Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-179

'Az országgyűlés képviselőházának 179. déki gabonakereskedők üzletéből, — és ez a lényeg — másodszor az ezáltal elért nagyobb forgalom után is csak %% forgalmiadót kell leróniok. Ezzel szemben a vidéki közép- és kis­kereskedők forgalma a legminimálisabbra zsu­gorodik Össze és amellett 2% forgalmiadét kell üzleteik után leróni. De nem is forgalmiadó nagyságáról van itt szó, hanem az egyenlőtlen és igazságtalan el­bánásról, amely a vidéki gabonakereskedelmet létalapjában teszi lehetetlenné és adófizető polgárok egy nagy tömegét végromlásba hajtja. Kívánatos volna, ha a kormány haladékta­lanul elrendelné, hogy a vidéki gabonakeres­kedők is csak VÍ% forgalmiadót legyenek kö­telesek fizetni. Kérdés: Hajlandó-e a pénzügyminister ur a szükséges intézkedéseket megtenni?« Elnök: Az interpellációt kiadjuk a pénz­ügyminister urnák. Következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur harmadik Írásbeli interpellációja a belügy­és honvédelmi minister urakhoz intézve. Kérem a szöveg felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa): «írásbeli interpelláció a belügy- és honvédelmi minister urakhoz a nyugdíjas csendőrtiszthelyettesek sérelme tárgyában. »Az 1919. évi december 20-án kiadott 21.170. sz. rendelet a csendőrségi tisztviselői státust eltörölte s a csendőrségi tisztviselőket a legény^ ségi állományba tartozó tiszthelyetteseikké minősítette át azon megnyugtató kijelentéssel, hogy ezt a tisztviselő rangot viselt csendőrök nyugdíjaztatásuk alkalmával a tisztviselői rangjuk után őket megillető nyugellátásban fogja részesíteni. így volt ez 1924 július hó l-ig, amikor azon­ban a volt csendőrségi tisztviselők részére biz­tosított ez a jog elvonatott. Kérdés: Nem volna-e helyénvaló az emii­tett csendőrségi tisztviselők sérelmét orvo­solni?« Elnök: Az interpellációt kiadjuk a belügyi és a honvédelmi minister uraknak. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következnék Csontos Imre képviselő ur interpellációja. Ugy látom, hogy a képviselő ur nincs itt és ezért az interpellációt a házsza­bályok értelmében töröljük. Következik Sándor Pál képviselő ur inter­pellációja a ministerelnök úrhoz. Kérem a szöveg olvasását. Perlaki György jegyző (olvassa): Inter­pelláció a ministerelnök úrhoz. »A napilapok tudósitása szerint a Kormányzó ur a közgazda­sági egyetemen a sub auspiciis gubernátorig doktoravatás alkalmával oly értelmű kijelen­tést tett, hogy »Angliáiban és Franciaország­ban azt látjuk, hogy a kereskedelemnek egyet­len jelszava: »Becsületesség és megbizható­ság«. Ha egy nemzet kereskedelme ilyen tulaj­donságokkal nem rendelkezik, még arra sem számithat, hogy vele érintkezzenek. Ezért szük­séges, hogy fajunk becsületességét ebbe a fog­lalkozási ágba bevezessük.« Kérdem J ezek után: 1. Hajlandó-e a ministerelnök ur alkotmá­nyosan fedezni ezeket a kijelentéseket, melyek szemben állanak a magyar kereskedelem világ­szerte ismert reputációjával? 2. Megengedhetőnek tartja-e a minister­KÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. XIII. ülése 1928 június 2-án, szombaton. 281 elnök ur az ilyen kiváltságos helyről elhang­zott kijelentéseket az amúgy is nehéz hely­zetben levő magyar kereskedelem megbecsü­lésének, hitelének és általában a magyar nem­zet vitális érdekeinek szempontjából?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Sándor Pál: T. Képviselőház! Interpellá­cióm bejegyzése után a mai napon a Magyar Országos Tudósító szerkesztősége részéről a következő tudósítás jelent meg (olvassa): »A Magyar Országos Tudósító május 23-án meg­jelent déli kiadásában közölte a Közgazdasági Egyetem doktoravatási ünnepélyén elhangzott kormányzói beszédet, A Magyar Országos Tu­dósító szerkesztősége megállapítja, hogy a kormányzói beszédet egy munkatársa, aki a kormányzói beszéd elhangzásánál jelen sem volt, harmadkézből szerzett információ alap­ján adta le, a soros segédszerkesztő pedig, aki a beszéd kiadását elrendelte, nem győződött meg a beszéd autentikus voltáról. Megállapít­juk ezek alapján, hogy a kormányzói beszéd, amely a Magyar Országos Tudósítóban május 23-án jelent meg. nem hiteles, és közöljük, hogy a beszéd kiadása körül tapasztalt mulasztást és bűnös könnyelműséget a Magyar Országos Tudósító igazgatósága már meg is torolta« A tárgy, amelyben fel akartam szólalni, önök előtt ismeretes. Nem szeretnék ennél a tárgynál immorálni anélkül, hogy a t. minis­terelnök urat meg ne kérdezzem, miután nem tudom, hogy a Magyar Országos Tudósitó, amely félhivatalos lapja a kormánynak, elő­ször mondotta-e az igazságot, vagy pedig mos­tan. A t. ministerelnök ur tehát meg fogja engedni, hogy ne mondjam el interpelláció­mat mielőtt a ministerelnök úrtól most feltett kérdésemre feleletet nem kaptam. Interpellációmat csak azért hoztam a Ház elé, mivel láttam, hogy ennek az állítólagos beszédnek tárgya külföldön olyan borzasztó hatást idézett elő, amely káros erre az or­szágra. Mielőtt tehát a kérdésben szólanék, a ministerelnök úrhoz azt a tiszteletteljes és alá­zatos kérést intézem, szíveskedjék a Magyar Országos Tudósitó részéről közölt tudósítás tárgyában nyilatkozni. Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilat­kozni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Kép­viselőház! T. képviselőtársam kérdésre azonnal kívánok válaszolni. Megállapíthatom hogy a Mot. tudósitása a tényeknek megfelel, ameny­nyiben a sajtófőnök utasítására indult meg a vizsgálat ebben a tárgyban, hogy megállapit­tassék, vájjon hogyan jött létre az a szöveg, amely a lapokban napvilágra jutott. Ezen vizs­gálat megejtése természetesen a sajtófőnök kontrollja alatt jött létre és a vizsgálat ered­ményeképen adatott ki ez a tudósítás a ^Ma­gyar Országos Tudósitó részéről. A sajtófőnök nekem azt jelentette, hogy a vizsgálat f ered­ménye teljesen megfelel annak a tudó sit ásnak, amely a Magyar Országos Tudósitó részéről a mai napon napvilágot látott, Kérem t. képviselőtársamat, ezt méltóztas­sék tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló képviselő urnák joga van szólni. Sándor Pál: T. Képviselőház! Megelégedés­sel és örömmel veszem tudomásai a t. minis­terelnök ur válaszát. Interpellációmat vissza­vonom. (Altalános helyeslés.) Elnök: Az interpellációt az interpelláló képviselő ur visszavonta; ez mint tárgytalan, határozathozatal tárgyát nem képezheti. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom