Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-168
Az országgyűlés képviselő házának 168. az idő rövidsége miatt teljesen áttanulmányozni még teljesen lehetetlen volt — tartozom annak megállapításával, hogy idevonatkozó aggodalmam megszűnt, (Ügy van! a középen.) és legyen szabad itt rámutatnom arra, hogy az idevonatkozó aggodalmak hála Istennek, egyéb oldalon is megszűntek. (Erődi-Harrach Tihamér: Egyöntetű a felfogás.) ÁUithiatjufc, hogy tudományos és jogász világban Magyarország magánjogi törvénykönyvét a legnagyobb szimpátiával, megértéssel és megnyugvással fogadták, így tehát mindazok az aggodalmak, amelyeket tápláltunk, valóban alaptalanok voltak és azt hiszem örömmel vehetjük ezt tudomásul. Oak az okokra kell rámutatnom, hogy miért váltak az évek hosszú során át idevomatkozólag felhozott aggodalmak utólagosan alaptalanokká és hogy miért nem forognak fenn ma már ezek az aggodalmak. Ennek oka magának Magyarország magánjogi törvénykönyvének tartalma, (Ugy van! a jobb- és a középen.) Nevezetesen az, hogy ez a törvénykönyv nem reform-kódex, hanem tulajdonképen a létező magyar magánjog Írásba foglalása. Azt lehetne tehát mondani, hogy ebben a tekintetben és ebből a szempontból körülbelül azon a nyomon halad, amely abban az időben, ezelőtt 400 esztendővel Verbőczy Hármas könyve, Corpus Jurisa haladt, amely szintén nem volt reformkódex, amely szintén nem volt más, mint az élő jog egybegyűjtése és irásbafoglalása. így lévén a dolog, részemről ennél a pontnál nem mulaszthatom el, hogy minden tekintetben a legnagyobb mértékben megelégedésemnek és azt hiszem, a t. Ház megelégedésének kifejezést ne adjak, a felett, hogy az igazságügyminister urnák és az igazságügyi kormánynak sikerült ezen a ponton ezt a nagy kérdést szerencsés kézzel és ötletesen ugy megoldani, hogy idevonatkozólag — azt hiszem — az egész ország magánjogi közvéleménye az igazságügyi kormány mögött áll. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! Még egy pont van, amely rendkivül örvendetes ennél a törvényjavaslatnál, ami talán egyúttal egy jobb jövőnek is jelenti, ebből a szempontból a hajnalhasadását és pedig magának a törvényjavaslatnak irálya és stílusa. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztatnak emlékezni azokra a példákra, amelyeket az igazságügyi költségvetések tárgyalásai alkalmával felhozni mások és én is szerencsések, vagy inkább szerencsétlenek voltunk, amidőn rámutattunk arra, hogy maga a törvényalkotás, a törvényszerkesztés technikai szempontból is milyen rendkívüli visszaesést mutat. Hiszen nemcsak törvényeinknek iszonyatos számában t nyilvánult ez, hanem nyilvánult a törvényhozásnak túlságos bőbeszédüségében, gyakran értelmetlenségében és ellentmondásában is, ami természetesen mind a korban leli magyarázatát és gyökerét. Talán állíthatjuk, hoigy ea a tör vény javaslat a legelső, amely a régi nyomokon halad és amely minden tekintetben emlékeztet bennünket a kidolgozott, kicsiszolt régi békebeli törvényekre és törvény ja vasiatokra. E tekintetben^ állithatjuk s legyen sziaibad ennél a pontnál szintén hangsúlyoznom azt. hogy igazságügyi kormányunk ezzé] olyan törvénykönyvet ad a magyar jogászvilágnak. a magyar birói és ügyvédi karnak és egyúttal a magyar jogkereső közönségnek is a kezébe, amely világos, magyaros, rövid és érthető. Enné] a pontnál méltóztassék megengedni, i Képviselőház, hogy végül az igen *. igazságügyminister urat valamire kérhessem. Birói ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 273 körökben ismételten panasz tárgyává tették, hogy a birák nehezen tudnak hozzájutni az egyes törvényekhez. A birák panaszkodtak, hogy a törvények gyakran már életbelépték. laimikoí' azok megszerzése a? ő íészükről még mindig a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A könyvpiacon aa elsci napokban, a törvény mézes hetei ben természetesen még nem lehet azokat kapni, csakis ugy, ha a hivatalos lapra. a Budapesti Közlönyre, előfizetnek; az uj törvényeket csak Budapesti Közlönyre valá előfizetéssel kaphatják meg. Ea pedig természetesen a bíróság legtöbb tagja, számára lehetetlen. annál a nagy előfizetési díjnál fogva, amelyet ezért fizetni kell. De másrészt nem is az a céljuk as egyea birákníak. hojry a hivatalos lapot járassák és előfizetésére ilyen nagy öszsizegeket fordítsanak, mert ezek a költségek, kevés olyan téma 'és tárgy lévén a hivatalos lapban, amely^ érdekli őket, meg nem térülnek. Én teháí ennél a pontnál arra kérem m igazságügy miniszter urai hogy felügyeleti hatóságából kifolyólag méltóztassék intézkedni, hogy aa egyes birák a Budapesti Közlönyre való előfizetés nélkül is megrendelhessék, vagy megvásárolhassák aa annak mellékleteként megjelenő' törvényeket és ezenkívül gondoskodjék a ministei arról is, hogy aa egyes biróságoknál kellő időben és megfslelő számban rendelkezésre álljanak azok az igazságügyi törvények, amelyek <a bir óságok at elsősorban érdeklik, Például a legutóbbi időből csak az átértékelési törvényre vonatkozóan legyen szabad hivatkoznom arra az anomáliára, hogy noha április 1-én már életbelépett ea a törvény, amely annyira fontols gyakorlatilag, hogy szükséges lett volna, hogy minden egyes birónak a kezében legyein a törvény, az egyes biróróságoknál alig-alig volt kapható; talán csak a törvény székeknél volt meg egy példányban, ott, ahol 8—10—12 bíró működik; s aho] természetesen ea aa egyetlen példány elégséges nem leheteti. Ennél a pontnál tehát kérem aia igazságügyminister urat kegyeskedjék a jövőben gondoskodni hasonló anomáliák kiküszöböléséről. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Teljesen egyetértek Östör mélyen t. képviselőtársammal abban, hogy a magánjogi kodifikációnak ez a terméke az egész művelt jogászvilág elismerését kell hogy kiváltsa ugy nálunk, mint az egész külföldön. Szükségesnek is tartanám, hogy a magyar jogi elméknek ez a nagyszerű terméke kimenjen a külföldre, ezért kérem a mélyen t. minister urat, fordíttassa le ezt a törvénytervezetet idegen nyelvekre és küldje meg aa egyes kiváló jogtudósoknak külföldre is. Ez megtörtént annakidején, amikor a büntetőjogi kodifikáció, a Csemegi-kódex, valamint a bűnvádi perrendtartás törvényjavaslata mielőtt a Képviselőházban a plénumban tárgyaltatott, megküldetett a külföldi ama jogásztestületeknek, amelyek foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Méltóztatnak emlékezni, hogy az anyaggyüjteménye ezeknek a törvényeknek milyen nagyszerű külföldi jogtudósoknak a véleményét tartalmazza, hogyan méltatták azokat annakidején annak a kornak legnagyobb jogtudósai. A Csemegikódexet például annakidején Niedermayer valósággal kommentálta. Nagy dicsőséget szerzett a magyar jogászi kifinomult elméknek az, hogy nagy külföldi elismerésre tarthattak számot. Abban is egyetértek, hogy a biróságok ré39*
