Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-155

Az országgyűlés képviselőházának 1 az illetékes hatóságnak tudomása nem lesz és továbbra is meghozza ugyanolyan vagy hasonló indokolása alapján a gyűlést betiltó végzést. És hogy mi elérjük-e a célunkat igy, vagy más cé­lokat akarunk szolgálni, nagyon kérem a minis­ter urat, ne tessék bennünket meggyanúsítani. Ez ugyanis semmi egyéb, mint burkolt gyanusitás. A minister ur meg akar bennünket gyanúsí­tani azzal, hogy mi csak a nagy nyilvánosság elé hozzuk az ügyeket, anélkül, hogy valójában a gyűlések megtartását akarnók elősegiteni. Mi nem azért tesszük ezt. Az előbb megmondottam, hogy miért tesszük. Lehet, hogy ez nem tetszik a minister urnák, azonban a képviselőnek ház­szabályadta joga az, hogy interpellációs napon interpelláljon. Ha a minister ur ezt helytelennek tartja, nagyon sajnálom, azonban ezt a jogot fel­adni nem vagyok hajlandó addig, amig ennek a Háznak tagja vagyok. (Jánossy Gábor : Senki tőle e jogát el nem veszi! Idézem a költőt.) Ami pedig azt illeti, hogy az illetékes ható­ságnak csak az indokolását nem helyesli a minis­ter ur, egyébként pedig egyetért vele, erre vonat­kozólag legyen szabad csak annyit megjegyeznem, hogy ez nagyon helytelen kijelentés. Nagyon jól tudom, hogy vidéken a hatóságok rendszerint olyan viszonyban vannak a különböző pártok vezetőivel, hogy amikor egy gyűlés bejelentése megtörténik, már akkor megmondhatja az ille­tékes hatóság vezetője, hogy te Mladoniczky hiába akarsz nekem gyűlést bejelenteni, te nem vagy erre megbízható, jelentse be más ezt a gyűlést, akkor majd engedélyezni fogom. A hatóság azonban nem ezt teszi, hanem ezen az emberen keresztül egyszerűen büntet egy pártot, bünteti egy párt tagjait, megsérti az egyesülés jogát. Én épen azt kifogásolom, hogy ilyen módon az egye­sülés és a gyülekezés jogát megsérteni nem szabad, arra más módot, alapos indokot kell keresni és épen ezért kellett ezt az ügyet idehozni és ezért kellett a nagy nyilvánosság előtt megvilágítani. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a minister ur válaszát tudomásul vehessem. Elnök : Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminister ur válaszát tudomásul venni : igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudo­másul vette Következik Kabók Lajos képviselő ur második interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. (Mozgás a jobboldalon. Kabók Lajos : Már két interpelláció is sok ? ! Már hozzá­szoktak^ hogy egyáltalában ne legyenek!) Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminister úrhoz. Van-e tudomása a belügyminister urnák a gyöngyösi rendőrkapitányság 1649/1928. köz. sz. véghatározatáról, amelyben a március 18-ikára bejelentett közgyűlését a vasmunkások gyöngyösi csoportjának azzal a megszoritással engedélyezi, hogy a közgyűlés legfeljebb ötnegyedóráig tarthat 1 Hajlandó-e a belügyminister ur a gyülekezési jog kezelése tárgyában tapasztalt hatósági vissza­éléseket megszüntetni "?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos : T- Képviselőház ! Ebben az inter­pellációban nem azt kifogásolom, hogy egy gyűlést betiltottak, mert amint méltóztattak hallani, inter­pellációm szövegét, a kért közgyűlést engedélyezte ugyan a gyöngyösi hatóság, azonban meghatározta és ötnegyed órában állapította meg a közgyűlés tartamát, vagyis — ahogy a véghatározatban percnyi pontossággal benne van — a közgyűlés tartama legfeljebb 75 perc lehet. (Esztergályos 5. ülése 1928 április 18-án, szerdán. 89 János : Mert a 80-ik percben vacsorára kellett menni!) Sőt megtörtént az, hogy a gyöngyösi rendőrkapitányság kiküldött képviselője, amidőn a 75-ik perc letelt, a közgyűlés elnökét zaklatta, hivatkozván a véghatározatra s arra, hogy az engedélyezett idő lejárt, tessék tehát a közgyűlést befezni Ez is frappáns sérelme a gyülekezési jognak, hogy a rendőrhatóság meghatározza, mennyi ideig tarthat egy évi beszámoló közgyűlés, holott annak tárgysorozata olyan hosszadalmas, hogy ennyi idő alatt semmi körülmények között sem lehet befejezni. Itt a nyilvánosság előtt vagyok kény­telen elmondani, hogy egy ilyen közgyűlés tárgy­sorozata, amilyent Gyöngyösön a vas- és fém­munkások f. évi március 18-ikára kértek engedé­lyezni s amelyre az engedélyt meg is kapták, a következőkből áll. Legelőször is a dalárda elénekel egy dalt, azután az elnök megnyitó beszéde következik, majd a megjelent vendégek esetleges üdvözlő beszéde hangzik el, azután pedig a titkári jelen­tés az egész évi működésről, a központi kiküldött beszéde, a péoztári jelentés, a könyvtári jelentés, az ellenőri jelentés, azután a- megjelent közgyű­lési tagok résztvesznek a vitában és elbirálják, jól végezte-e el a vezetőség a rábizott feladatokat, avagy pedig rosszul ; utána határozat a felment­vény megadása felett ; új vezetőség választása, továbbá inditványok és interpellációk, az elnök záróbeszéde, majd legvégül a dalárda megint elénekel egy befejező dalt. Egy közgyűlés tárgy­sorozatán tehát ennyi tárgy szerepel. Tessék bár­kinek őszintén megmondani, lehet-e ennyi min­dent letárgyalni annyi idő alatt, amennyi időt a gyöngyösi rendőrhatóság képviselője e célra kijelölt ? Teljesen tarthatatlan, hogy igy korlátoz­zák működésükben az egyesületeket. Teljesen tarthatatlan, hogy a gyülekezés joga igy legyen béklyóba verve és egy rendőrhatósági vezető állapithassa meg, hogy egy évi közgyűlés mennyi ideig tarthat. (Janossy Gábor : Fellebbez­tek ellene ? Miért nem fellebbeztek ?) Konkrét esetről van szó, amely letagadhatatlan tény, a rendőrhatóság véghatározata van a kezeim között, aláirva a rendőrhatóság vezetőjétől. Meg van tehát állapitva, hogy a két közgyűlés időtartama mennyi lehet, meg van állapitva, hogy mindazt, ami a tárgysorozaton szerepel, amint elmondot­tam, 75 perc alatt kell elmondani, (Jánossy Gábor : Miért nem fellebbeztek ellene ?) Ez semmiféle törvényen nem alapszik, az ilyen jogtiprást, törvénytiprást ide kell hozni a Ház szine elé, erről tudomást kell szereznie a nagy nyilvánosságoak, az egész ország közvéle­ményének, hadd lássák és tudják, hogy Magyar­országon, mig egyrészt Debrecenben a minister­elnök ur a gyülekezés és egyesülés szabadságáról beszél, másrészt a rendőrhatóságok és különböző illetékes hatóságok hogyan és miképen kezelik az egyesülés és gyülekezés jogát, bőbben a kérdésben is kiváncsi vagyok a minister ur válaszára, hogy miként ért vagy nem ért egyet az ilyen rendőr­hatósági intézkedéssel. Elnök : A belügyminister ur kivan nyilat­kozni. Scitovszky Béla belügyminister : T. Ház ! A képviselő ur előbbeni interpellációja során egy gyanusitást tett a rendőrhatósági tisztviselőkkel szemben, mintha ők ezeket a kérdéseket párt­szempontokból birálnák el. (Kabók Lajos : Egé­szen bizonyos!) Akkor nem akartam erre a választ megadni, mert most is módom van rá. A leg­határozottabban visszautasitom a képviselő urnák ezt az inszinuációját, mert ezek a tisztviselők a legteljesebb odaadással és rigorozitással birálják el ezeket a kérdéseket. (Kabók Lajos : Majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom