Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-158
234 Az országgyűlés képviselőházának 158. ülése 1928 április 24-én, kedden. mesterek bérben laknak ezekben a házakban s az ő bérösszegükből az amortizációs költségek is megtérülnének. Ha már a falunál tartok, és - mint látom — még mindig van néhány percem, méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval a falusi telefonról is beszéljek. (Halljuk ! Halljuk !) A falu népe jelenleg a nap 24 órája közül csak a postamesteri hivatal szolgálati ideje alatt - amely rendszerint nyolc- óra, és különben is déli 2 óra megszakítással — van összeköttetésben a külvilággal. ( Jánossy Gábor : Ott, ahol !) 16 órán keresztül azonban a falu teljesen el van zárva. (Esztergályos János : Ahol pedig van telefon, ott kihallgatják a beszélgetéseket !) Nézetem szerint ez nem felel meg a falu érdekeinek, mert a falu népe legföképen abban az időszakban, amikor a postahivatal működik, gazdaságában, vagy más elfoglaltsági körében dolgozik, és épen csak abban az időben tudna telefonhoz jutni, amikor a hivatal szünetel. Tisztelettel felhivom az igen t. kereskedelemügyi minister ur figyelmét arra, hogy az automatikus kapcsolások léiesitésével ezt a kérdést is közmegelégedésre lehetne megoldani. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : Előbb Pesten kell megcsinálni !) Természetesen amint a pestivel egyszer készen vannak és áttérhetünk a vidék automatizálására, nagyon kérem, hogy méltóztassék ezt a további programúiba is felvenni. (Esztergályos János : Hogy fogják akkor kihallgatni a beszélgetéseket ? — Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Majd arra is kitalálunk készüléket ! — Élénk derültség) Ez nemcsak rentabilisabhá tenné a telefonberendezéseket vidéken, hanem közgazdasági és közbiztonsági szempontból, de tovább megyek, a gyászos trianoni határ mentén nemzetvédelmi szempontból is igen fontos volna, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) hogy a falu a postahivatal működése idején tul is, még az esti órákban is össze legyen kapcsolva a külvilággal telefon utján. (Jánossy Gábor : Nem nagy dolog L— Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : No ! No ! — Derültség. — Esztergályos János: Ha Jánossy mondja, akkor biztos !) Még egy kérdést kívánok a t. Képviselőház szine elé hozni, és pedig eltérve a postától,egy egészen más terrénumra térnék át. {Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Mint a székesfőváros egyik országos képviselője, egy, a budapesti lakosságot igen közelről érintő közérdekű kérdésről szeretnék még röviden pár szót mondani. Méltóztatnak tudni, hogy a munkaszüneti törvényes intézkedések folytán a fővárosban a vágott marha- és borjúhús vasárnap nem árusitható. Az ilyen élelmicikkeket a fogyasztók már az előtte való napon kénytelenek beszerezni. Nem kell arra rámutatnom, hogy ez különösen a^ nyári meleg időkben milyen nagy hátránnyal jár a lakosságra. Itt különösen a kis háztartások százezreire gondolok, amelyeknek nincsen hűtőberendezésük, jégszekrényük, de pincéjük és éléskamrájuk sincs. Igen gyakran fordul ezeknél elő, hogy az előtte való napon megvásárolt hus megromlik és élvezhetetlenné válik. Hányszor hallottunk nfár a nyári időkben beszélni h us mérgezési esetekről és hány panasz hangzott már el ebben a tekintetben minden oldalról! Azt mondhatják és mondják is azok, akik ezt ellenzik, hogy hiszen vehetnek vasárnap szárnyas vagy más élelmicikket, akinek pedig nincs pénze erre, az főzze meg már szombaton a vett húst vasárnapra előre. Méltányos-e ilyen felfogás azokkal szemben, akiknek csak egyszer egy héten, vasárnap, van alkalmuk húst venni, hogy azok a húst felmelegített állapotban legyenek kénytelenek megenni. (Temesváry Imre: A munkás szombat este kapja a fizetését! — Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : Épen a munkások oldaláról ellenzik! — Esztergályos János: Az természetes. Hat napon dolgozik amunkás. a hetediken pihenni akar!) Igen t. képviselőtársam, rá fogok térni pár szóval a munkáskérdésre is. Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék figyelemmel lenni arra, hogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt. Fejér Ottó : Pár szóval rögtön befejezem. A mészáros ipartestület közgyűlési határozat folytán kérvényben fordult a kereskedelemügyi minister úrhoz, kijelentvén, hogy szívesen áll a közönség rendelkezésére vasárnap is, de egyszersmind kijelentette azt is, hogy az alkalmazottakat kárpótolni fogják; azáltal pedig, hogy a munkanélküli segédeket be fogják állítani a munkába, még a munkanélküliség enyhítéséhez is hozzá fognak járulni. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. — Esztergályos János : Ugyan, ne hagyják magukat megtéveszteni!) Csak arra akarok még rámutatni, hogy a Budapest környéki falvakban meg van engedve a husárusitás vasárnap is. Nem tudom megérteni, miért nem volna e/ lehetséges a fővárosban is. Tiszteletfel kérem tehát a kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék módot találni arra, hogy a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó intézkedése ebben a tekintetben a fővárosra nézvo fölfüggesztessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezzel be is fejezem beszédemet és minthogy ugy az üsszkormányzattal, mint speciálisan a kereskedelemügyi minister úrral szemben a legnagyobb bizalommal viseltetem, a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakitom. Bemutatom a t. Háznak Muszti István képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállítása céljából 6 heti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságidőt megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az 1928/29. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnék az inditványkönyv felolvasása. Jelentem azonban a t. Háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. A Ház ezt tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa) : Szilágyi Lajos — a ministerelnökhöz — a magyar vasutak autóközlekedési vállalkozása, ezen vállalkozás privilégiumai és a mindezekkel kapcsolatos visszaélések és törvénytelenségek tárgyában; szóval. (Halasztva 1928. évi április hó 18-ról); Petrovácz Gyula — a belügyministerhez — egy külföldi meztelen táncosnő fellépései tárgyában, szóval és Rassay Károly — az igazságügy ministerhez — az amnesztia-rendelet helytelen alkalmazása tárgyában, szóval.
