Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

342 Âz országgyűlés képviselőházának Az eddigi eredmények alapján a közvélemény egyre fokozódó érdeklődéssel fordul a földgáz és ásványolaj, valamint a gyógyvizek felkutatása iránt. A geológiai kutatások és geofizikai mérések ugyanis azt bizonyították, hogy a magyar Alföldön nagymennyiségű szénhidrogén- és gyógyvizek vannak, de valószínű, hogy nagymennyiségű földgáz, esetleg talán földolaj is található lesz. Ennek következtében csak elismerés illeti a pénzügyminister urat, amidőn ebbe a költségvetésbe a múlt évi 468.000 pengő helyett 811.000 pengőt állított be a geológiai kutatások, valamint mélyfúrások céljaira. Ismeretes ugyanis, hogy 1925 októberében a hajdúszoboszlói mélyfúrás percenként 1600 liter 73 fokos sós és jódos ásványvizet produkált, amely viz magával hoz naponkénti körülbelül 4000 köbméter földgázt. Ezt a megfúrt kutat az államkincstár igen helyesen 100 esztendőre díjtalanul Hajdúszoboszló városának engedte át. Az itt talált olajnyomok következtében ujabb fúrást mélyített ezen a környéken, ahol már 1080 méter mélységben az előző fúrással szemben nagyobb mennyiségű gázra van kilátás és valószínű, hogyha még néihány száz méterre fúrnak le, abban az esetben földolajra is fognak találni. De meglepő eredménnyel járt Karcag határában a várostól körülbelül 12 kilométer távoléágra fúrt mélyfúrás is. Ez a kutató fúrás folyó évi január hó 24-én 641 méter mélységből az általánosan ismert erupcióra vezetett s 45—50 fokos forróvizet 80—85 méter magasságra dobott a földből előtörő földgáz. Ez a kut percenkinti 100 köbméter vízmennyiséggel együtt a hajdúszoboszlói napi 4000 köbméter földgázzal szemben, körülbelül napi 180.000 köbméter földgázát produkál. A megfúrás után ugyan eldugult a fúrólyuk, ebből azonban nem arra lehet következtetni, hogy a gáz- és vízmennyiség elapadt volna, hanem ez annak következménye, hogy az első erupeió ialkalmával a földgáz körülbelül 80—100 vagonnyi homokot dobott ki magából és az itt támadt ür, valamint a kidobott homok a fúrólyukat, illetőleg a kivezető csatornát eldugaszolta. De örvendetes, hogy — amint a Lapokban olvashattuk most a napokban — ismét megnyitották ezt a régi fúrólyukat és most az előbbinél sokkal nagyobb mennyiségben ömlik ki azon a viz és a vizzel kevert földgáz. Szakértők megállapítása szerint a karcagi földgáz mennyisége a gáz tekintetében ttzonos a Nagysármás környékén feltárt közepes mennyiséget tartalmazó gázkutak gázmennyiségével. Mindenesetre feltűnő, t. Ház, hogy a hajdúszoboszlói 1100 méter mélységgel szemben Karcagon már 600 méter körül az előbbinél sokkal nagyobb mennyiségű vizet és földgázt találtunk és ennél a forrásnál még igen nagy menynyiségü olajnyomokra is talált a kutató fúrás. Ha ezek mellett figyelembe vesszük azt is, hogy Karcagtól északra a Bükkhegység aljában Bogácsnál már 120 méter mélységben több méter vastagságú, földolajjal, illetőleg aszfalttal impregnált homokréteget találtak, ugy biztos reményünk lehet arra. hogy ezen a környéken Hajdúszoboszló és Bogács között néhány száz méter mélységben esetleg nagy mennyiségű földgáz és ami talán ennél is sokkal fontosabb, földolajat is fogunk találni. Nem volna tehát észszerű, ha most, amikor ilyen reményteljeseknek mutatkoznak már kutató fúrásaink, az állam magánvállalkozóknak adna kutatási engedélyt. Az állam sokkal helyesebben teszi, ha maga nyitja meg ezeket a 170. ülése 1928 május Í5~en, kedden. gázkutakat és olaj kutakat és megnyitásuk után adja majd magánvállalkozóknak kihasználás végett. Ebben az esetben sokkal nagyobb értékért adhatja majd őket tovább, mintha feltárásuk előtt adna kutatási engedélyeket. Kétségtelen, hogy ezen a vidéken a kutatások eredményre fognak vezetni, mert hiszen tudvalevő, hogy a Karcag szomszédságában levő Püspökladányon már 40 esztendő óta^ ismeretes a földből feltörő gáz s ott ezzel világítanak is. De nemcsak Püspökladányon, hanem dél felé egész Békés vármegyének mindenegyes községében is találtak már kisebb-nagyobb mennyiségben földgázát, le egészen Orosházáig, sőt Orosházán túl Csanád megyében Csanádapácától kezdődőleg le Mezőhegyesig. Annyi bizonyos, hogy a legutóbbi eredmények már biztos nyomokra fogják vezetni geológusainkat és azt hiszem, a pénzügyminister urat csak a legnagyobb elismerés illeti akkor, amikor ezekre a kutatásokra költségvetésében minden esztendőben nagyobb összegeket állit be. (Helyeslés.) T. Ház! Az állami költségvetésben ezúttal először szerepelnek a pénzverés költségei, még pedig 180.000 pengővel. Tudvalevő ugyanis, hogy a pénzverde felállítása a külföldi kölcsön hozadékából, valamint költségvetésünk évi feleslegeiből előlegeztetett, amely feleslegek azonban teljes összegükben megtéríttettek akkor, amikor a Nemzeti Bank a váltópénzeket névértékükben átvette és ezzel a névértékkel nemcsak teljes mértékben fedezte a pénzverde kiadásait, hanem még meglehetősen nagy megtakarítás, illetőleg haszon is mutatkozott. Most azonban, miután már a váltópénz teljes menynyiségében ki veretett, a pénzverő szükséges költségei, épugy mint a békében, költségvetésünkbe állíttattak be, ami más oldalról, a bevételeknél teljes mértékben meg fog térülni. Ez a négy kiadási többlet összesen 5,868.991 pengőt tesz ki, de mert ezzel szemben egyéb címeknél 456.736 pengő csökkenés mutatkozik a dologi kiadásoknál, a többlet végeredményben csak körülbelül 5,412.000 pengőt tesz ki. Beruházásokra a pénzügyi tárcánál 3,210.000 pengő vagyis az 1927/28. évi költségvetésnél 1,168.400 pengővel több van előirányozva. A beruházási előirányzatot bátor voltam általános előadói beszédemben ismertetni, most a pénzügyi költségvetésben előirányzott 3,210.000 pengőre vonatkozóan csak azt emlitem meg, hogy abból 2,150.000 pengőt a pénzügyminister ur adóhivatalok építésére és pénzügyőri laktanyák építésére és vételére kíván fordítani. 720.000 pengőt pedig a pénzverő melléküzemeinek felépítésére kivan fordítani, amivel azt akarja elérni, hogy amikor a pénzverés effektive szünetel, ugyanakkor a nemesfémipar hulladékait kellőképen fel tudjuk ott dolgozni, nehogy ez a nemesfémhulladék külföldre vándoroljon. 340.000 pengőt a nagymultu bányaés eirdőmérnöki szakiskola fejlesztésére kíván fordítani a pénzügyminister ur. Itt szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a nyugati nagy államokban lévő hasonló intézetek, mint a magyar bánya-, kohó- és erdőmérnöki főiskola, mind rendelkeznek már a doktorátus adásának, a magántanári képesítésnek jogával, egyedül a magyar bánya-, kohóés erdőmérnöki iskola az, amelynek ez a jog még nincs megadva, pedig köztudomású, hogy ez a magyar főiskola ugyanolyan rangú, sőt talán még magasabb képesítést tud adni hallgatóinak, mint a hasonló külföldi intézetek. Szükséges volna tehát nézetem szerint, hogy a bánya-, kohó- és erdőmérnöki főiskolát reform