Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-155

Az országgyűlés képviselőházának 1 párt olyan politikát csinál, amely kényszeríti az embereket a kivándorlásra. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédjét befejezni. Malasits Géza : Miután nem látom azt, hogy azokért a rengeteg milliókért, amelyeket a kül­ügyi képviseletért kidob az ország, megtalálná az ellenértéket és mert a kormány külpolitikája iránt éles bizalmatlansággal viseltetem, a tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon ) Elnök : Szólásra következik 1 Gubicza Ferencz jegyző : Pintér László ! Pintér László: T, Képviselőház ! Tegnapi fel­szólalásomban hangsúlyoztam, hogy a külső integ­ritásnak előfeltétele az országnak belső lelki integ­ritása és csak sajnálom, hogy a mai nap bizo­ny itékot nyújtott e tételem alátámasztására. Ma­lasits t. képviselőtársam ugyan magyarázni pró­bálja a dolgot és azt mondja, hogy mai tüntetésük nem az olasz nemzetnek szólt, hanem az olasz rezsimnek . . . (Malasits Géza: Mateotti gyilko­sainak és azok pártfogóinak.) Bocsánatot kérek, t, képviselő ur, épen a szociáldemokratáknak nincs joguk szemrehányást tenni egy országnak azért, mert ott autokrata vagy diktatórikus uralom van. Abban a pillanatban ugyan, amikor az a szisz­téma, amelyet a képviselő ur magáénak vall, a marxista programm, valóra válik, minden sza­badságjog menten összedől. (Malasits Géza: Ki­próbálták már valahol 1) Kipróbáltuk. (Malasits Géza : Hol ?) Minálunk, a szisztéma ugyanaz volt ! (Malasits Géza : Dehogy, semmi köze a marxismusnak a bolsevizmushoz.) Az egyik alkot­mányos utón akarja elérni a marxizmust, a má­sik erőszakkal, ez a különbség. (Malasits Géza : Nono! Ha letudnám zongorázn-azt a különbséget, nagy művész lennék. ~ Görgey István előadó : Po­litikai zongorát még nem láttam !) A vendégjogot mindig tisztelni kell és ebben az esetben a vendég­jog sértetett meg. (Esztergályos János : Nem lett volna szabad az uraknak provokálni a kisebbséget.) 1- Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pintér László: Én meg vagyok győződve, hogy az Önök német elvtársai nem csinálnák meg ugyanezt és egy Löwe nem kapható erre, (Rothen­stein Mór: Ki kell próbálni !) Én ismerem, nem tudom, hogy ön ismeri-e. (Rothenstein Mór: Is­merem, a kollegám ! — Esztergályos János : Let­tek volna szerényebbek az urak és ne csináltak volna demonstrációt! — Zaj!) T. képviselő ur, ezt védeni és magyarázni nem lehet. Az olasz orien­tációt illetőleg lehetnek köztünk politikai vélemény­különbségek. A demokrata képviselő uraknak sem tetszik az olasz orientáció, ők egyszerűen nem jöttek be, kint maradtak. (Rothenstein Mór : Mi azt csinálunk, amit akarunk !) De az a kérdés, hogy az országnak használnak-e vagy ártanak. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Rothenstein képviselő urat rendre­utasítom. Pintér László : Egy képviselő nem csinálhat azt, amit akar. Akaratát alá kell rendelnie az or­szág egyetemes érdekeinek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) — Esztergályos János: Ne tessék provokálni!,) Mielőtt beszédem tárgyára áttérnék, Malasits t. képviselőtársam egyes kijelentéseire akarok osak egy-két szóval visszatérni. Malasits t. kép­viselőtársam azt mondotta többek között, hogy Németországban a hangulat rossz irányunkban. Beszédemben a német-magyar viszonyra amúgy is szándékom kitérni. Én itt csak azt mondom, hogy ha a t. képviselő urak külföldi összekötte­téseiket nem arra használnák fel, hogy állandóan a jelenlegi rezsimet szidják, (Esztergályos János: '. ülése 1Ù28 április 18-án, szerdán. 73 Hát lehet ezt dicsérni?) akkor Németországben a mai helyzetünket másképen ismernék. (Zaj! El­nök csenget.) Azt mondotta Malasits képviselő ur, hogy Nagy Emilt példaképen lehetne felhozni, mint azt a magyar politikust, aki magánösszekötte­téseit is felhasználja, hogy az ország érdekében propagandát fejtsen ki: Tessék a szép példát kö­vetni ! Önöknek nagy külföldi összeköttetéseik vannak. Lehet a rezsimet szidni, de a mellett rá lehet mutatni a trianoni békeszerződés igazság­talanságaira is. (Ka bók Lajos : Ennek a rezsimnek nem csinálunk propagandát.) Amit a t. kép­viselő ur Csehországra vonatkozóan mondott, azzal szemben csak azt szögezem le, hogy amikor a csehek Pozsonyban aláírásokat gyűjtöttek Ro­thermere lord akciója ellen, a magyar szocialista munkások megtagadták az aláirást, tehát nem lehet azt mondani, hogy azért, mert Csehország­ban demokrata-uralom van, az esetleges népsza­vazás ellenünk ütne ki. A túloldali proletariátus nem felejti el, hogy földreformot csináltak, de csak a cseh légionáriusoknak, a magyar földműves­szegénységet pedig kisemmizték Azt a csallóközi napszámost nem lehet a falnak állítani, amikor kénytelen faluról-falura koldulni, mert nem kap sehol munkát. Valamikor volt, hogy átkiabáltak : Horthy-betyárok ! Ma más a világ, mert a saját testükön kitapasztalták, hogy mit jelent a cseh demokrácia. Teljesen más a hangulat nemcsak nálunk, hanem más megszállott vidékeken is. (Simon András: Tobler elmondotta, hogy milyen az a demokrácia ! - Esztergályos János : Tobler ! — Simon András : Igen, ő. Ö ott volt, tapasztalta. — Ka bók Lajos : Mert őt kidobták onnan, azért beszél ugy- — Zaj jobbfelől. — Simon András: Az is szép demokrácia ! — Esztergályos János : És önök hány magyart dobtak ki ebből az országból ? — Simon András : Egyet sem. Azok maguk mene­kültek. - Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Pintér László : Ami most már magát az anyagot illeti, amelyet a külügyi tárca költség­vetése során elő akarok adni, nem mulaszthatom el, hogy reflektáljak a Vossische Zeitungnak ért­hetetlen és — enyhén mondva — minősithetetlen kirohanására. A Vossische Zeitung vasárnapi számában jónak látta Magyarországot az albán és macedón komitácsikkal és a jugoszláv háborús uszitókkal egy sorba állítani. Azt mondja a Vossische Zeitung, hogy albán és macedón komi­tácsik késeiket köszörülik. (Rothenstein Mór : A maguk lapja !) A képviselő ur ezt is felelőtlenül mondja. Azt irja e lap : »Albánia és Jugoszlávia forrong és mindennap a háború kitörését várják.« »Magyarországon felfegyverzett irredenta szerve­zetek készen állanak, hogy az első kürtszóra Cseh­ország és Románia ellen masírozzanak.« Amit a lap a macedónokról, albánodról és jugoszlávokról mond, annak elintézése elvégre az illető népek­nek, országoknak dolga. Bennünket legfeljebb egy dolog érdekelhet, a jugoszláv fegyverkezés, amelyről sajnos, évek óta sokszor hallottunk, s amely, ha tényleg olyan mértékű, mint ahogy ez a német lap állitja,akkor a Népszövetség feladata, hogy ezt vizsgálódás tárgyává tegye. A jugoszláv és egyáltalán a kis­antant fegyverkezésnek gátat vetni, ez a Nép­szövetség dolga, ahogy felfegyverzett országok közepette védtelenül hagyni egy országot, amint azt tették Magyarországgal, történelmi lelkiisme­retlenség. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ami már most a felfegyverzett magyar irredenta szervezeteket illeti, nem tudom, mivel rontotta el az illető cikkíró ur a gyomrát, hogy ilyen rémképekkel álmodott, mert ezek rémképek. Hol vannak ma az irredenta szervezetek és hol

Next

/
Oldalképek
Tartalom