Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

324 'Az országgyűlés képviselőházának 160 niillik azt, hogy az [Esti Kurir ((Jánossy Gábor: Már megint?) azt hozta az egyik számában, hogy Wolff Károly, Kócsán Károly és Haller István jártaik volna iközbe a vizsgálat idején, hogy az egyesület ellen vezetett vizsgálat va­lamükíép enyhe legyen. (Kócsán Károly: Soha­sem!) Kijelentem, hogy sem Wolff Károly, sem Kócsán Károly sohasem jártak el; én magam sem jártam soha a vizsgálat idején senkinél. ÍKócsán Károly: Sohasem jártam el!) Való­színűleg nem is tudott róla semmit sem. Én igenis, amikor a vizsgálat megtörtént volt, eljártam a kereskedelemügyi ministeriumban. kérve, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvet minél hamarabb küldjék le, hogy az április elején megtartandó Iközgyülésen foglalkozni lehessen már ezzel a leirattal, és hogy annaik megfelelően a közgyűlés intézkedhessek. Nem volt szükség semmi néven nevezendő protekcióra, mert hi­szen a vizsgálat semmi olyant meg nem állapí­tott, amilyent bármelyik egyesületről meg ne lehetne állapítani. (Felkiáltások a jobboldalon: Rendben van!) Az egyesületnek tényleg nem voltak a kettős könyvvitel készitésére képesített könyvelői, tehát megengedem, hogy az egyesü­let vezetésében valami hiba történhetett. Azért hoztam fel ezeket az egyesület védelmére, mert azt hiszem, hogy minden olyan eeryesületnél, amely a vasúti munkásságból 18.000 embert tud a nemzeti eszme mellé állitani, e mellett becsületesen és bátran szolgálta mindig fel­sőbbségével szemben is, ahol kellett, a mun­kásság szociális érdekeit, ezt az egyesület elleni támadást vissza kell utasítani. Bár volna minél több olyan keresztény nemzeti felfogás alap­ján álló szervezetünk, amely a magyar mun­kásságot iparkodik kézbevenni, (Helyeslés a baloldalon. — Egy hang: Nemcsak szóval, ha­nem tettel is!) a magyar nemzeti gondolat szol­gálatába állitani és emellett mindent ' meg­tenni, amit a munkásság szociális érdeke kivan. A címet elfogadom. (Helyeslés a bal­oldalon.) Elnök: Szólásra következikl Fitz Arthur jegyző: Farkasfalvi Farkas Géza! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! Vasúti tarifánkat is a mezőgazdaság szolgála­tában kell állítanunk jobban, mint az ma van. A. nemzetközi forgalomban ugyanis a békebeli állapottal szemben circa 50 százalékkal emel­kedett a mezőgazdasági termények szállitásá­nak díjszabása, így amig 1914-ben Szolnokról 100 métermázsa búzának szállítása, 15 tonnás vagonban értve, 88 pengőbe került, ma ugyanez 132 pengőbe kerül, tehát 50%-kai drágább, mint 1914-ben volt. A legjobban sérti azonban az ag­rár társadalmat a Magyar Államvasutaknak az a tarifái is intézkedése, amely szerint az ide­gen államok, illetve speciálisan, különösen a déli és délkeleti szomszédaink mezőgazdasági terményeit saját országunkon keresztül is ol­csóbban szállítja, mint a mi terményeinket, énen azokra a piacokra, a nyugati és észak­nyugati piacokra, amelyekre nekünk is feltét­lenül szükségünk van mezőgazdasági termé­nyeink elhelyezése végett. így a mi verseny­kép eségunket ottan nagyon megnehezíti a Ma­gyar Államvasút a drága vasúti tarifa által. Egy-két példát vagyok bátor erre nézve felhozni. A Magyar Államvasutak vonalain a magyar származású búzáinak semmiféle kivi­teli kedvezménye nincsen, míg bármely jugo­szláv határállomásról, bármely osztrák, cseh vagy román határállomásra 20% kedvezménye ülése 1928 április 26-án, csütörtökön. van a jugoszláv búzának. Például a magyar búza szállitása Kelebiából Szobra, 15 tonnás koesiszállitást feltételezve, 100 métermázsán­ként 216 pengőbe kerül, mig a jugoszláv búzá­nál ugyanebben a relációban való szállítás csak 170 pengőbe kerül. Ugyanez áll a magyar bú­zának Kelebiából Hegyeshalomig 15 tonnás kocsi szállításánál is, ami 100 métermázsánként 260 pengőbe kerül, mig a jugoszláv búzát ugyanilyen viszonylatban 226 pengőért szál­lítja a Magyar Államvasút. A jugoszláviai származéásu tengeri ugyancsak élvezi ezt a 20%-os kedvezményt, amelyet a jugoszláv búza élvez. Amig a magyar tengerinek Lökösházá­ról Szobig való szállitása 259 pengőbe kerül 100 métermázsánként, addig a román tengeri szállitása 100 métermázsánként ugyanilyen vi­szonylatban, mindig 15 tonnás szállítást értve... Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő ur beszédét félbeszakítani és szintén figyelmez­tetni, hogy nagyon elméltóztatik a tárgytól térni. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség sze­mélyi járandóságairól van szó és ez a rovat nem hozható összefüggésbe az Államvasutak tarifális politikájával. Méltóztassék mondan­dóit majd a megfelelő rovathoz kapcsolni: az Államvasutak üzemére vonatkozó rovathoz. fJánossy Gábor: Azért halljuk csak! Majd belekapcsoljuk !i) Az elnök figyelmeztetését ne méltóztassék tréfás módon aposztrofálni. ^Kéren tehát a képviselő urat, méltóztassék a megfelelő rovatnál feliratkozni és ezeket ott elmondani. Farkasfalvi Farkas Géza: Ott fogom foly­tatni! Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Meskó Zoltán! (Rothen­stein Mór: A tárgyhoz!) Meskó Zoltán: Köszönöm a figyelmeztetést. T. Ház! Abban a reményben és abban a hitben szólalok fel, hogy egy teljesen magára hagyott nagy magyar vidék érdekében történő ismételt felszólalásom végre meghallgatásra és nem süket fülekre fog találni. A Baja—Ha­jós—Kecel—Kiskőrösi vasút megépítéséről van szó ezt sürgetem már évek óta. Erre a vasútra óriási szüksége van ennek a vidéknek. Azért szólalok fel ennél a címnél, mert köztudomású — aki esetleg nem tudná, tőlem meghallhatja — hogy a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség gyakorolja az ellenőrzést az összes vasutak fö­lött; ez a kérdés tehát ide tartozik. Amikor egy uj megépítendő vasútvonalról, vagy arról van szó, hogy egy vasúti vonalat megépitsenek-e vagy sem, a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség szakvéleménye alapján történik a döntés, Fon­tosának tartom tehát ennél a címnél, ahol a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségről van szó, ezt a kérdést szóvá tenni. Több mint ötven éve húzódik már ez az ügy. Évről-évre vártuk és vártuk ennek a vas­úti vonalnak megépítését. Kiadták az Ador­ján—Teleki-féle koncessziót; Schwartz meg­kapta az előmunkálati engedélyt, ezt évről­évre meghosszabbították és az egész vidék, Baja városát is beleértve, várva-várta mikor történik meg az első komolyabb lépés a munka elvégzése iránt. Egészen őszintén és nyiltan megmondom: 50 év alatt annyi változás állott be a vasútnál, hogy időköziben Schwartz a ne­vét Feketére magyarosította. Hogy mennyire fontos ennek a vasútnak megépítése, mutatja az, hogy az Országos Köz­lekedési Bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, a jövedelmezőség szempontjából

Next

/
Oldalképek
Tartalom