Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-154

40 Az országgyűlés képviselőházának Gr. Bethlen István ministereínök : A t. képviselő urak először önmaguk vonják le annak a jelszónak következményeit, hogy állam az államban nem tűrhető. (Malasits Géza : A felekezeti iskolák állam az államban ! — Kabók Lajos : Nagyon rossz hasonlat, ministereínök ur! — Zaj. — Jánossy Gábor : Si taeuisses, philosophus mansisses !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Bethlen István ministereínök : Itt vannak nehézségek, de nem leküzdhetetlenek és meg vagyok győződve, hogy az iskolafentartó felekezeti hatóságokkal karöltve fokozatosan sikerülni fog ezeknek a kérdéseknek megoldását teljes megelégedésre végrehajtani. De ehhez bizonyos idő kell, mert nem kényszer, hanem rábeszélés és meggyőzés az a módszer, amelynek segítségével a kormány ezt a kérdést tapintatosan megoldani óhajtja. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik nehézség az, hogy igen sok községlen osztatlan népiskola van. 6300 népiskola van körülbelül Magyarországon, ha jól emlékszem és ebből a 6300 iskolából 3000 egytanitós, osztatlan iskola, ami mutatja, hogy milyen hátra vagyunk még ezen a téren (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) és hogy ilyen községekben, egy ilyen osztatlan iskolában, ahol rendesen vegyesen ülnek a magyar és német fiuk, esetleg még egy harmadik nemzetiségű gyermekek is az iskola padjában, milyen nehéz az oktatást nemzetiségek szerint külön megszervezni. Ez majdnem lehetetlen pénzügyi feladat elé állítja az államot és a községet is. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy kulturautonómia létesítéséről kellene gondoskodni és ennek megadásával megoldható volna a kérdés. Aki végigolvasta a 4800. számú rendeletet, annak 19. §-ában megtalálja a kulturautonómiának minden előfeltételét és minden lehetőségét, mert a 19. § azt moodja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók a maguk részéről közművelődési egyesületeket létesíthetnek, azok számára és iskoláik fentartására pénzadományokat gyűjthetnek, iskolákat állithatnak és tarthatnak fenn. természetesen az állam törvényeinek keretén belül, tehát semmi útját nem állja a rendelet értelmében sem annak, hogy evvel a joggal a német kisebbség tényleg éijen. Én a magam részéről nem tudnám ajánlani jóhiszemüleg a saját érdekében, hogy erre az útra térjen, nem tudnám ajánlani azért, mert olyan pénzösszegekbe kerülne egy ilyen autonómia révén való rendezése az iskolakérdésnek, amelyek jelentékeny megterhelését jelentenék a német népnek, ami nézetem szerint teljesen felesleges, mert enélkül is megoldható a kérdés. De azt hiszem, nem helyes ez azért sem, mert még ha sikerülne is azokban a községekben, ahol a németség tömör blokkokban lakik együtt, ilyen autonóm iskolákat létesíteni, mindig maradna egy tömege a községeknek — és épen a vegyes községek volnának azok, — ahol ezt végrehajtani nem volnának képesek (Igás ! Ugy van ! jobb felől.), és ahol az államnak a községgel, vagy egyéb iskolafentartó val, a felekezetekkel való együttműködésére rá volnának utalva. Én tehát a magam részéről sokkal jobbnak, célszerűbbnek, megfelelőbbnek tartom azt a megoldást, amelyet mi a rendeletben ajánlottunk, de amellyel szemben álló ellenkező megoldást maga részéről a rendelet nemcsak, hogy nem tilt be, hanem szintén lehetővé tesz. De tovább megyek. A kulturautonómia keretében nem oldhatók meg a többi problémák igy, sem a nyelvkérdés, sem a középfokú oKtatás, de talán még az elemi oktatáshoz szükséges tanítóképzésnek a kérdése sem. Én tehát nagyon kérem t. képviselőtársamat és barátomat, hogy ne han154. ütése 1928 április 17-én, kedden. goztassa ezt a jelszót, amely olyan országból származik, ahol soha ilyen kérdésekkel nem foglalkoztak, s ahol ez a kérdés tabula rasa volt, egy fehér lap, amelyre rá lehetett irni mindent, mert hiszen az első lépés történt ezen kérdések megoldása érdekében. Ott ez megfelelő megoldás lehet, de egy olyan országban, mint Magyarország, ahol kész intézmények vannak, ahol a kérdésnek történelmi tradiciói vannak, s ahol megvan a megfelelő pszichológiai hangulat arra — ismétlem, egyes jelenségek ellenére. — (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon) hogy e kérdés megfelelően oldassák meg, ott ne kísérletezzünk, ne próbálkozzunk olyan teoretikus intézményekkel, amelyek talán nagyon szépen festenek a teoretikusok előtt, de a gyakorlati életben nem igen állják meg helyüket. A magam részéről tehát arra kérem t. képviselőtársamat, hogy ugy, mint eddig, kezet kézbe téve haladjunk, egyetértve ezeknek a kérdéseknek megoldása felé. Én érzem a szükségét annak — és azt hiszem, minden belátó magyar politikus kell, hogy érezze ennek a szükségét, — hogy itt megoldásra váró probléma van, melyet tapintatosan kell megoldani, nem pedig harcok árán, mert ezek a harcok csak elmérgesifenék a helyzetet, de kielégítő megoldásra sohasem vezetnének. (Ugy van ! jobbfelől.) Ezekben voltam bátor a felszólalásokra reflektálni. Kérem a költségvetés elfogadását. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Az igazságügy minister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister : T. Ház ! Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a törvénynél fogva főfelügy életi leg az igazságügyminister hatásköre alá tartozván, méltóztassék megengedni nekem azt, hogy kiegészítésül ahhoz, amit a mi' nisterelnök ur őexcellenciája erre az intézményre vonatkozólag már elmondott, elmondjam a magam megjegyzéseit is. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék nekem megengedni elsősorban azt, hogy képet adjak arról a munkáról, annak a munkának előhaladásáról, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság a föld birtok politikai törvénynek végrehajtása tekintetében kifejt. Igen t. Ház! Érdekes számadatok ezek, amelyek igazolni fogják azt, hogy a Földbirtokr

endej zési munkálat — úgy ahogy — befejezése felé közeledik. Ennek az országnak van 3567 községe, s ebből a 3567 községből 3308 községben a megváltás el van intézve. Megjegyzem, hogy a hiányzó számokat azok a községek adják, amelyekben igénybevehető föld nem lévén, földbirtokrendezési szempontból tekintetbe nem jöhetnek. A munka előrehaladását illetőleg legyen szambád tisztelettel közölnöm azt, hogy a tárgyaló bírák javaslata az Ofb nél hat községre vonatkozólag még ott van, 15 községre nézve a tárgyalóbiráknál van, meg van szüntetve az eljárás 85 községre nézve úgy, hogy ezekből a számokból méltóztatnak látni, hogy 6 és 15, vagyis összesen 21 község az, amelyeknek földbirtokrendezési ügyében még alapitéletet az Ofb nem, hozott. Ezek a számok mutatják azt, hogy közvetlenül befejezés előtt áll az Ofb működése. Vagyok bátor közölni azt, hogy vannak még feladatai az Ofb-nek, mert épen az elhagyások és egyéb okok folytán póteljárások szükségesek, amelyek száma több százra rug, úgy, hogy nem hetek kérdése ennek a kérdésnek lebonyolítása, de a közeljövő kérdése. Egészen röviden legyen szabad Kabók Lajos t. képviselőtársam számadataira vonatkozólag még azt megjegyeznem, hogy házhelyekre kiadatott 58.089 hold, törpe birtok céljaira 1,072.672 hold, kishaszonbérletekre 153.000 hold, elővásárolt ingatlanra 18.000 hold, ingatlan eldarabolásra 118,000 I hold föld. Az összes holdak száma, amellyel az