Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

444 Az országgyűlés képviselőházának Í62. ülése 1928 május 1-én, kedden. gyeket és hadiárvákat nem részesítették abban a 25%-os kedvezményben, amelyhez a törvény értelmében nekik joguk volna. Ebben az országban tehát vannak hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, akik a földrendezés során részesültek 25%-os kedvezményben, viszont vannak olyanok, akik a földrendezés során és a földbirtokreform értelmében kapott földnél nem kapták meg azt a 25%-os kedvezményt. lízt a magam részérői igazságtalannak tartom. (Gyömörey Sándor: Csak az állam adhatja meg, nem a tulajdonos!) Akceptálom azt a felfogást, hogy a tulajdonos nem adhatja meg, csupán az állam, azt hiszem azonban, hogy a Háznak minden egyes tagja igazat ad nekem a tekintetben, hogyha már az egyik hadirokkant részesült ilyen kedvezményben. akkor az a másik hadirokkant is, aki épugy szenvedett és harcolt a hazáért, ugyanúgy részesüljön ebben a kedvezményben. Elvégre ő nem tehet arról, hogy községében a vagyoneloszlás olyan volt, hogy ott vagyonváltságban földet nem lehetett leadni. Neki nagyon mindegy, hogy milyen földből részesül a földrendező eljárás során, nála az egyedüli és legfontosabb szempont az, hogy ő is megkapja azt a 25%-os kedvezményt, amelyet más ; vidéken lakó hadirokkantak, hadiözvegyek ós hadiárvák megkaptak. (Simon András: Szóval egyenlő^ elbánás legyen!) Teljesen egyenlő elbánás és épen ezért felhívom a földimivelésügyi minister ur figyelmét arra, szíveskedjék ebben a tekintetben olyan eljárást megrögzíteni és szokásba tenni, hogy a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárváikat ért ez az igazságtalanság minél előbb megszűnjék. A másik szempont, amelyre fel akarom hivni a földművelésügyi kormányzat figyelmét, az, hogy a földrendező eljárás során földben részesült kisigénylőktől gyakran elvonják a földet, mert a fizetési kötelezettségnek nem mindenben tudnak eleget tenni. Tudjuk, hogy épen a közelmúltban voltak vidékek, ahol a termés nagyon silány volt és épen a termés silánysága következtében nem tudtak az illetők fizetni. (Szabó István: Megteremtette a bért?) Igen, a nyers bér, mondjuk, megtermett, de ha valakinek termett valamije és sehonnan egyéb jövedelme nem volt, nem lehet tőle rossznéven venni, ha elsősorban a malomba szaladt azzal az egy-két mázsával, amellyel életét tarthatja fenn és szerény felfogásom szerint bizonyos belátással kellene lenniök az illetékes tényezőknek ezekkel a kis igénylőkkel szemben. Sok helyen egészen nincstelenek kapták a földet, akiknek nincs egyebük egy-két hold földnél. Ha nem adjuk meg a lehetőséget, hogy bizonyos moratóriumot kapjanak a fizetés tekintetében és a hatóságok arra törekednek, hogy mindjárt elvegyék tőlük azt a kisbirtokot, mert nem fizettek, akkor sok tekintetben ártunk annak a célnak, amelyet inteneionált az a törvény, amikor földhöz juttatta ezeket a szegény embereket. Arra kérem a mélyen t. földmivelésügyi minister urat, akit igen jóakaratú és a szegényekkel szemben teljesen megértő embernek tartok, hogy ebben a tekintetben is hasson oda, hogy a közügyek ne iparkodjanak azonnal elvenni H földet attól a kisembertől, azért, mert talán arra az évre a bért nem tudta kifizetni, hanem adjanak bizonyos moratóriumot, hiszen ha az egyik évben nem, a másik évben talán már abban a helyzetben lesz, hogy ki tudja fizetni azt a bért, amelyre a föld használata után köteleztetik. Hiszen ha kisgazdák kaptak földet, vagy olyanok, akiknek egypár hold földjük volt, azok előnyösebb helyzetben vannak, mert a kifizetés tekintetében mégis csak könnyebb a helyzetük. Itt elsősorban a nincstelenekre gondolok, akiknek máshonnan semmiféle jövedelmük nincs és akiknél mégis fontos nemzeti szempont, hogy az az egy-két hold föld, amelyet a földrendezés során kaptak, kezükben maradjon. Meg vagyok róla győződve, hogy a földmivelésügyi minister ur ebben a tekintetben is megtalálja a módját annak, hogy ezek a kisexisztenciák ne rövidüljenek meg a hatóságok túlpedáns és a rendeletekhez nagyon ragaszkodó felfogása miatt. Végül felhívom a földmivelésügyi minister nr figyelmét arra, hogy sok helyen nagyobb értéket fizetnek a vagyonváltságban leadott és a földbirtokrendezési eljárás során igénybe vett földek után, mint amennyi azon a vidéken az illető földeik forgalmi értéke. (Gyömörey Sándor: Jelenleg!) Ugy tudom, hogy általában az ilyen földek után a vételárat az illető föld kataszteri tiszta jövedelme után állapították meg. Ha a kataszteri tiszta jövedelme után állapították meg, akkor is bizonyos eltolódás tapasztalható, mert hiszen sok helyen az évek folyamán a kataszteri felvétel óta nagy igazságtalanságok mutatkoztak. Földek, amelyek annak idején, 20—25 évvel ezelőtt, amikor a kataszteri felvétel volt. jó termőföldek voltak, a körülmények és az idők változása következtében rosszab bakká váltak és viszont rossz földek jobbakká váltak. Mellesleg tehát legyen szabad megjegyeznem, hogy igeniis, meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a kataszteri felvételt, amennyiben az irányban kérelmet terjesztenek elő, módositsák. (Patacsi Dénes: Tessék kiigazítani a katasztert!) Tudjuk, hogy országosan uj kataszteri felvételt rendezni óriási összegekbe kerülne, (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Uj kataszteri felvétel kell!) sok időbe is kerülne, és különösen, mint mondottam, óriási költségbe. Ezzel az igénnyel előállni tehát neim volna célszerű a mai gazdasági viszonyok között, de bizonyos lehetőséget • kell adni arra, hogy ahol a kataszteri felvételek nem bizonyulnak jónak, ott az igénylők kérhessék uj kataszter felállítását, és ezáltal ^annak az igazságtalanságnak megszüntetését, amely előállott. (Helyeslés a jobboldalon.) Épen azért fontos ez. mert — ismétlem — rendszerint a kataszteri jövedelem alapján állapitották meg a vételárat, mint ahogy ez a földbirtokrendező törvényben is kontemplálva van. Tudnék egy gyakorlati esetet mondani, épen a kerületemből. Fertőszentmiklósról^ ahol több, mint 50 százalékkal többet kérnek vételár gyanánt a földbirtokrendező eljárás során igénybe vett földért, mint amennyi azon a vidéken az illető földeknek forgalmi értéke. (Gyömörey Sándor: Jelenleg!) Nem nézzük azt, hogy mi volt tiz év előtt, vagy mi lesz húsz év múlva a földek értéke azon a vidéken, hanem mindig a jelenlegi állapotot tekintjük. Egy föld nem annyit ér, amennyire a kataszteri felvétel alapján értékelik, hanem ahogy azon a vidéken a földet adják és veszik. (Neubauer Ferenc: Majd még kevesebbet is fog érni!) Amikor ezek a kisigénylők az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz fordultak azirányban, hogy a vételárat és a bért változtassák meg, vagy legalábbis vizsgálják felül és e vizsgálat következtében reménykednek ők az alacsonyabb megállapításban, akkor az Országos Földbirtokrendező Bíróság egyszerűen olyan értesítést küldött nekik, hogy az elnök nincs abban a helyzetben, hogy bizottságot küldjön ki, amely megvizsgálja ezeket a pa_-