Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-163
Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 1928 május 2-án, szerdán. is, de korántsem olyan mértékű, ami bennünket kielégíthetne. Azok az embereik, akik 1 évek hossizjul Során át voltak kint a harctéren, kint a lövészárkokban, kétségtelenül sóikkal különib elbánást érdeonölnek meg, mii at amelyjben őlket a nmgyar áJLLaim részesíti. Én nem akarok adatokat felsoirolka, mert hiszen ezzel csdk Ibeisiziédemet hiúznám;, nem afeariofe adatokat felsorolná arra mézve, hogy az egyes különböző államokban miként látják el a hadirokkantaikat, csak megállapítom azt, hogy az a segítség, ^amelyiben nálunk részesülnek ezek a szerencsétlenek, egyáltaliáin neon kielégítő és epem! ezen pjknál fogva van szerencséin a következő határozati javaslatot ibenyujtani: (olvassa) Í»A Képviselőiház utasítsa a (népjóléti- és miuinkaügyi ministert, 'hogy iá hadirokkantak, özvegyek és árvák ellátása díjainak végleges rendezésére a megélhetési viszonyoknak megfelelő törvényjavaslatot sürgősen terjesszen a Képviselőház elé.« Sok szó esett itt a munkáisbiztositó pénztárakról is % A minister ur épugy, mint az előttem felszólalt igen t. képviselőtársam, valamint a költségvetés előadója azt igyekezett bizonyítani, hogy a Munkásbiztositó Pénztárban minden a legnagyobb rendben megy és ahogyan ott a munkás ügyét kezelik, azzal a munkás meg lehet elégedve. Szó esett arról is, hogy a Munkásbiztositó Pénztárból kiűzték a politikát azóta, amióta ez az uj rendszer vonult be. (Jánossy Gábor: Ezt ngyan jól tették!) Legyen szabad ez alkalommal rámutatnom arra, hogy legutóbb a Munkásbiztositó Pénztár egyik igen előkelő vezetője kint volt Düsseldorfban, ahol a munkásbiztositó pénztárak kongreszszust tartottak. A, Munkásbiztositó Pénztárnak ez az igen előkelő funkcionáriusa felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy a centrumpárt gyűlésén politikai beszédet tartson. Szerény megitélésem szerint akkor, amikor valaki az állam pénzén kint van, vagy egy olyan intézmény kiküldetésében, amelyről annyiszor hangoztatják, hogy a politika onnan száműzve van, ez a magatartás szöges ellentétben van azzal, ami ott künn Düsseldorfban történt. Hogy a munkásügy hogyan van ellátva, legyen szabad rámutatnom arra, hogy pl. a Ferenc József-pénztárnál egy egész emeletet rendeztek be az igazgatóknak, ezzel szemben pedig a betegeket beszorították egy olyan szűk, ablaktalan helyiségbe, amelyet, ha a népjóléti minister ur venne magának fáradtságlót és megnézné... (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Már megnéztem és ujat építünk helyette még ebben az esztendőben. — • Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon, - Jánossy Gábor: Bravó! Nahát!) Nagy örömmel veszem tudomásul, de mégis legyen szabad megemlítenem, hogy azt a félemeletet ürítették volna ki akkor, amikor az uj épület már megvan és ne történt volna ez az intézkedés éppen a beteg munkások rovására. A Munkásbiztositó Pénztárnál egy uj rendszer kapott lábra. Értesüléseim vannak arról, hogy aiz orvosok legutóbb igen szigorú rendelkezést kaptak, amely szerint az orvos fizetéséből levonják azt az összeget, amelyet oly munkásnak fizetnek ki, aki a felülvizsgálat alkalmával egészségesnek bizonyul. Ennek természetes következménye lesz azután áz, hogy az orvosok a kevésbbé egészséges embereket is egészségeseknek fogják majd nyilvánitani. Fel akarom még említeni, hogy a Munkásbiztositónál a betegek gyógyítása terén egészen uj rend következett be. Mig ezelőtt a beteget esak főorvosi vizsgálat után jelentették ki egészségesnek, addig ma az, ellenőrző orvos jelenti ki s a beteg nem mehet felülvizsgálatra. Ennek következménye azután természetesen az, hogy felülvizsgálat nélkül küldik el az ilyen beteget dolgozni. (Eszterkályos Já«os : És közben meghal !) Aat mondják, hogy ez, intéizkediés ellen módja van a munkásnak igénybe venni a választott biróiságot. Aki azonban tudja, hogy a választott birósági eljárásra csak hónapok multán kerül a sor, az tisztáiban lehet ennek az egésiz intézkedésnek értékével. , Legyen szabad ez alkalommal .ismetelten rámutatnom arra is, amit mái' a költségvetés általános ' tiárgyalása isürán megérni]tettem, hogy t. i. az országban működik egy egész sereg olyan magánintézmény, amely rokkantak segélyezésével és nyugdíjakkal foglalkozik. A költségvetésben egy hatmilliós tétel szerepel, úgynevezett karitatív valorizációt helyettesítő líegélyezés céljából. Legyen szabad ez alkalommal a népjóléti minister ur szives figyelmét felhívnom arra, hogy egész sereg olyan intézmény van, amely épen ama oknál fogva nem képes rokkantjait és nyugdíjasait megfelelő ellátásban részesíteni, mert ezek az intézmények milliókat adták annákidején állami kölcsönökre. (Esztergályos János : Melyik az az intézmény? — Kocsán Károly közbeszól. —. Jánossy Gábor: Ug^is tudja Esztergályos, csak mókázik!) Ezek közé tartozik a Hirlapirók Országos Nyugdíj egylete, a Magyarországi Munkások Rokkansegélyző és Nyugdíj egylete, amelynek nem én vagyok az elnöke, hanem Kölber Alajos kocsigyáros és amelynek egyik legrégibb vezetője Kontra Aladár, aki ama padsorban ül és amelynek egyébként épen a jelenlévő népjóléti államtitkár ur is régi tagja. Ezek az intézmények képtelenek eleget tenni szociális kötelezettségeiknek azért, mert az állam nem valorizálja azokat a hatalmas összegeket, amelyeket annakidején ezek az intézmények az állam, rendelkezésére bocsátottak. Épen ez oknál fogva van szerencsém errenézve a következő határozati -javaslatot benyújtani (Olvassa): »A Képviselőház utasitj cl Si munkaügyi- és népjóléti ministert, hogy a tárca költségvetésébe felvett 6 millió pengő felhasználásánál vegye tekintetbe azokat a rokkantakat és nyugdijasokat is, akik olyan magánegylethez tartoznak, amelyek hadikölcsönökbe ós egyéb állampapírokba fektették vagyonukat és ennek következtében a háború előtti, segélyeket képtelenek fizetni. A munkaügyi- és népjóléti minister szerezze be a Hirlapirók Országos Nyugdíj egyletének, a Magyarországi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdíjegyletének, a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyletének, a Művezetők Országos Szövetségének, a Községi és Körjegyzők Nyugdíjpótló Egyletének, a Szinészegylet Nyugdíjintézetének és az Állami Altiszti és Szolgák Nyugdíjpótló Egyesületének, valamint egyéb ilyencélu társadalmi egyletek kimutatásait az általuk jegyzett koronajáradékok, hadikölesönök és egyéb állampapírok összegéről, valamint a segélyezett tagok létszámáról és ezek egybevetése után gondoskodjék arról, hogy ezek az egyletek és intézmények megfelelő összegű támogatásban részesüljenek. A segélyezendő intézmények köteleztessenek arra, hogy a nyújtandó állami támogatás teljes összegét a már eddig fizetett segélyek felemelésére forditják. (Helyeslés a baloldalon. — Dréhr Imre: Hatmillió van beállitva erré a segélyezésre! — Esztergályos János: Abból nem futja, többet kérek!) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem,
