Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-160
Az országgyűlés képviselőházának 160 többször szolgáltak már a kútfúrási vállalkozásokban résztvevő mérnökembereknek részére is, akik őket eddig igénybe vették. Ezektől a mesterektől eddig a mérnökök keitek tanácsot és most ezeket a kifejlesztett iparágban dolgozó, szakképzett embereket akarja mérnöki felügyelet alá helyezni t. minister ur? Ez igazságtalanság volna. E helyett megmondom, hogy mit kell csinálni. Az artézi kutfurómesterség nincs képesítéshez kötve ma sem. Más kútfúrás, illetve ásás, gómeskutaknak készitése, 6, 10 méternek a földbeásásával és téglázattal, ez a kutkészités képesitéshez van kötve. Az artézi kutfuróipar azonban nincs. Kösse képesitéshez a t. minister ur. Ez ellen nem tiltakoznak maguk az artézi kútfúrómésterek sem, sőt kérik a képesitéshez kötést azért, hogy a jövőben a kontároktól szabaduljanak és maguk, akiknek szakképzettségük, • gyakorlati ismereteiknek egész tárháza a közjónak is rendelkezésére áll, ugy láthassák el a jövőben is iparáguk müvelését, mint az jogos érdeküknek megfelel. Ezt csinálja meg a t. kereskedelemügyi minister ur, nem pedig a mérnökkamarai ráterpeszkedést erre a jelenleg viruló iparágra, hiszen ha a rendelettervezet érvénybelép, akkor előáll az a groteszk helyzet, hogy a. mérnökfelügyelő előbb majd el fog menni a vásárhelyi Prónay kutfurómesterekhez tanulóba, hogy a gyakorlati tudást elsajátitsa. Ha már kútról van szó, én azt szeretném, hogy a mérnökkamarai tagoknak felügyeleti munkájáról szóló egész rendelettervezet olyan legyen, mint egy mély kútba dobott kő, hogy az ott eltemetődjék, soha onnan ki ne kerüljön, ha pedig a t. minister ur valamiképen mégis meg akarja oldani a kérdést, akkor hozzon ide más javaslatot, vagy készitsen más rendelettervezetet, amely ugy fog több kenyeret adni a mérnökönek, hogy nem veszi el mástól azt, ami jogosan az övé. Mert, t. kereskedelemügyi minister ur, annak ellenére, hogy a rendelettervezet első pontjában r az ipari érdekeltségek színleges megnyugtatására szánt következő kitétel van: »Az anyagi megvalósításra vonatkozóan érvényben levő ipari jogszabályokat a jelen rendelet nem érinti«, mégsem lehet a tervezetet elfogadni sem általánosságban, sem részleteiben, mert az nemcsak az épitőkőmives-, ácsmesterek, műszerészek és bádogosok jelenlegi jogkörébe is belenyúl, hanem egyes rendelkezési általános ipari jogot is sértenek. A rendelettervezet a legnagyobb részben ipari vonatkozású munkákat sorol fel, olyanokat, amelyeket a jövőben csak mérnökkamarai tagok végezhetnének. Ezt azonban sem versenyképességi, sem ^közbiztonsági érdekek, sem pedig más körülmények nem indokolják és nem teszik szükségessé, annál kevésbé, mert e munkákat eddig köztudomásúlag a szakképzett és kellő gyakorlati tudással rendelkező, az illető ágazatban hosszú évek óta működő iparosemberek a legbecsületesebben és legjobban el tudták végezni. A legnagyobb igazságtalanság volna, ha az iparosüzemük fentartásáért megszenvedett, abban már sok anyagi áldozattal és még több fizikai fáradsággal maguknak kellő kiképeztetést szerzett iparosok egy uj alakulat tagjainak javára kénytelenek lennének lemondani sokszor nemcsak egyéni szempontból dicsérendő, hanem közhasznú vonatkozásban is elismerést érdemlő ipari működésük anyagi eredményének egy bizonyos részéről, vagy azt teljesen elvesztenék. ülése 1928 április 26-án, csütörtökön. 305 I T. Képviselőház! A rendelettervezet szerint bármilyen földterülettel rendelkező gazda a jövőben geográfiai ismereteket igénylő vizmentesitési munkákat nem terveztethet és nem végeztethet, csakis mérnökkamarai tagok közreműködésével. Ez a legnagyobb sérelem a gazdatársadalomra s ezt a közérdek sem parancsolja, mert sokszor e munkálatok költségei nem állanának arányban az elvégzett kisebb munka mértékével. A rendelet szerint négy méter nyilásu hidat illetőleg átjárót, bármely folyó vagy tóparti építkezést, sportpályákat, teniszpályákat, tornatermeket, falusi templomokat, r falusi középületeket, amelyek a jelenleg szokásos rendes falusi tipust meghaladják, — amibe nagyon sokat lehet belemagyarázni ha nem is rosszakarattal, de a jóindulat hiján a rendelet végrehajtásakor — amely munkákat eddig az épitő kőmives és ácsmesterek végezték, ezek az építkezések az ő munkakörükbe tartoztak — a jövőben csak mérnökkamarai tagok készíthetik. Eddig a műszerészek és bádogosok munkakörébe tartozó kézműipfari munkákat, tízezernél több lakosú községekben és városokban műszaki tudást igénylő közüzemek vezetését, tehát egy vágóhídnak, egy téglagyárnak vezetését, a legkisebb' ipari vagy kereskedelmi laboratóriumok vezetését a jövőben, szintén csakis mérnökkamarai tagok láthatnák el. Ezek jnind olyan sérelmek, amelyeket ha a mi kitűnően képzett és szép eredményekre reámutatni tudó épitő, kőmives, ács, műszerész, bádogos és kutfuró mestereinkkel szemben számításba veszünk, akkor okvetlenül ki kell hagyni a rendeletből, annál is inkább, mert ha a folyónak vagy tónak partján bármely kis építkezést folytatnak, tehát akár halastavat akár nagyobb jószágusztatót, vagy fürdőt. vagy bármilyen középületet, vagy a rendeletbe belemagyarázhatólag valamely középület udvarában egy baromfiistállót is építenek ... Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy még egy perc áll rendelkezésére. Run Béla: ...vagy, mást, a mi középitészeti szempontból jelentősebbnek van deklarálva, s nem végeztethetik el, csakis mérnökkamarai tag felügyelete mellett, akkor ez csak a munkálat drágulására és zavarokra vezet. T. Képviseőház! A nagy kereseti-, forgalmi- és más adóval a teherbíráson túlsujtott iparosság méltán követel könnyebb lélegzetvételt a kormánytól, mert különben egészen tönkremegy. Könnyebbités helyett ne nehezítse az iparosság lélekzetvételét a t. kereskedelemügyi minister ur olyan rendelettel, amely a vonatkozó törvény intencióival is ellentétes. Vetkőzze le a t. minister ur a mérnökember elfogultságát, vonja vissza, vagy módositsa a rendeletet, hogy ne kövessen el iparellenes cselekedetet. Kötelessége a t. minister urnák és az egész kormánynak megmutatniok, hogy nemcsak az adóprést és annak szorító ját tartják a kezükben, hanem a mai rettenetes gazdasági válságból kivezető útnak iránytűjét is. Ez a rendelettervezet azonban nem iránytű, hanem egy elméleti vesszőparipa, amely a jogtalanságnak és az elégedetlenségnek útvesztőjébe ragad, tehát tiltakozom ellene! (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovies György jegyző: Ivády Béla! Ivády Béla: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi minister ur tegnapi hatalmas expozéjában bejelentette az energia-gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot. Ennek a
