Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

356 Az országgyűlés képviselőházának kodni a pénzügyigazgatóságoknak utasításai­hoz, amelyek az elsőfokú adóhatóságokat most mindenütt utasították arra, hogy súlyosabb adókat kell kivetni. A fővárosban a napokban lett nyilván­valóvá az adókivetések eredménye. Emberek, akik nem birnak megélni és akik rettenetes gondok között kétségbeesetten ver­gődnek, akik között most szörnyű pánikot oko­zott az üzlet- és műhelybérek emelése is, ezek az emberek, akiknek most emelték fel a ház­bérét, azon veszik észre magukat, hogy akkor, amikor már eddigi adóikat is bankhitelekből fedezték, adójukat egyszerre csak felemelték 30—40%-kai. (Bródy Ernő: 150 százalékkal!) de van még olyan is, akinél 100 és 200%-kai emel­ték fel az adót. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ez kétségbeejtő azért, t mert a t. pénzügy­minister urnák képviselőházi felszólalásai után az egész Képviselőház, sőt az egész ország is azt várta volna, hogy az adókat csökkenteni fogják. (Bródy Ernő: Csak a választásoknál ígérik a mérséklést! Most pedig csinálják az emelést!) Hiszen a pénzügyminister ur január­ban és februárban kijelentette itt, hogy az adó­kat csökkenteni fogják. Nem lehet ezt a játé­kot igy folytatni, hogy állandóan azt mondják, hogy ennek nem csökkentjük az adóját, a má­sikét meg csökkentjük, mert minden egyes községben a községi jegyzőnél megállapítható az, hogy mennyi adó folyt be az előző esztendő­ben, mennyi volt az előirányzat az előző esz­tendőben, és mi most, oly annyira, hogy nekem csak be kell mennem bármely községben a köz­ségházára, s az adóügyi jegyzőnél megállapít­hatom, hogy milyen volt az illető község gaz­dasági helyzete az előző esztendőben adózás te­kintetében és milyen most. És most nekem itt egy kérdést kell intéznem a pénzügymini ste­rium igen t. uraihoz. A forgalmiadónál már megállapittatott januárban és februárban egy­hangúlag, — sa pénzügyminister ur sem ta­gadta — hogy százalékot és jutalékot kapnak azok, akik ezeket az adókat behajtják. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Most már csak az a kérdés van hátra, t. Képviselőház, hogy az egyenes adóknál kap­nak-e jutalékot, vagy nem. (Zaj és ellenmondá­sok a jobboldalon.) Sajnálattal kell megállapí­tanom, hogy igen és hogy nemcsak a pénzügy­ministerium főosztálya kap jutalékot a behaj­tott egyenes adók után. (Egy hang a középen: Tessék bizonyítani. — Bródy Ernő: Tessék be­menni minden üzletbe Budapesten! Hol élt az ur? — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Fábián Béla: T. Képviselőház! Én nemcsak megmondom t. képviselőtársamnak, hogy kap­nak pénzt az egyenes adók kivetésével foglal­kozó pénzügyministeriumi közegek, hanem még azt is megmondom, hogy hol van elszámolva, illetőleg hol nincs elszámolva ez az összeg (Egy hang a jobboldalon: Hát az hogy lehet?) Én nemcsak ők kapnak, hanem igenis kapnak még a községi jegyzők is. (Temesváry Imre előadó: A költségvetésben meg van állapitva a tétel!) Tisztelt képviselőtársam, most nem, azt mondottam, hogy nincs megállapítva, én csak azt mondottam, hogy az előző az, amiről említést tettem. (Temesváry Imre előadó: Az is meg van állapitva a költségvetésben!) E sze­rint tehát elismeri t. képviselőtársam, hogy a pénzügyministeriumi főosztályban százalékot kapnak? (Temesváry Imre előadó: Nem!) Ak­170. ülése 1928 május 15-én, kedden, kor miért méltóztatik mondani, hogy ez is benne van a költségvetésben? (Temesváry Imre előadó: Azért, mert ferde beállításban adja t. képviselőtársam! Méltóztassék a költségvetés megfelelő tótelét a 8. címnél megnézni!) T. Képviselőház! Először azt állítom, hogy az egyenesadóból is jutalékot kapnak és meg kell állapitanom másodszor azt is, hogy nem­csak a pénzügyministeriumban és a pénzügy­igazgatóságoknál kapnak jutalékot, hanem a községi jegyzők is kapnak jutalékot, mégpedig kétféle arányszám szerint; abban az esetben, ha csak az előirányzott összegeket hajtják be az illető közegek, kevesebbet kapnak, abban az esetben pedig, ha az előirányzott összegeknél a község területén magasabb összeget sikerült behajtaniuk, többet! (Temesváry Imre előadó: Tévedés! Ez soha sem volt! — Graeffl Jenő: Ilyet nem lehet mondani! — Temesváry Imre előadó: Képtelenség! Sohasem fordult elő! — Zaj.) T. képviselőtársam, méltóztassék megmon­dani nekem akkor, hogy hová lesznek ezek az összegek. (Berki Gyula: Jutalomnak hívják) Menjen el a t. képviselő ur Vésztőre, a saját kerületébe és kérdezze meg a vésztői jegyzőt, hogy igaz-e, amit mondok. (Temesváry Imre előadó: 1.800.000 pengő van benne a költségve­tésben, ebből adják a rendes illetékeket!) Jutal­makat! (Temesváry Imre előadó: Költségvetés nem adhat jutalmat! — Bródy Ernő: Az a hiba épen, hogy nincs benne a költségvetésben! — Temesváry Imre előadó: Benne van! — Zaj.) T. Képviselőház! Az egész ország most is, az uj adókivetésekkel kapcsolatban, — tessék el­hinni, hogy pártkülönbség nélkül az egész or­szág — azzal a kérelemmel fordul a t. pénz­ügyminister úrhoz, hogyha már feleslegek van­nak ebben az országban, oly óriási feleslegek, hogy ezeknek a feleslegeknek terhét nem birja el a magángazdaság és belehal, akkor miért van szükség az egyenesadóknál további adó­emelésre? (Zaj a baloldalon.) Mert hiszen itt van a pénzügyi államtitkár ur, aki nem fogja azt mondani nekem, hogy nincsenek adóemelé­sek, mert itt az egész ország tudja azt, hogy mindenkinek az adóját emelik. Itt vannak az én egységespárti t. ^képviselőtársaim, akik lenn voltak most kerületeikben. Mondják-e a kép­viselő urak azt, hogy nem emelik az adókat? (Mozgás a jobboldalon.) Mindenütt nemcsak, hogy emelik, hanem rettenetes jajgatás van. Mert ebben az országban már nemcsak az ipa­ros és kereskedő ment tönkre, hanem — igenis állítom — a kisgazdák is a takarékból kényte­lenek felvenni az adót váltóra. (Mozgás a jobb­oldalon.) és ha az adóemelésnek ez a tenden­ciája és a feleslegeknek rendszeresítése tovább­folyik, akkor én merem állítani azt, hogy eb­ben az országban egy olyan rettenetes gazda­sági katasztrófa fog bekövetkezni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) amely gazdasági katasztrófának előjeleit már ma is látjuk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Gál Jenő: Valóságos nérói tobzódás! — Zaj. — El­nök csenget. — Berki Gyula: 30 százalékkal emelnek!) Hogy mik az előjelei ennek a gazda­sági katasztrófának, amely be fog következni? Budapesten két hónap alatt (Halljuk! Halljuk!) 39.824 esetben, tehát közel 40.000 esetben rendel­ték el a zálogolást. Egy 55.000 lakosú községben, Pesterzsébe­ten, az elmúlt esztendőben 30.000 volt az adó­végrehajtások száma, ami azt jelenti, hogy ab­ban a községben minden adóalanyt legalább négyszer végrehajtották. (Gál Jenő: Mennyi a költség?) Hogy mennyi a költség? 4%. A hátra­lékos adó 4%. És hogy miként jönnek létre ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom