Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

Az országgyűlés képviselőházának 168. tekintetben gyakorolt körültekintő és legfőbb felügyeletet involváló eljárás magara az Ítél­kezésre kell hogy kiterjedjen. T. Ház! A birói függetlenség nem abban áll, hogy a bíró a maga személyében a maga Ítéletében senkinek felelősséggel ne tartozzék, mert emberi munka a birói Ítélet, és vannak bizonyos nagy erkölcsi követelmények, ame­lyeket megközeliteni a legfőbb felügyelet és központi igazgatás keretében kell és ezért itt ennél a pontnál legyen szabad figyelmébe aján­lanom a mélyen t. minister urnák, hogy Ma­gyarországon ez a főfelügyéleti jog, épen azért, mert túlontúl hangoztatjuk és minden második szavunk az, hogy noli me tangere a bíróság, nincs kellőképen kimeritve. Méltóztas­sék elhinni, hogy én, aki a népbirósálg demok­ratikus álláspontján állok és aki a választott bírót tartom többre, mint a kinevezett birót, mégis^ egy centrális felügyeletet a jogegység érdekében igen fontos tényezőnek tartok. Nem uj dolog, Angliában és Németországban is meg­van, leginkább megvan Franciaországban.Miért? Én például az Ítéletek indokolását össze­gyüjteném a ministeriumban és kiválogatnám a főfelügyelet szempontjából az ellentéteket és igyekeznék olyan rendeleteket és olyan rendel­kezéseket kibocsátani, amelyek a jogtudó bírót odavezetnék, hogy a jogegység kérdésében ne csak a Curiának jogegységet művelő tanácsa döntsön, hanem a birói egyforma gondolkozás, a birói egyforma elmélyülés, hogy az életet olyképen hozza összhangba az igazságszolgál­tatással, hogy a megnyugvást az adja, hogy mindenki a törvény előtt egyenlő lévén, min­denkire egyformán hozandó ítélet azonos kér­désben. Bocsánatot kérek, t. Képviselőház, hogy itt megint ki kell térnem — hogy bebizonyítsam, hogy mennyire igazam van — a tegnapi ügyre. A mélyen t. minister ur azt mondja, hogy saj­nálatos, hogy a Kathenau-kérdés és egyéb' kér­dések egy folyamatban lévő ügyben felhozat­nak. Én aláírom azt, hogy általában folyamat­ban lévő ügyekkel nem kell foglalkozni a tör­vényhozás házában, (Felkiáltások jobbfelől: Bizony nem!) azonban vannak ügyek, amelyek túlmennek a napi jelentőség határain, ügyek, amelyeket egész Európában tárgyalnak, azok kell, hogy diszkusszió tárgyát képezzék min­denütt, ahol az igazságszolgáltatás érdekének védelméről van szó. (Bródy Ernő: Maga a mi­nister ur foglalkozott vele! — Kálnoki-Bedő Sándor: Felfújták a dolgot!) Engedelmet ké­rek, ne legyünk hipokriták, (Kálnoki-Bedő Sándor: A másik oldalon van a hipokrizis!) mert nagyon könnyen beleesünk abba a hibába, hogy itt elszavaljuk a szép mondatokat és el­szavaljuk azokat a költeményeket, amelyeket a legjobban közülünk éoen Jánossy Gábor t. képviselőtársunk tud, (Élénk éljenzés.) de azok konzekvenciáit nem vonjuk le. Azok követ­kezményeit kellőképen levonni csak ugy le­het, ha őszintén bevalljuk itt magunk közt a magunk hibáit is. (Jánossy Gábor: Helyes!) A magyar igazságszolgáltatás szempontjából veszélyesnek tartok olyan indokolást és a főfel­ügyelet szempontjából is figyelemreméltónak tartom, ha egy biró olyan ítéletben, amely ki­megy az egész világba, azt kell olvasni, hogy ugyanazon ügyben nem lehet azonos szempon­tok szerint ítélkezni, ha azt olvasom, hogy a vádlott korábbi magatartása nem számit. (Zaj a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, vannak jog­elvek, amelyeket semmiféle birói Ítélet át nem törhet. Az individualizáció szempontjából a bi­róság köteles a vádlott előbbi magatartását, ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 257 előéletét figyelembe venni, köteles vigyázni arra is, hogy ugyanazon jogkérdésben kétféle magatartást ne tanusitson. (Zaj a jobboldalon.) Engedelmet kérek, majd mindjárt megmondon, hogy milyen kérdésekről van szó. Itt van pél­dául általában az elévülés kérdése. A főfel­ügyelet szempontjából ebben a kérdésben vi­gyázni kell. (Kálnoki-Bedő Sándor: Nem is szabad beleavatkozni! — Bródy Sándor: ' Az ügyész alá van rendelve! — Zaj.) Azt a kérdést, hogy mi a cesura, meghatározza a törvény. Ha például annyit mond, hogy érdemleges birói cselekedet az, amely megszakítja az elévülést, ez nemzetközi büntetőjogi kérdés abban az ér­telemben, hogy itt nem teheti túl magát a biró a normán, itt nem klasszifikálhat. Mert, hogy mi egy érdemleges birói cselekedet, azt min­denki tudja és ha a biróság az egyik ügyben nem azonos módon intézkedik, mint a másik ügyben,, :akkor ez az ítélet nem állja ki a nemzet­közi jogi birálatot. (Kálnoky-Bedő Sándor: Konkrétumot tessék mondani! — Jánossy Gá­bor: Elmélet!) Fájdalom, elmélet, amely a gya­korlatban retrográd módon érvényesül. (Váry Albert: Ott van a semmiségi panasz. — Zaj.) Engedelmet kérek, mélyen t. jogász urak, ha a maguk elvonat'kozásáiban az életet csiak ugy nézik, hogy ott a semmiségi panasz, na­gyon iól tudják, hogy ott nagyon sokáig, év­tizedekig, csak egy válasz volt: elutasító és visszautasító. Csak most jöttünk rá arra, hogy ez a merev megkülönböztetés: jogikérdés és ténykérdés, mennyire elavult, amikor már egy modern jogász tulajdonképen modern közgazda is, mert hiszen nem lehet elvonatkoztatni az igazságügyi érdekeket azoktól az érdekektől sem, amelyek a gazdasági életet irányítják. (Jánossy Gábor: Ugy van!) Más az igazság ak­kor, amikor zavartalan, boldog, gazdasági élet van és más az igazság, a fkönyörületnek nagyobb tér kell, amikor gazdasági leromlás van. (Zaj a jobboldalin.) Csak pár héttel ez­előtt méltóiztatott megszavazni egy novellát, ahol a pénzbüntetésekkel való hatályosabb operálás lett kitűzve mint igazságszolgálta­tási érdek, ahol azt mondottuk ki és azt hatá­roztuk, hogy ebben a leromlott gazdasági idő­szakban többet várunk a pénzbüntetésektől. (Pesthy Pál igazságügy minister: Ezt nem mondotta ki! — Váry Albert: A képviselő ur javasolta a vétségeknél a fogházbüntetés he­lyett az egész vonalon a pénzbüntetést! — Zaj.) Bocsánatot kéréki, de nem javasoltam azt, hogy olyan esetekben is pénzbüntetés szabas­sák ki és meg lehessen váltani a fogházbünte­tést, ahol a kondemnációt, a megszégye­nitŐ büntetést tartom alkalmazandónak. Ez ugyanaz, mint miikor a régi időkben ki lehe­tett váltania magát a gazdag embernek a ka­tonaságtól. (Ellenmondások a jobboldalon.) Azonkívül nem aikarok olyan rendszert, hogy most is pénzbüntetéssel meg lehessen váltani minden esetben a fogházbüntetést épugy, mint ellene voltam mindig annak, hogrv óvadék mel­lett a gazdag ember könnyebben szabaduljon a vizsgálati fogságból. (Zaj a jobboldalon.) Azt a kényszert, amelyet egy meglevő törvény az üldözött kihasználására parancsol, köteles vagyok alkalmazni, azonban ez nem lehet indok arra, hogy a magam elvi álláspontját itt érvényre ne juttassam. A főfelügyelet szemDontjából nagyon ajánlanám a bírói kar egységesítését a mélyen t. igazságügyminister ur figyelmébe. Én például a magam demokra­tikus birói szervezeti felfogásában ott tartok, hogy rendkivül hibáztatom azokat az alosztá­lyokat, melyeiket a dotáció szempontjából léte­37*

Next

/
Oldalképek
Tartalom