Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-171

406 Az országgyűlés képviselőházának 171. ülése 1928 május 16-án, szerdán. köztudomású. Ha a minister ur elmegy a város akármelyik részére és ha találomra méltóztatik bemenni akármelyik műhelybe vagy üzletbe, ezt fogja találni, általános adóemeléssel állunk szemben. Erre vallanak egyébként a rendelkezésemre álló adatok is. Két adókerületből beszereztem az adatokat. Az egyik adókerületben tavaly volt a keresetiadó 697 ezer pengő, az idei keresetiadó 829 ezer pengő. A többlet 22%. Tavaly a jövedelmiadó volt 174 ezer pengő, az idei 225 ezer pengő. A többlet 29%. A másik adókerületben az 1927. évi keresetiadó 364 ezer pengő volt, az 1928. évi keresetiadó 489 ezer pengő, tehát 34%-kai több. Általános emelkedés van tehát mindenütt, az egész városban és az egész vonalon, valamennyi adókerületben. Budapest 18 adófelügyelőségi kerületre van felosztva. Azt hiszem, Wolff Károly igen t. képviselőtársam is megerősítheti azt, hogy kivétel

t nélkül mindenütt általános emelés mutatkozik. Ne dugjuk a fejünket a homokba, ez tény, ez elől nem lehet elzárkózni. A népjóléti minister ur az üzletbéremelésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy azok szórványos jellegűek. Majd ott is megfogjuk mutatni, hogy ezek nem szórványos jelenségek, de ott az adatgyűjtés nehezebb. Itt azonban egészen nyilt az adatgyűjtés. Ha a mélyen t, minister urnák van egy adatgyűjtő hivatala, az közvetlenül meggyőződhetik arról, hogy Budapesten általánosságban minden kereskedőnek ós iparosnak kereseti és jövedelmi adóját felemelték. Ez köztudomású, nyilvános tény, ez nem szórványos jelenség. Amikor tehát nem egy szórványos jelenséggel, hanem általános jelenséggel állunk szemben, megismétlem a mélyen t. mlnister úrhoz intézett kérelmemet, hogy méltóztassék revizió alá venni ezt az, egész adókivetést. Jól tudom, hogy megvannak a törvényes fórumok, az adófelszólamlási bizottságok, de tessék elhinni, mélyen t. minister ur, pszichológiailag, lelkileg megnyugtató momentum volna az, ha, mielőtt az adófelszólamlási bizottságok elé odakerülnek ezek a kérdések fellebezések formájában, a minister ur igyekeznék ezzel az elsietett munkával kapcsolatosan meggyőződni a tényleges állapotokról. Ha pedig meggyőződnék arról, hogy ezek az adókivetések helytelenek, hogy a forgalmiadó felhasználása szintén helytelen... (Fábián Béla: Törvénytelen! A minister ur itt a Házban kijelentette, hogy a forgalmiadót a keresetiadónál nem fogják tekintetben venni! Ezt már három minister jelentette ki!) Ugy van; de még ez sem bizonyit, hiszen lehet nagyobb a forgalom, de kevesebb a haszon, mert azért, hogy elsején fizetni tudjon, az a boltos a saját vagyonából ad el, csakhogy fizetési kötelezettségeinek eleget tehessen. Az állagot csonkítja, az árut elherdálja, hogy ne kerüljön nyilvános fizetésképtelenségbe, amikor emészti őt a titkos fizetésképtelenség kórja. Amikor ilyen körülmények és ilyen viszonyok vannak, nagyon kérem a mélyen t. minister urat

v kegyeskedjék ezt a kérésemet fontolóra venni és a reviziót elrendelni, mert más években az volt az eset, hogy sokkal később kapták meg ezeket a fizetési meghagyásokat, nem májusban, hanem júliusban, augusztusban, esetleg szeptemberben. A pénzügyi hatóságoknak, a hivataloknak még nem volt idejük mindent elkészíteni. Annak a kereskedőnek mérlege, fizetési-, nyereség-veszteségszámlája miért nem fogadható el? Miért .akarjuk egy kereskedőről előre megállapítani, hogy azok az adatok, amelyeket ö előterjeszt; nem alkalmasak arra, hogy döntés történjék ezen az alapon. Ismétlem, mélyen t. minister ur, nem szórványos eseteket hoztam elő, és miután köztudomású ez az általános adóemelés, lelkileg, pszichológiailag szüksége van ennek a városnak arra, hogy nyugodt legyen, nem tudja megvárni, amig bekövetkeznek azok az adófelszólamlási bizotsági tárgyalások; miután pedig itt egy mulasztás,-hiba vagy elsietés történt. nincs semmi ok arra, hogy ez ne reparáltassék. Nagyon kérem tehát a mélyen t. minister urat ismételten, hogy méltóztassék a reviziót elrendelni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Mielőtt a jelenlegi adókivetések szomorú jelenségeire rátérnék, az uj adóügyi administrációval akarok foglalkozni. Foglalkozni akarok ezzel azért, mert — bár az uj adóügyi adminisztrációra vonatkozó rendelet nem került ide a Képviselőház elé és, ha jól tudom, Gál Jenő t. képviselőtársamon kivül ezzel a kérdéssel itt á Házban senki sem foglalkozott — nekem az a meggyőződésem hogy katasztrofális következményei lesznek annak a rendeletnek, amelyet az egyenesadókra vonatkozólag és általában az adóügyi igazgatásra vonatkozólag a pénzügyministerium kibocsátott. Meggyőződésem, hogy sok munkát és kellemetlenséget fognak okozni azok a törzslapok, amelyek ellen az egész fogalmazói személyzet körében rettenetes kifogások hangzanak el, azért, mert az adóügyi tisztviselők ugy a székesfővárosban, mint az egész országban, regízeitől késő éjszakáig ahelyett, hogy tényleg* kimunkálnák az egyes adófizetők adóját, nem foglalkoznak egyébbel, mint hogy a felsőbb hatóságok által rájuk kényszeritett törzslapokra hol a »nem«, hol pedig az »igen« szócskát irják rá. Én a minister urnák a törzslapok egész tömegét tudnám rendelkezésére bocsátani, ahol a »nem«, »nem«, »nem«, mint állandó visszatérő refrén, csak visszhangja annak, ami a másik oldalon mint »igen«, »igen«, »igen« jelentkezik. De hogy mi történik ezen 600-as rendelet következtében, mi a jelenlegi helyzet, s hogy miként történik ma az adókivetés és hogy az^ adófelszólamlások micsoda többletmunkát idéznek elő, erre vonatkozólag engedje r meg a t, pénzügyminister ur, hogy csak három kérdéssel foglalkozzam ennél a pontnál. Az első az adófelszólamlási bizottságok határozatai ellen történő panaszok kezelése, a másik a részletfizetési kedvezmény megadása és a harmadik a túlfizetések elintézése. Mi volt régen a helyzet? Abban az esetben, ha valakire az adófelszólamlási bizottság kivetette az adót, akkor az ember ennek a határozata ellen a közigazgatási birósághoz fordult, ma pedig a rendelet értelmében, a 600-as rendelet utasitása szerint a sérelmes határozat ellen be kell adnom a pénzügyigazgatóságnál a felszólalást. Itt először iktatják, azután az előadó egy blankettát huz reá, amelyre ráirja, hogy: »Szerelés végett kiadatik.«, akkor lemegy az adófelügyelőséghez, az adóielüayelőségnek nincs ideje arra, hogy ennek az adófelszólalási iratnak szerelésével foglalkozzék, mert januártól áprilisig az adókivetésekkel foglalkozik. Későbben, amikor az adókivetéseket elintézte, májusban, vagy júniusban kezd foglalkozni azzal, hogy a pénzü^vigazgatóság részére szerelje a felszólamlás! iratokat. Ennek a következménye az. hogy az az irat. amelynek januárban, vagy februárban fel kellett volna