Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-169
Az országgyűlés képviselőházának 169. ülése 1928 május 11-én, pénteken. 303 A rokkantakról is szeretnék beszélni. Sokszor látunk az utcán teljesen rokkant embereket és az ember szive elfacsarodik. Az idén ez' a rokkantak felülvizsgálat alá kerülnek, de ezzel a dolgon úgysem segítenek. Sajnos, öreg 48-as honvédeink lassanként kihalnak a Menházból; nem tudom, nem lehetne-e a világháború rokkantjai közül legalább azokat, akiknek családjuk nincs, a Honvédmenházban elhelyezni, mert valamit kell csinálni. Azt hiszem, a Honvédmenház kérdése a ministerelnökségi tárcához tartozik. (Farkasfalvi Farkas Géza: Vérlázitó dolog, hogy az a rokkant ott kénytelen az utcasarkon koldulni!) T. Ház! Szeretnék most a nyugdíjazásról is pár szót szólni. Látjuk, hogy hány fiatal ezredes és tábornok van nyugdíjazva. A honvédelmi tárca költségvetését és költségét nagyon felemeli ezeknek az uraknak a nyugdíjazása, hiszen ha csak az idei és a tavalyi költségvetést nézzük, akkor ugy látjuk, hogy nem az történt, amit a pénzügyminister ur annakidején mondott, hogy a nyugdíjasok száma csökkenni fog, hanem 605-tel lett több tavalyról az idei évre a férfi-nyugdíjasok száma, és ötmillióval lett több, — levonva azt a bizonyos 10%-ot. amelyet a nyugdíjasok kaptak, — tehát meglehetősen erősen emelkedett a nyugdíjasok számára kiutalt összeg. (Szilágyi Lajos: Egészen fiatal embereket küldenek nyugdíjba, makkegészséges fiatal tábornokokat!) Végül a magas parancsnokságok élén olyan parancsnokok lesznek, akiknek kevés haditapasztalatuk van, vagy pedig, akik a háború alatt legfeljebb szakasz- vagy századparancsnoikok voltak. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Nagyon jól tudom, hogy ezt a végtelenségig vinni nem lehet, hiszen az utóbbi száz esztendő egyik legnagyobb hadvezére, Mackensen is csak hadhagy volt 1870—71-ben. Igen ám, de a német hadseregnél is és nálunk is a békében nagygyakorlatok voltak, ahol gyakorolhatták magukat, tehát ez kvázi pótolta a háborús tapasztalatokat. Nálunk azonban ma nem lehet nagygyakorlatot tartani. Most a magasabb parancsnokságokban olyan, általam személyesen is nagyrabecsült kiváló urak lesznek, akik rnig századparancsnokok sem voltak a háborúban, vagy legfeljebb századparancsnokok voltak. Én azt a veszedelmet látom ebben, hogy ha esetleg háborúba mennénk, megint olyan nagy snájddal és lendülettel mennének neki és vezetnék a magasabb egységeket, mint, ahogyan egy századot vezettek. Ez az elmúlt háborúban is nagyon sok áldozatot követelt a háború kezdetén. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl ) Nézzünk körül. t. Ház! a körüllévő államok mind megtartják háborús tapasztalatokat szerzett tisztjeiket. Vegyük például Oroszországot. Ott a békében meg volt állapitva, hogy a kapitányi állást eddig a korig kellett elérni, az őrnagyit eddig, stb., különben nyugdíjazták. Ma ott nincs ez meg. ott is törölték a korhatárt. Vagy vegyük Franciaországot, Emlékszem rá, 25—30 esztendővel ezelőtt a legkritikusabb állapot volt Farnciaország és Németország között, úgyhogy már háború volt kitörőben. A vezérkar főnöke akkor elérte a korhatárt és nyugdíjazták. Ma pedig Franciaországban eltörölték a korhatárt. Sehol sem tartották meg a korhatárt, minden háborús tapasztalatokat szerzett tiszt mindenütt szolgál, csak épen nálunk nem. (Szilágyi Lajos: Féltek a Tdrálykérdés miatt! Féltették pozíciójukat az öreg generálisoik királyhűsége miatt! — Csontos Imre: Van benne valami! — Várnai DáKÉP VISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. niel: Az öreg generálisok bejutottak a Képviselőházba! — Berki Gyula: Nagyon különös megjegyzés ez! Ha önnek van joga itt ülni, akkor Fráter altábornagy urnák is van joga! Öt épen ugy megválasztották, mint Önt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Várnai Dániel: Ezt senki sem vonja kétségbe! — Berki Gyula: Akkor ne tegyen megjegyzéseket! — Várnai Dániel: A képviselő ur foglalkozásszerűen szakértő-félreértő! — Berki Gyula: Ismerem önt nagyon jól! — Kuna P. András: A szocialisták mind szakértők! Ök kiváltságosak!) Fráter Jenő: Várnai t. képviselőtársam annyiban talán szakértő, mert a 14 szociáldemokrata képviselő ur közül egyedül ő volt a harctéren! (Malasits Géza: Na! Na!) Bocsánat, Malasits képviselő ur nem volt. (Malasits Géza: Én nem!) Várnai képviselő ur ott volt Przemysl-ben, fogságba esett, három esztendeig fogságban volt, Turkesztánon, Afganisztánon keresztül jött haza. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez gavalléros válasz a közbeszólásra! — Várnai Dániel: Az urak engem tökéletesen félreértenek! Beugranak Berki Gyulának, a foglalkozásszerü félreértőnek! — Berki Gyula: Ejnye! Ön pedig egy foglalkozásszerü képzelődő, fantaszta, politikai fantaszta!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Fráter Jenő: 1925 óta háromféle nyugdíjas kategória alakult: az első az 1925 július előttieké, ezek vagyunk mi, régi nyugdíjasok; második kategória az 1925 július utáni, mondjuk, uj nyugdíjasok és a harmadik a legújabb nyugdíjasok. Épen bennünket, az úgynevezett 1925 július előtti nyugdíjasokat ért a legnagyobb sérelem. Mi a világon semmiféle előnyben, vagy gyorsabb előmenetelben nem részesültünk. Ne méltóztassék szerénytelenségnek venni, hogy magamat hozom fel példának, (Helyeslés jobbfelől. — Várnai Dániel: Szó sincs róla!) de mindenki a maga ügyét tudja legjobban (Szilágyi Lajos: Nagyon sokan vannak ilyenek!) és ilyenek, mint én, vannak pár százan. Én 12 és V* esztendeig voltam kapitány. Méltóztassék csak azt venni, hogy 1914-ben mint megboldogult Ferenc József királyunk által kinevezett valóságos ezredparancsnok mentem ki az I. huszárezred élén a harctérre. (Éljenzés.) Az a fiatal kapitány, aki velem jött, századparancsnokom volt, vagy pedig* frontmögötti, jelen volt velem a harctéren; bár a háború után engem is átvettek a nemzeti hadseregbe, de 1923-ban nyugdíjba küldtek, miután harmincöt évet szolgáltam, ő két-három évvel tovább szolgált, mint én és ezredes, majd tábornok lett, és több nyugdíjat kap, mint én. (Szilágyi Lajos: Utói érte és túlhaladta! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ugy van! Óriási igazságtalanság! — Malasits Géza: Nagy hiba! — Szilágyi Lajos: Igazán felháborító!) Pedig én a háború előtt a békedolgokat is végigcsináltam, (Farkasfalvi Farkas Géza: És milyen jól!) amelyek meglehetősen kellemetlenek voltak. Ilyen például a törzstiszti tanfolyam. A minister ur tudja, hogy mi az a törzstiszti tanfolyam, s mi egy törzstisztjelölt, Az van kitéve a legnagyobb szekatúrának. (Derültség a jobb- és a baloldalon.) Ezek a tisztelt urak ilyenben nem vettek részt. Ne higyje a t. Képviselőház, hogy irigylem tőlük, amit kapnak, mert ez a szó: irigység az én szótáramban nincs. (Helyeslés jobbfelől.) Nem irigylem tőlük, csak azt szeretném, ha legalább mi is megkapnók azt, amit lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Az a 10—15 százalékos emelés, amint a pénzügyminister ur annak idején itt előadta, 43
