Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-159
248 Az országgyűlés képviselőházának A miniisterelnök ur igy beszél, a kereskedelmi minister ur harciasabb álláspontot foglal el. Óvatosság: szükséges és határozottság. En nagyon jól látom, hogy mezőgazdasági és ipari általános válságaink közepette nagy bajokat csinál az a nem kellő óvatossággal megindított vámpolitika, amelynek eredményeit, hatásait most láthatjuk, ^azonban kérnem kell arra is az illetékes tényezőket, az illetékes urakat, hogy olyan kényelmes álláspontokat se foglaljanak el ebben a kérdésben, mint amilyeneknek tanúi vagyunk. Az agrárius urak, a mezőgazdasági érdekképviseletek hajlamosak arra, hogy az iparosodásnak, az iparnak cipőjében varrják mindazt a kellemetlenséget, amit gazdasági életünkben találnak. A mezőgazdasági érdekképviseletek, kereskedelmi és fizetési mérlegeink nagy passzív szaldóit a nyersanyagbehozatalban látják, az iparosodásban látják. A más oldalról felszólalók azt mondják, mint ma a minister ur is, hogy a luxuscikkek behozatala is nagy oka annak, hogy külkereskedelmi mérlegeinkben ilyen nagy passzivitás mutatkozik. Én ezeket nagyon egyoldalú beállitásoknak tartom, különösen azért tartom károsaknak is, mert azután következnek ezekből a. hibákból más hibák is. Következnek különösen az, olyanok, mint például az, hogy a minister ur ma azt állította, hogy a nagy behozatalt a belföldi termelés megfelelő fokozása révén kell ellensúlyozni, és evvel minden bajunkat orvosolni véli. T. Ház! Méltóztassanak elismerni, méltóztassanak végre annak a felismerésére jutni, hogy az autarchia, az önkielégitésnek a politikája nemcsak a belföldi termelésnek felfokozását jelenti, hanem amellett jelenti azt a parancsot is, hogy a belföldi fogyasztást fel kell fokozni, a belföldi fogyasztóképességnek fokozását, emelesését kell minden, szociális, gazdasági és pénzügyi intézkedéssel keresztülvinni. Én merem állitani, hogy mezőgazdasági termelésünknek még 50 percenttel nagyobb elhelyezkedése lehetne belső fogyasztóterületeken, ha a belső fogyasztási képesség emelésére megtennék mindazt, amit eddig elmulasztottak. Én elismeTem, hogy a mezőgazdaság és az ipari termelés részére ez a csonka terület ma még igen szűk Absatzgebiet, fogyasztási terület, igen gyenge f elvevőképességü terület. Azonban ha az önkielégítés politikája mellett törvényszerűen megtesznek mindent a belső fogyasztási (képesség felfokozására, méltóztassanak elhinni, hogy a bajoknak legnagyobb része el fog maradni. (Jánossy Gábor: Dehogy marad el! A csonka ország teljesen életképtelen terület, akármilyen politikát csinálunk is. — Igaz! Uffy van! jobbfelől és a középen.) T. Ház! Ebben teljesen egyetértek a t. képviselő úrral, azonban amíg nekünk sikerül Trianont megbuktatnunk, higyje el a képviselő ur. addig el fog telni néhány esztendő. Én ezt a. szivem szerint is átmenetinek tekintendő átmenetet (Helyeslés jobbfelől.) neim szeretném keresztül nyomorogitatni ebben az országban; mindent el akarok követni, hogy ezt az átmenetet el tudjuk viselni. (Jániossy Gábor: Helyes, ebben egyetértünk!) T. Ház! Amiért én tulaj donképen a kereskedelmi tárcánál felszólalok, az, hogy szóvá tegyem, itt ismét a vasúti munkásság helyzetét. A vasúti munkásság helyzete anyagi és egvéb tekintetekben is igen nehéz, sajnálatraméltó & a kereskedelemügyi kormányt ebben a tekintetben annál inkább is a legjogosultabb kritika, és a leghevesebb, a legszenvedellmesebb szemrehányások érhetik, mert módjában lett 1.59. ülése 1928 április 25-én, szerdán. volna az esztendők óta egyre-másra elpanaszojlt panaszokat orvosolni és a vasúti munkásság lelki békéjét és munkaképességét emelni. Nemcsak a kereskedelemügyi minister ur, hanem a Képviselőház tagjai is emlékezhetnek arra, hogy erről az oldalról semmit sem mulasztottunk el, egyetlen alkalmat seim szalasztottunk el, hogy a kereskedelmi kormányzatnak, az Államvasutak igazgatóságának figyelmébe ne ajánljuk a vasúti munkásság helyzetét, hogy fel ne sorakoztassuk azokat az, orvosszereket, amelyekkel ezen a helyzeten enyhíteni lehet. Annyira nem történt semmi, bogy a panaszok még mia is nemcsak aktuálisak, hanem a sérelmek jogosabbak, égetőbbek és nagyobbak, mint az, elmúlt esztendőkben voltak. Égetőbbek és elviselhetetlenebbek azért, mert a vasúti munkásság és a tisztviselői ^kar alacsonyabb kategóriái épen ugy tudják, hogy az intézkedő urak sem az. egyiík, sem a másik oldalon nem használták ká azokat az adott eszközöket, amelyek alkalmasak lettek volna a baj ok orvoslására. Kezdem ott, hogy a vasúti munkásság az egyesülési és gyülekezési szabadság tekintetében még mindig elhagyatott, a vasútig munkásság egyesülési és gyülekezési szabadságát még mindig nem adták meg. Kezdem ott, hogy a kereskedelmi kormányzat még mindig nem engedélyezett lapot a vasxiti munkásságnak. Van ugyan a vasúti munkásság egy részének, egy kis töredékének újságja, ámde a níagyobb része, az, a része, amely nem egygondolkodásu azzal a munkássággal, amely a Voge-ban gyülekezik, nem indíthat lapot, nem, mondhatja el a maga lapjában a maga panaszait csak azért, mert a kereskedelemügyi minister, ur azon az állásponton van, amelynek itt tavaly is kifejezést adott, hogy a^vasutasoikat távol akarja tartani a, politikától. Ezért nem engedélyez lapot a vasúti munkásságnak és ezért nem engedélyezi a vasúti munkásságnak azt, hogy olyan egyesületet alapítson, amelyben a maga gazdasági érdekeinek védelmét a legalkalmasabbnak találja. ÍT. 1 Ház ! El kell mondanom azt is, hogy a vasúti munkásságnak már volt lapja, a Magyar Vasutas, amelyet legutóbb' 1922-ben tiltottak be ^és azóta konokul megtagadják a vasúti munkásságtól ennek a lapnak engedélyezését. Én ezt nemcsak konokságnak, nemcsak igazságtalanságnak tartom, hanem törvénytelennek is, mert a vasúti munkásságnak is törvény biztosítja politikai szabadságát, törvény biztosítja azt, hogy olyan egyesületbe iratkozhassak be, sőt olyan politikai párthoz tartozhassék, amely gondolkodásának, társadalmi-, politikai- vagy világszemléletének a legjobban megfelel. Törvény ellenére az igen t. minister ur még eddig mindig megtagadta az egyesület alakítását, megtagadta a vasúti munkásság döntő többségének a lapinditását. Ezt alapíthatta igen lenge ürügyekre, de komoly okkal, komoly argumentummal ezt az állandó tilalmát és konokságát itt megmagyarázni még nem tudta. (Propper Sándor: És nem is okos dolog!) De azt is el kell mondanom, hogy a politikai tilalom igen egyoldalúan érvényesül: csak a szociáldemokrata párt felé érvényesitik ezt a politikai tilalmat, csak azoknak a munkásoknak tiltják meg az egyesület alakítást és a lapinditást, akikről felteszik, hogy szociáldemokrata alapon akarnak gazdaságilag szervezkedni és esetleg a szociáldemokrata párthoz is tartoznának, mert egyéb pártok felé azután igen engedékeny a kegyesség dolgában, igen bőkezű a kereskedelemügyi kormányzat. Röviden csak
