Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-166
174 Az országgyűlés képviselőházának tették a gyermekeket. Elvitték a csendőrségre, és rettenetesen összepofozták őket a csendőrségen azért, mert állítólag vörös papirosokkal játszottak, mert egymás zsebébe vörös papirosokat tettek. Apró csínyekért odahurcolják és összeverik őket. Egy másik eset. Három felszabadult vases fémmunkás, tehát ipari szakmunkás, — 21 évesek lesznek az idén, de még leventekötelesek, — megy este 9 órakor az utcán, barátságosan beszélgetve. A leventeoktató kijön a kocsmából és mert a, sötétben nem vették észre, hogy ő a leventeoktató, és nem köszöntek neki alázatosan, bottal végig vágott rajtuk, (Varga Gábor: Vissza kell vágni!) olyan brutálisan, ahogyan egy ökröt sem szoktak megütni. (Zaj. — Felkiáltások: Az ilyet fel kell .jelenteni!) Ilyen eseteket tucatszámra tudnék hozni. Ezek diszkreditálják az intézményt és ezek kényszerítenek minket arra, hogy az ilyen eseteket idehozzuk és szóvátegyük. Arra kérem a minister urat és az intézmény vezetőségét, hogy erélyes és szigorú fellépéssel hassanak oda, hogy ezek az atrocitások megszűnjenek. Ha ezek megszűnnek, akkor nekünk nem lesz alkalmunk itt ilyenek miatt felszólalni. Nem olyan kellemes ilyen dologban felszólalni, de ugy érzem, hogy ez. kötelességem az ilyen brutális, mondhatnám állatias bánásmóddal szemben. (Egy hang a jobboldalon: A vidéken hihetetlen izgatás folyik a levente-intézmény ellen!) Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az államtitkár ur kivan nyilatkozni. Petri Pál államtitkár: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a szociáldemokratapárt t. szónokainak erős kritikája ellenére egy körülményért köszönetemet fejezzem ki, azért, mert mindkét szónok előadásából kicsendült, hogy kritikájuk dacára magát a leventeintézményt szükségesnek és fontosnak tartják, vagyis fontosnak és szükségesnek tartanak egy olyan intézményt, amely a serdülő, az iskolából kikerülő ifjúságnak testnevelését kezébe veszi és intézi, s az ifjúság sportszerű nevelését előmozdít ja. Két panasz volt, amelyek közül: az egyik kényszer alkalmazása, a másik pedig bizonyos atrocitások a leventeoktatás keretében és közben. A kényszerre vonatkozóan épen Malasits Géza t. képviselőtársamtól, aki jól ismeri az angol viszonyokat, kérdem, hogy Angliában nem százados tradiciója van-e a testnevelésnek, a sportnak és a testedzésnek! A mi országunkban, ahol ennek semmi múltja sincs, hogyan méltóztatik képzelni, hogy ezt egyszerre meg jlehetne csinálni kevésbé intelligens olyan nagy tömegnél, amelynek mégis idők, esetleg évek kellenek, hogy ennek előnyeit, fontosságát és hasznát belássa. (Ugy van! jobbfelől.) Azt hiszem, hogy ez a kényszerkérdés is csak átmeneti kérdés. Ha az egész nemzet annyira egyetért a testnevelés fontosságában és azt annyira átérzi, mint az angol és az amerikai, akkor meglesz a leventeintézmény kényszer nélkül is. Jelenleg még ezt nem nélkülözhetjük. Ez azonban nem jelenti azt, mintha helyeseinők, ha a leventékkel bárki durván, vagy meg nem felelően bánik. Itt azonban egy óriási szervezetről van szó, amelynek rendszeres tisztviselői, alkalmazottai, oktatói még nincsenek, hanem ; tiszteletdíj mellett, vagy jórészben szívességből látják el az illetők ezt a feladatot. (Karafiáth Jenő: Lelkesedésből!) Hogy ez a nagy tömeg, amint a minister ur is kifejezte, 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. a leventeoktatásnál ilyen szép sikert ér el, ez örömteljes megelégedéssel kell, hogy eltöltsön mindenkit. Szívesen megigérem, amit a minister ur is kilátásba helyezett, hogy minden ilyen konkrét visszaélést megvizsgálunk (Helyeslés a jobboldalon.) és ha valónak bizonyul, akkor a megtorlás nem marad el, a nem megfelelő oktatókat, ha ilyenek vannak, kicseréljük. De ne méltóztassék az egész intézményt felelőssé tenni egyes szórványos és elenyésző kivételek miatt. Kérem ennek a rovatnak változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 3. rovatot Kéthly Anna képviselő törlési inditványával szemben elfogadni, igen vagy nem'? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 4. rovat. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 4. rovat. Dologi kiadások 158.470 P. Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Az előbb elmondottakból kifolyóan természetes, hogy ennek a címnek ezt a rovatát sem tudom elfogadni, és ezért javaslom, hogy a fenti rovaton előirányzott 158.470 pengőnyi dologi kiadásokra fordítandó összeg az előirányzatból töröltessék. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Ház! Röviden csak azt kivánom mondani, hogy Petri Pál államtitkár urnák teljesen igaza van. Angliáiban évszázados tradíciói vannak az embersportnaJk és testnevelésnek. A háború után ezeket a tradiciókat Németország is átvette és minden társadalmi osztály versengve törekszik arra, hogy minél töikéletesebbet produkáljon a testnevelés terén. Az urak azonban egyet, ugy látszik, a levente intézmény szerelmükben nem látnak, azt, hogy más az, ha én önként meggyőződésből, mondhatnám, erkölcsi kényszerből teszek valamit, és más az, ha engem erre hivatalból íkényszeritenek és más, ha esetleg csendőri erőszalkkal is kényszerítenek valamire. (Erődi-Harrach Tihamér: Ez málr megszűnt, ma már szivesen mennek oda a gyermekek!) Ugyanez megvan a tanításnál is. A leventeoktatók; túlnyomó része — tisztelet az igazán tisztelendő kivételeknek, — azt hiszi, hogy most is póttartalékosok előtt áll és mint póttartalékosokat kell az ifjakat oktatnia és nevelnie. Már pedig, aki katona volt, az tisztában van azzal, hogy mi az a pöttartalékosikiképzés. Ugyanígy kifogás tehető a felszerelésnél is, amelyre most nem akarok kitérni, csak azt akarom mondani, hogyha testnevelésről beszélnék az urak, akkor egészen más felszerelést kell adni a leventéknek. Mivel ez nem történik meg, csatlakozom Kéthly Anna képviselőtársam törlést javasló indítványához. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni seníki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur képviseletében az államtitkár ur óhajt nyilatkozni. Petri Pál államtitkár: T. Ház! Malasits Géza t. képviselőtársam azt mondja, hogy mivel nem tartja megfelelőnek a leventecsoportok felszerelését, kéri ennek a rovatnak a törlését. Amennyiben a leventecsoportok felszerelése nem megfelelő, az legfeljebb azért nem megfelelő, mert az előirányzott összeg csekély. (Malasits Géza: Tévedés!) Ha azonban erre a