Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-154

Az országgyűlés képviselőházának 154. ülése 1928 április 17-én, kedden: 7 viselő urak figyelmét arra, hogy a házszabályok 212. §-ának 5. bekezdése értelmében az egyes tárcák tárgyalására legfeljebb két ülés számítandó ugy, hogy abból az általános vita egy napnál tovább nem tarthat. Minthogy azonban megtörténhetnék, hogy egyik vagy másik tárca tárgyalása két teljes ülésnapot nem fog igénybe venni, ebben az esetben az eddigi gyakorlatnak megfelelően az illető tárcára nézve megállapított időn belül rá fogunk térni a következő tárca költségvetésének tárgyalására is. ezt az időt azonban a rendes két ülésnapba nem fogjuk beszámitani. Most pedig az egyes tárcák tárgyalási sorrendjére nézve a legutóbbi ülésünkön hozott határozat értelmében rátérünk a ministerelnökségi tárcának s vele kapcsolatban a költségvetés I—VIII. fejezetének tárgyalására. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Képviselőház! Mielőtt a ministerelnökségi tárcát és az úgynevezett kisebb tárcákat részletesen ismertetném, ugy érzem, rá kell mutatnom a következőkre. Ez a kilenc, úgynevezett kisebb tárca, bár a tárcáknak számszerűleg^ felét teszik, — mert 18 tárca van — a költségvetésben pénzügyileg nem nagy jelentőségű, amennyiben ha levonjuk e tárcák költségeiből az úgynevezett államadóssági tételt, amely közel 100 millió, akkor az igy megmaradó hitel körülbelül csak 20—22 millió pengőt teszki, ami az egész költségvetés közigazgatási része kiadásainak talán csak egynegy venedrésze, pénzügyileg tehát nem jelentős. Rá kell azonban mutatnom arra, t. Ház, hogyha pénzügyileg nem is jelentősek ezeknek a tárcáknak kiadási tételei, maguk a tárcák alkotmányjogi és közjogi szempontból rendkívül nagy jelentőségűek, mert hiszen ezek közé tárcák közé tartoznak az államfőtől kezdve a törvényhozás összes faktorainak kiadási tételei, azonkivül idetartoznak azok az igen magas állami szervek, amelyek a magyar; alkotmányjognak legfontosabb alappillérei. (Ugy van! jobb felöl.) Épen ezért nekem az a hitem, hogy ezeknél a tárcáknál idővel, különösen majd akkor, na a magyar alkotmányjognak kiépitése végleg befejeződik, a nyugati államok módjára előbb-utóbb az úgynevezett normál-budgetrendszerre fogunk áttérni, vagyis ezek olyan tárcák lesznek, hogy költségvetésüknek megszavazása nem fog évenként történni, hanem a nyugati államok módjára hosszabb időre fogják megállapítani ezeknek költségvetését, mert hiszen — ismétlem — olyan szervekről van itt szó, amely szervek a magyar alkotmányjognak feltétlenül alappillérei és amelyektől nemcsak hogy a szükséges hitelt megvonni nem lehetséges, hanem még^ az ezek felett meginduló vita sem mindig kivánatos. Ezek után legyen szabad rátérnem a» egyes tárcákra. A kormányzó ur tiszteletdíja tekintetében rá kell mutatnom először is arra, hogy itt van ugyan mérsékelt emelés, tekintte] aizonban egyrészt arra, hogy a taviailyi költségvetésben az összes tárcák kiadási tételei jelentékenyen emelkedtek, itt azonban emelés nem történt, másrészt pedig tekintettel különösen arra. hogy az ekként megszavazandó hitel abszolút számokbain is igen szerény összeget képvisel. (Uffi/ vanl U.ay van! jobbról.) azt hiszem, annál kevésbé kell itt hosszasabban megállnom, mert hiszen a második fejezetnél, a kormányzóság költségvetésénél is az egész vonalon a takarékosság szempontja érvényesül, mégpedig számokban kifejezve akként, hogy míg az^ összes többi költségvetési tárcáknak kiadási tételei az előző év kiadási tételeivel szemben, százalékosan kifejezve mintegy 15%-os emelkedést mutatnak, ennél a kormányzósági fejezetné^ ez. a százalékos emelkedés alatta marad az általánosnak, mert ez nem 15, hanem körülbelül csak 8—9%-ot tesz ki. Mindenesetre rá kell itt mutatnom arra, hogy a kiadások kevesbédesének egyik oka an, hogy a palota-őrség címét véglegesen átvittük a kormányzóság fejezetéből a honvédelemhez épugy. mint a koronaőrség címe is a ministerelnökségi tárcából a. honvédelmi tárcába, került, mert eaeik sai szervezetek katonai intézmények lévén, inkább ebbe a tárcába illenek bele. A kormányzóság egyes címeinek taglalásánál legyen szabad tálán rámutatnom arra. hogy a kabinetiroda szükségletei abszolút számokba véve igen szerények. A kabinetiroda maga is kisebb hivatal, amelynek költségei a modern állatmokban. általában, ahol azi államfő mellett szervezett hivatalok szükségletei kimutattatnak, nem nélkülözhető. Én épen erre való tekintettel, de meg azért ás. mert itt lényegesebb változás aiz előbbi évek hitelösszegeivel szemben nincsen, ezzel a címmel tovább nem is foglalkozom. Itt talán csak egyre legyem szabad rámutiatnoim, amely az elmúlt években az, ellenzék részéről néha kritika tárgyává tétetett; ez a kormányzó ur rendelkezési alán ja» Ez a. rendelkezési alap 12.000 pengőt, mond tizemikétezer pengőt tesz ki. Azt hiszem, ez, olyan összeg, amely a költségvetési igen nagy kiadási számai mellett eltörpülő kis tétel és e felett kritikát gyakorolni igazán csak elfogultan lehet. (Uan van!) A második cím a főudvarnagyi bíróság tétele, amely, merem állítani, talán a legkisebb cím valamennyi költségvetési cím között. Ezt is bizonyos személyi okokból szokták a baloldalról támadni, pedig rá kell mutatnom arra, hogy az egész költségvetési szükséglet a főudvarnagyi bíróságnál, amely bíróság törvényen alapul, amelyhez tehát költségvetésileg hozzányúlnunk nem is lehetne, még ha akarnánk sem, egy 20.000 pengős tétel. Ez pedig kisebb, mint tavaly, majdnem 5%-kai. Miután az ide beosztott bírákat az igazságügyi tárcánál mutatjuk ki, csak optikai csalódás volna, ha azt hinnők, hogy itt a szükségletcsökkenés tényleges. Áttérek a III. fejezetre, az Országgyűlés hitelszükségletének ismertetésére. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy az Országgyűlés mindkét házának szuverén, autonóm joga van, hogy saját költségvetését megállapítsa. Ez ugy a Képviselőháznál, . mint a Felsőháznál már meg is történt a folyó évben, úgyhogy ez a fejezet itt inkább formailag szerepel, mert hiszen az itteni hitelek már^ meg vannak szavazva. Mégis az összehasonlitás és a költségvetés kereteinek teljessége szempontjából meg kell említenem azt, hogy bizonyos rendszerbeli változás történt az előző évekkel szemben ennél a fejezetnél. Az előző években, mint bölcsen méltóztatnak tudni, csak a Nemzetgyűlés szerepelt még, mint egyetlen törvényhozó faktor. Most a Felsőház beiktatása folytán szükségessé vált egy uj címnek, az igazgatási címnek a felvétele, amely címben mindkét törvényhozó testületnek a személyi és dologi kiadásai fel vannak tüntetve. Csak optikai csalódás lehet az a többlet is, amelyet a Felsőháznál látunk, az a 365.000 pengős többlet, mert ennek a többletnek az oka csak az, hogy a tavaly beállitott 600.000 pengőnyi pausál-összeg meg lett szüntetve és most, miután a Felsőház