Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-169

Az országgyűlés képviselőházának 169. ülése 1928. évi május hó 11-én, pénteken, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1928/29. évi állami költségvetés részlos tárgyalása. — A honvé­' "delmi tárca. Felszólaltak: Hegedűs Kálmán előadó, Malasits Géza, Fráter Jenő, Borbóly-Maczky Emil, Farkas Elemér, Csontos Imre, Gömbös Gyula, Szinyei Merse Jenő, SziJágyi Lajos, Frühwirth Mátyás, Vértes Vilmos István, Farkasi'alvi Farkas Géza, gr. Csáky Károly honvédelmi minister. — A leg­közelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : gr, Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző ur, a javas­latok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Napirend szerint következik az 1928/29. évi állami költségvetés (írom. 511) egyes tárcái­nak folytatólagos tárgyalása. Soron van a hon­védelmi tárca költségvetésének általános vitája. Az előadó urat illeti a szó. Hegedűs Kálmán előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amidőn a honvédelmi tárca költségvetését ismertetem, mindenekelőtt azok­ra a változásokra, azokra a haladásokra kiyá­nok rámutatni, amelyeket a tárca költségvetése a szervezés terén feltüntet. Mindenekelőtt bejelentem a t.^Képviselő­háznak, hogy négy különböző helyről öt külön­féle intézményt hoztunk ide át a honvédelmi tárca költségvetésébe. Nevezetesen a minister­elnökség köréből áthoztuk ide a koronaőrséget, a kormányzóság köréből a palotaőrséget. Mind­két intézkedés indokolása abban rejlik, hogy ezeknek az intézményeknek kiegészitése, pót­lása különben is a honvédség köréből történik. A pénzügyministeriumból áthoztuk ide a kato­nai építészetet. A katonai építészet hivatása: katonai épületek emelése, katonai épületek ke­zelése, a lő- ós gyakorlóterek tatarozása és ke­zelése. Ennek indokolása abban rejlik, hogy a kezelés igy sokkal könnyebb, dminisztráció igy sokkal egyszerűbb és az ellenőrzés is hatá­lyosabb. A vallás- és közoktatásügyi ministerium keretéből áthoztuk ide a tábori püspökséget és a tábori lelkésze te t. Ezek az intézmények eddig is a honvédség javára teljesítették áldásos mű­ködésüket. Áthoztuk ide ugyancsak a vaUás­és közoktatásügyi ministeriumból a HadtÖrté­KÉPVISELÜHÁZI NAPLÓ. XII. nelmi Levéltárat és Muzeumot. A Hadtörté­nelmi Levéltár és Múzeum eddig nem volt egyéb, mint egy raktár s most, hogy uj helyi­ségét elfoglalja a Nádor-laktanyában, büszkén, bátran és akadálytalanul teljesítheti nemzet­nevelő hivatását. Ez a nemzetnevelő hivatás különösen abban rejlik, hogy a világháború tapasztalatait leszűri, a világháború tanulsá­gait különösen magyar szempontból értékesiti. A honvédelmi minister ur folytatta a központi igazgatás leépitésének nagy feladatát. A Had­történeti Múzeum és Levéltár részére átenge­dett a központi igazgatás köréhői 16 közigaz­gatási tisztviselőt. Ezenkívül a parancsnoksá­gokat hat tiszttel gazdagította a központi igaz­gatás terhére. Tervbe van véve két uj lovasdandár fel­állítása. Igen nagyjelentőségű szociális szem­pontból is, de a honvédség érdekeinek szem­pontjából is a státusrendezés az altisztek és a legénység kebelében. A tisztesek létszáma ti­zenöt százalékkal szaporodik. Ezenkivül a ma­gasabb zsoldu legénység javára az alacso­nyabb zsoldu legénység számát csökkentettük, csökkentettük pedig 7931 főről 5000 főre. Tud­valevő dolog, hogy a magasabb zsoldu legény-' ség 39 pengő havi zsoldot kap, az alacsonyabb zsoldu legénység pedig 14 pengőt. Mármost a célunk az, hogy a legénység zsoldja lehetőleg megközelitse, sőt elérje a próbacsend őr zsold­ját, amely havi 50 pengő. Ezt a célt igyekezünk .azzal is elérni, hogy szaporítjuk a magasabb zsoldu legénység számát, A kisegitő szolgák létszámában ugyancsak státusrendezést folyta­tunk, amennyiben eddig csak a központi igaz­gatásnál történt meg ez a státusrendezés, de mostmár a magasabb parancsnokságoknál, va­lamint a hadbiróságoknál is megtörténik az. A Ludovika Akadémia, valamint a jutási altisztképző intézet kibővítésére 310 ezer pen­gőt fordítunk a beruházási hitelből. A Ludo­vika Akadémia nagyfontosságú intézmény és aki ennek fontosságáról meg akar győződni, az tekintse meg a.tanrendet, nézze gondos figye­lemmel és hazafias érzéssel azt a lelkes műkö­dést, amelyet a Ludovika Akadémia tanári kara kifejt és jelenjék meg csak egyszer is azon a gyönyörű évzáró ünnepélyen, ahol a 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom