Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-167

220. ""Az országgyűlés képviselőházának — és ez, ha a számadatokat megkapjuk, azt hiszem, mindenki előtt kétségiteleminé Válik, —< hogy mig azok az üzemek, amelyek a pénzügyi tárca, vagy a kereskedelmi tárca, vagy a földmivelésügyi tárca keretébe tartoznak, nem hozzák meg — amint ezt már sokszor letárgyaltuk — annak a tőkének a legminimálisabb kamathozadékát sem, amelyet ezekbe az üzemekbe, vállalkozásokba befektettek, addig az igazságügyi tárca, amely 58 ^millió pengővel van dotálva, a bevételek során egészen bizonyosan sokkal többet fog produkálni, mint 58 millió pengőt. Hiszen nem kell egyébre utalnom, csak arra, hogy a bélyegilletékekből, a törvénykezési illetékekből milyen óriási bevétele van az igazságügyministeriumnak, (Pesthy Pál igazságügy minister: Semmi! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az államnak!) —illetve bocsánatot kérek, — az államnak. Azt hiszem, hogy az egyes ministeriumok — hogy ugy mondjam — egy is ugyanazon testnek a tagjai. Az igen t. igazságügyminister ur is tagja a kormánynak, ennélfogva teljesen mindegy, hogy a pénz melyik zsebbe folyik be. Tény az, hogy ezen vállalkozás, illetve ezen üzem révén jut az állam azokhoz a bevételekhez, amelyekre vonatkozólag feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy azokat az igazságügyminister ur kimutassa. Azért is szükségesnek tartanám ezt, hogy az igazságügyminister urat megerősitsem abban a küzdelmében, amelyet feltétlenül folytatnia kell és amelyre vonatkozólag biztatást kap most itt a Ház minden oldaláról, nevezetesen a birói külön státus megállapítására és a birok jobb dotálására vonatkozólag. Tessék az igazságügyminister urnák a pénzügyminister úrral szemben arra az álláspontra helyezkedni, hogy ime, az én tárcám gazdasági tárca, hasznothajtó foglalkozási ág és ez a hasznothajtó foglalkozási ág jövedelmez annyit, hogy ennek jövedelméből bővebben és jobban tudom dotálni a birói fizetéseket. (Borbély-Maczky Emil: Előbb beveszik Przemyslt, mint Bud Jánost !) Kétségkivül, ha az igazságügyminister ur akkor, amikor a pénzügyminister úrral szembenáll, ezeket a szempontokat érvényesíteni fogja, célt fog érni és megtudja valósitani azt, amire mindannyian vágyunk: a birák jobb fizetését. Hiszen a költségvetés, illetőleg a zárszámadás adataiból azt látom, hogy az 1926/27. évben csak a törvénykezési illetékekből körülbelül 7 millió pengő folyt be. Ez a bélyegilletékeknek csak egyrészét teszi ki, mert ezenkivül vannak még közigazgatási és egyéb illetékek, vannak készpénzben lerótt illetékek is, ugy, hogyha ezeket a minister ur a pénzügyministertől kihámozná és őszintén összeállittatná, hogy mennyi a bevétel e tárca folytán a kormányzatnak, akkor ezt a célt igenis el tudná érni. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Amikor az igazságügyministerium összeállítja a költségvetést és amikor a rendes bevételeket állapítja meg és pedig azokat a rende*, bevételeket, amelyek a büntetések végrehajtási költsége címén illetik meg az államot, vagy fognak az igazságügyi tárcához befolyni, akkor nem tudom megérteni, hogy milyen naivitással van összeállitva a költségvetés, amely az 1927/28. évre megállapított 1,124.030 pengővel szemben az 1928/29. évre előirányzott összeget 1,377.200 pengőben, tehát 253.170 pengővel nagyobb összegben állapítja meg. Ugy látszik, hogy azok, akik a költségvetésnek ezt a 167, ülése 1928 május 9-én, szerdáú. tételét összeállították, teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy egy második számú büntetőnovellát állapítottak meg, amely lehetőséget és módot ad olyan büntetéspénzek megfizetésére, hogy az emberek, különösen a vádlottnak, az elitéltnek, a hajszála is az égnek mered, tehát előrelátható, igen t. minister ur, (Farkas István: Ha nem tudja megfizetni, majd leüli!) hogy az a többlet, amelyet itt 253.170 pengőben, előirányoztak, teljesen lehetetlen, teljesen tarthatatlan szám, amelyet nem is tudom, hogy lehet komolyan egy költségvetés előirányzatába felvenni, amikor nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb lesz ez az összeg, amely ezen a címen az államhoz befolyik. (Pesthy Pál igazságügyminister: A jövő évben befolyik, azonban minden költségvetési előirányzatot az előző évi tényleges bevétel alapján állapítanak meg!) A költségvetés összeállításának kétségkivül ez egyik alaptétele. Ellenben nem tudom, mit szólna a t. Ház. ha a pénzügyminister ur egy uj adót, vagy uj illetéket vezetne be, vagy illeték felemelést vezetne be és ezen illeték felemelésénél is csak a korábbi év költségvetési tételét venné figyelembe és teljesen figyelmen kivül hagyná az uj törvényes rendelkezéssel feltétJenül előállható és feltétlenül előálló bevételi többletet. (Pesthy Pál igazságügyminister: Ez nem uj büntetéspénz, ez azelőtt is megvolt! — Strausz István: Külön alapban kezelték! — Farkas István: Annyit rónak ki, hogy nem tudják megfizetni! Majd leületik velük!) Súlyosan hibáztatom azt a javaslatot, .amely most a képviselők közt kiosztatott, és pedig azt, amely az egyesbiráskodás meghoszszabbitásáról szól. Elérkezett az ideje annak is, hogy evvel szakítsunk. Emlékszem rá, hogy az igazságügymirister ur részéről már évekkel ezelőtt hallottunk kijelentést arra vonatkozólag, hogy maga is elérkezettnek látja az időt ennek a kérdésnek rendezésére (Pesthy Pál igazságügyminister: Ezt nem mondtam!) és hallottuk azt, hogy most már ő is szükségesnek tartja, hogy az egyesbiráskodás intézménye megszűnjék. (Pesthy Pál igazságügyminister: Időre nem vonatkoztattam!) Az időre, igaz, nem vonatkoztatta az igen t. minister ur, (Farkas István: Óvatos volt!) e tekintetben óvatos volt, ellenben beigérte. Az idő múlása kétségtelenül mellettem szóló tény és nem hiszem, hogy az igazságügyminister^ ur akkor, amikor beigérte és maga is szükségesnek tartotta az idevonatkozó reform megvalósítását, akkor olyan időre gondolt ezen reform megvalósításával, illetőleg a régi állapot visszaállításával, amelyet sem a minister ur, sem pedig mi, akik ennek a Háznak tagjai vagyunk, már nem érünk meg. Remélem, belátható időt gondolt akkor, amikor ezt a reformot meg akarta valósitani, nem pedig elodázni akarta ennek a kérdésnek megvalósítását is. Mert ebben a kérdésben is azt kell mondanom, igen t. igazságügyminister ur, hogy ez szükséges és nem lehet pénzügyi kifogásokkal ezt a kérdést elütni, nem lehet azt mondani, hogy erre nincs pénz. Van! Van, amint mondottam, egyrészt a befolyó törvénykezési illetékekből, másrészt pedig egyéb bevételekből, amelyekhez ez a tárca feltétlenül hozzájut. És amenynyiben a minister ur ugy érzi, hogy nincs elégséges birája, akiket ki tudna, nevezni^ és a társasbiróság felállítása ezért késik, ajánlok az igazságügyminister ur figyelmébe _ egy dolgot, amelynek segítségével meg tudja oldani ezt a kérdést, mégpedig ajánlom figyelmébe az ügyvédi nyomort, amelyet ezen a réven a minister ur meg tudna szüntetni, vagy leg-