Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-172

Az országgyűlés képviselőházának 172. ülése 1928 május 21-én, hétfőn. 9 A mi

/ népünknek küzdelme nem könyörög szánalomért, hanem igazságot követel, (Ugy van! Ugy van!) azt az igazságot, amely megdönti a félrevezetett nagyhatalmak reánk erőszakolt igazságtalanságát. (Ugy van! Ugy van!) A magyarok Istene vezesse a mi nemes barátunkat, hogy megismerje a mi szomorú kálváriánkat és az ő melegen érző szivéből fakadó önzetlen barátsággal segítse diadalra a magyar igazságot. (Élénk éljenzés és taps.) T. Ház! A pénzügyminister ur, miként ismeretes, folyó évi március hó 21-én tartott ülésünkben bejelentette a Háznak, hogy az 1928/29. évi állami költségvetéssel egy id őben beterjesztett appropriációs javaslatot visszavonja, mert azt még több fontos és halaszthatatlan rendelkezéssel kivánja kiegésziteni. Ez. a kiegészített törvényjavaslat azi, amely most tárgyalás alá kerül és amelyet a következőkben vagyok bátor ismertetni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a törvényjavaslat mostani szövege teljes egészében megegyezik a költségvetéssel egyidőben beterjesztett törvényjavaslattal és a még folytatólag hozzáfűzött néhány szakasz is olyan, (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) amely a költségvetésünkben már megrögzített tételek végrehajtására, illetőleg az egyes bevételi tételek szabályozására vonatkozik. Az összes szakaszok tehát a költségvetéssel szervesen összefüggő, kizárólag pénzügyi természetű rendelkezések. A törvényjavaslat 1. §-a tünteti fel a kiadásokat, 2, §-a a bevételeket ugy, amint egyébként azt fejezetenkint, címenkint és rovatoukint a t. Ház letárgyalta és el is fogadta. A 3. § az 1.357,804.290 pengő kiadást és 1.360,261.000 pengő bevételt mint végösszeget, valamint a költségvetés mérlegét tünteti fel, amely 2,456.710 pengő felesleget mutat és erre vonatkozóan ugy intézkedik a törvényjavaslat, hogy ez a pénztári készletek gyarapítására fordítandó. A 4. § tartalmazza a tulajdonképeni felhatalmazást, vagyis az appropriációt... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak a jobboldalon. Temesváry Imre előadó: ... amelynek értelmében a bevett gyakorlatnak megfelelően a költségvetés tételei rendeltetésük szerint felhasználhatók lesznek. Az 5. § a hitelátruházás, vagyis a virement kérdését szabályozza, ugyanúgy, amiként az már az előző évi költségvetéseinkben foglaltatik, vagyis, hogy erről a kérdésről csakis a pénzügyminister ur előzetes hozzájárulásával a ministertanács intézkedhetik. Minthogy ez az eljárás az előirányzott összegeknek célszerű és gazdaságos felhasználást, valamint a hitelkeretek pontos betartását mozditja elő, azt hiszem, ez a t. Ház tetszésére fog találni. A 6. § a költségvetési hiteleknek a következő költségvetési évre való átvitelét tilalmazza. Ez a tilalom az utóbbi évek költségve téselben kiterjedt ugy a rendes, mint a rendkívüli kiadásokra, valamint kiterjedt a beruházásokra is. A tapasztalat azonban azt bizonyltja, hogy a beruházásoknál a munka befejezése és különösen a munkának leszámolása még hosszabb időt igényel, ennek következtében indokolt, hogy a beruházásokra forditandó összeg még legfeljebb a tárgyéven túl egy esztendő alatt legyen felhasználható. Az 1915. évi XII. te. 2, §-a ugyanis már korábban azt a rendelkezést tartalmazta, hogy a beruházásokra vonatkozóan a felhasználási idő három évre terjedhet ki. Most azonban, minthogy költségKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIII. vetésünkben beruházásokra nem állanak olyan nagy összegek rendelekezésre, mint a háború előtti időben, ennek következtében a pénzügyi kormányzat ugy találta, hogy a felhasználásra elegendő egy évi meghosszabbítást adni. A 7. § abból a célból, hogy az 1925 : IX. te. 9. §-a

! alapján létesitett alap rendeltetésének tökéletesebben megfelelhessen, felhatalmazást kivan adni a kormány részére arra nézve, hogy a bevételi feleslegekből ez az alap külön dotáltathassék. Minthogy az alap rendeltetésének csak abban az esetben képes tökéletesen megfelelni, ha kellő összeg áll rendelkezésére és ezzel tudja az állami költségvetést tehermentesíteni, valamint az államadósságok csökkentését szolgálni, ennek következtében szükséges, hogy ez az alap ugy tápláltassék, hogy ennek a célnak megfelelhessen. Megjegyezni kivánom azonban, hogy a szóban forgó alapra vonatkozóan az elszámolás, amiként a törvény szövegéből is kitűnik, az évi zárszámadásokban fog a törvényhozás elé terjesztetni. A 8. §-ban felhatalmazás foglaltatik arra vonatkozólag, hogy az állami üzemek 1927/28. évi beruházásaira az 1927/28. évi költségvetésben már megállapított összegeken felül, az 1927/28. évi üzembevételi feleslegek is felhasználhatóik legyenek. Ez a ren delkezés annál is inkább indokolt, mert hiszen már az előző költségvetésekben is hasonló rendelkezés állott fenn, de mindenesetre annak a célnak a megvalósítását fogja elősegíteni, hogy az üzemek elsősorban saját bevételeikből fedezzék beruházásaikat. A 9. §-ban a kormány azt kéri a törvényhozástól, hogy a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek és a nyugdíjasok járandóságainak, valamint mindkét kategória lakbéreinek a 9000/1927. ME. számú rendelettel történt felemelése most törvényhozási utón is jóváhagyassók. Ugyancsak ennek a szakasznak második bekezdésében kivánja szabályozni a rendkivüli követeinknek, valamint a meghatalmazott ministereknek nyugdíjba beszámítható illetményeit. Az illetményrende?^ tekintetében, azt hiszem, mindannyian átérezzük azt, hogy a kormány ezzel a közszolgálati alkalmazottak részére nyújtott egy bizonyos előnyt, amely annál inkább is indokolt volt, mert hiszen ezt pénzügyi helyzetünk megengedte, annak ellenéire, hogy a múlt évben az adócsökkentésről szóló törvény már életbelépett. Szükséges továbbá, hogy a külföldi szolgálat kiépítésével kapcsolatban a rendkivüli követeknek és meghatalmazott ministereknek nyugdíjba beszámítható illetményei feltétlenül rendeztessenek, mivel köztudomású, hogy azok a külföldi szolgálat ideje alatt a belföldi közszolgálati alkalmazottaktól eltérő illetményeket élveztek, nyugdíjaztatásuk esetére tehát szükséges, hogy illetményeik megrögzittessenek. A 10. §-ban kért felhatalmazás szerint a pénzügyminister ur a határidős üzletekben megállapítható forgalmiadót 50 százalékkal kivánja mérsékelni. Eszerint minden megkezdett száz pengő után e rendelkezés életbeléptével nem az eddig fennállott 20 fillér, hanem csak 10 fillér forgalmiadó fog fizettetni. Ez az intézkedés különösen a tengeri határidős üzletek fellendítése érdekében szükséges, mert hiszen tudjuk, hogy a forgalmiadó nagysága következtében a tengeri határidős üzletben nem. volt képes kialakulni az a forgalom, amely épen a sertéshizlalás érdekében szükséges lett volna. Épen ezért azt hiszem, hogy a t. Ház helyeselni fogja a pénzügyminister urnák ezt a mérséklő intézkedését. (Helyeslés,) 2