Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-159

286 Az országgyűlés képviselőházának Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni ! Szabó Zoltán jegyző : (olvassa) : »Interpelláció a ministerelnök úrhoz. Hajlandó-e.az igen tisztelt ministerelnök ur a géperejű társaskocsi és a géperejű árufuvarozó kocsiközlekedés kérdéseit az érdekelt minister urakkal és az érdekelt vállalatok hivatalos kép­viseleteivel ujabb beható megbeszélés tárgyává tétetni 1 Hajlandó-e a magyar vasutak által alakitott Mavart-vállalkozást eredeti hivatásának meg­felelően az alapszabályainak kereteibe kényszerí­teni és hajlandó-e ezen részvénytársaság terjesz­kedésével szemben is a városi autóbusz-üzemeket és a magánvállalkozók autóbusz üzemeit a szer­zett jogok tekintetében megvédeni? Végül : hajlandó-e a ministerelnök ur az eddigi visszaélések és törvénytelenségek beszün­tetésével a vasút és a gépkocsi vállalkozás érde­keit parancsolólag összeegyeztetni és mindkettőt a nagyközönség szolgálatába kényszerítve, a kettő­jük között jelenleg fennálló és a köz érdekeire fel­tétlenül káros helyzetet megváltoztatni ! Szilágyi Lajos s., k. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A ministerelnök úrtól üzenetet kaptam, hogy halaszthatatlan, sürgős hivatali kötelességei­nél fogva nem tud jelen lenni és nem tud nyom­ban válaszolni, de külön felkért, hogy tekintettel az ügy fontosságára, interpellációm indokolását ma mondjam el, és majd ő később fog válaszolni. Eredetileg a kereskedelemügyi minister úrhoz intézhettem volna ezt az interpellációmat, mert hiszen vasútról és autóbuszról van szó, mivel azon­ban már a jogorvoslatnak ezt a formáját — hogy ugy fejezzem ki magam— kimentettem ( hiába és a kereskedelemügyi miniszter ur részéről nem kaptam intézkedést többrendbeli felszólalásomra sem, azért fordulok az összkormányhoz és annak fejéhez, feltárva a következő helyzetet : Magyarországon jelenleg az autóbusz-vonalak a következőkép oszlanak meg : a m. kir. postának van 246 km hosszú útvonalon autóbusz-üzeme és van magánvállalatoknak — nem állami vállala­toknak — 3811 km úthosszon autóbuszüzeme. Méltóztatnak tehát látni, hogy a nem állami vo­nalakon 3811 km úthosszon történik a közlekedés, amig a posta csak 246 km úthosszon járatja autó­buszait. E két csoporthoz egy harmadik csoport alakult nemrégiben. Az Államvasutak — mint ahogy a költségvetési vitában is mondottam — félvén bevételeinek csökkenésétől, kiment az or­szágútra és az országúton próbál autóbuszokat és teherautókat forgalomba hozni és ezzel akarja ellensúlyozni azt a konkurrenciát, amelyet neki a gépjármű okoz. Nem lehet kifogásolni ilyen tö­rekvést, és nem lehet kifogásolni, ha ezt a kor­mány magáivá teszi. Ez ellen nekem sincs semmi kifogásom elvben, ahogy azonban az jelenleg ná­lunk M agyai országon történik, ugy azt szó nélkül tűrni nem lehet. Voltam annyira óvatos, — mint mindig, amikor elkészülök egy felszólalásra, - hogy a törvényszéktől kivettem a társas cégek jegyzé­kéből annak a részvénytársaságnak adatait, amely mint az ilyen közlekedési vállalatoknak harmadik csoportja megalakult, A részvénytársaság neve : Magyar Vasutasok Autóközlekedési Vállalata Rt., rövidítve Mavart. Ez a részvénytársaság alakult az adatok szerint 1927. január 8-án. Én akkor képviselő voltam, előtte is, utána is — már a negyedik cikluson — de soha szó nem volt a kormány ilyen szándéká­ról, és csak fél év múlva tudtam meg, hogy ez a 159. ülése 1928 április 25-én, szerdán. részvénytársaság alakult. Bejegyeztetett 1927. jú­lius 8-án. Érdekes, ahogy az ember kutat és nyo­moz : megállapítottam, hogy ennek a részvény­társaságnak a részvényeit kik jegyezték. Az alap­tőke (Herrmann Miksa kereskedelemügyi mi­nister : 2 millió pengő ?) 2 millió pengő. A 2 millió pengőt akként jegyezték, hogy annak felét a MÁV jegyezte ; hogy milyen pénzből, nem tu­dom. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minis­ter : A magáéból ! — Derültség.) Mindenesetre a magáéból és nem a minister úréból, sem nem az enyémből. Az is egészen bizonyos, hogy nem köl­csönkért pénzből, de hogy milyen pénzből azt nem tudom. Ahogy hallottam, a forgótőkéből. Tény az, hogy erről az 1926/27. évi zárszámadásban nem ta­láltam semmiféle megállapitást. Az Állami Szám­vevőszék részéről sem találtam semmiféle adatot erre vonatkozólag. Hogy mikor történt a befize­tés, nem tudom, tény az, hogy az Államvasutak állítólag a forgótőkéből egy millió pengő értékű részvényt jegyzett. A részvények többi 40%-át a Déli Vasút, Duna Száva-Adriai Vasút, és egyéb más vasút vállalatok jegyezték, a részvények 10%-át pedig Haltênberger Samu budapesti lakos, a Budapesti Autótaxi Bt. vezérigazgatója jegyezte személy szerint, ahogyan tudom. Ugyancsak őt bizták meg a részvénytársaság vezérigazgatói teendőivel ; ugyancsak az ő irodái lettek ennek a részvénytársaságnak irodái : ugyan­csak az ő garázsa lett ezen részvénytársaság autóbuszaina ü garázsa ; ugyancsak az ő javító­műhelye lett e részvénytársaság kocsijainak javító­műhelye. És aki autótaxin utazik, ludja, hogy minden utas előtt egy kis tábla olvasható, hogy ha maid az 5 számjegyű automatikus telefon­kapcsolás életbelép, a 44—4—44 számot kell hivni. Ebből megállapítható, hogy ennek a Mavart-nak is 44—4—44 a telefonszáma, szóval a telefon is ugyanaz. A részvénytársaság alapszabályainak kivonata benne van a cégjegyzékben. E szerint ennek a vál­lalatnak tárgya (olvassa) : »1. személyek és áruk szállítására szolgáló közforgalmú közúti autóüzemek létesítése és fentartása ; 2. mellékáruk kezelése helyben, valamint háztól és házhoz való autófuva­rozás létesítése ; 3. árugyüjtési szolgálat, meg­sz< rvezése és fentartása ; 4. a fenti 3. pont alatti célokra már létesült vállalatoknak megvétele, valamint azokban való részvétel clmletvásárlás vagy társulás utján,« Ha valaki ezt a kivonatot elolvassa, azt ele­jétől végig korrektnek kell tartania, nem lehet ellene semmi kifogást tenni, senkinek érdekeit nem sérti, mert hiszen alakult egy olyan részvény­társaság, amely a régi vállalatok jogait érinteni nem akarja, azokat megfosztani életlehetőségüktől nem akarja, és határozottan kimondja, hogy a már létesült va lalatok megvétele, valamint az azokban való részvétel címletvásárlás vagy tár­sulás utján az alapszabályszerü célja. H-> ez komoly dolog, ebből következik az is, hogy tehát az Államvasutak és a többi vasut­vállalatok ezen alapszabályszerü cél szolgálatára adták oda a pénzüket Ebből azután következik az is, hogy ha az alapszabályok betartattak volna, és ez a részvénytársaság alapszabályszerűen mű­ködnék, akkor itt a parlamentben talán erről a részvénytársaságról szó sem esnék, mert ezek a célok mind elsőrendű, fontos államérdekek, s az eszköz, mely a cél elérésére itt le van fektetve, szintén kifogástalan. E helyett azonban mi történik ? Az történik, hogy ez a részvénytársaság a kereskedelemügyi minister ur részéről privilégiumokat kap, privi­légiumokat élvez, amelyek sem törvényben nem gyökereznek, sem pedig rendeleteken nem alapul­nak ; tisztán a jelenlegi kereskedelemügyi kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom