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ezúton tudomására adatott. Kelt Budapesten, 1928. évi június hó 6-ikán. Gratz Gusztáv, az összeférhetlenségi itélőbizottság elnöke, Borbély-Maczky Emil, ;a,z összeférhetlenségi itélőbizottsáfr jegyzője.« Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város közönségének KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. feliratát a forgalmiadórendszer revíziója tárgyában. A feliratot a Ház a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Jelentem a t. Háznak, hogy Csanád-Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék tiszti főügyészétől megkeresés érkezett Esztergályos János és Farkas István képviselő urak mentelmi ügyében. AJ megkeresést a házszabályok 182. §-a értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át.^ Napirend szerint következik az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Örffy Imre! (Halljuk! Halljuk!) Örffy Imre: T. Képviselőház! A Képviselőház igazságügyi, pénzügyi és munkaügyi bizottsága akként határozott, hogy a javaslat pénzügyi vonatkozású részeinek külön előadót rendel és ezzel a tiszttel engem bizott meg. Amikor ezt a tisztet megkaptam, bármilyen megtisztelő volt is reám nézve, az első pillanatban arra gondoltam, hogy ez a tiszt talán hálátlan lesz, hiszen tudvalevő, hogy a legszélesebb alapú szociálpolitikának a legtöbbször épen financiális szempontok szoktak akadályai lenni, (ügy van! jobbfelől.) tehát féltem attól, hogy épen ezeknek a szempontoknak kidomboritása, ami az én kötelességem lesz, nem lesz eléggé népszerű. Ezt az aggodalmamat, bár teljesen nem múlt el, lényegesen enyhítette az az érzésem, amely a javaslat áttanulmányozása után támadt, enyhítették különösen azok a nagy elvi tanulságok, amelyeket a javaslat tanulmányozása során merítettem. (Halljuk! Halljuk!) Indokolnom kell azt is, miért beszélek a padsorok közül, miért nem beszélek mint előadó fent az emelvényen. Elsősorban teszem ezt a házszabályokra való tekintettel, amelyekre különösen nekem figyelemmel kell lennem. Illetékes részről, ahol hivatva vannak a házszabályokat hivatalosan is interpretálni, bizonyos aggályok merültek fel abban a tekintetben, hogy e^y javaslatnak akként legyen két eiő51