Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-156

Az országgyűlés képviselőházának 156. dasági helyzet, a nyolc órás munkanap, s a munkanélküliség kérdésében. Az indokolásában azt mondja többek között a rendőrség, (olvassa): «az itt megindult különböző és különösen az építési munkaalkalmakkal elért általános r nyugalom veszélyeztessék, s a folyamatban lévő munka nyugodt folytatása megzavartassék.» Tehát azt a nagy nyugalmat, a székesfehérvári rendőrkapitány megállapítása szerint egy ilyen gyűlés megzavarná, és veszélyeztetné s ez már elegendő indok arra, hogy a nyolc órás munkásnapnak, a gazdasági helyzet és a munkanélküliség kérdésében tartani szándékolt gyűlést betiltani lehessen. Van itt egy véghatározat a salgótarjáni járás főszolgabírójától. A zagyvapál falvai lakosok nyilvános politikai gyűlés engedélyezését kérték. A véghatározat szerint a gyűlés megtartását nem engedélyezi a főszolgabíró, s indokolásában azt mondja (Olvassa): »az alig egy hete megkezdődött sürgős aratási munkálatok zavartalan befejezése országos érdekeket képvisel, másrészt a bányamunkásság szorgos munkáját s a lakosság nyugalmát a már ismert eszközökkel sem megbontani, sem felizgatni nem tartom megengedhetőnek « Krisztián Imre : Az van benne, hogy az aratás miatt?) Kérem vasárnap nincs aratás. Azt ön is jól tudja t. képviselő ur, hogy a bányában, a vasgyárban nem aratnak. Tessék kissé tárgyilagosnak lenni ! Ez csak egy lehetetlen indok, csak ürügy arra, hogy egy kért gyűlés engedélyezését ne adják meg. (Zaj. — Elnök csenget.) Még azt mondja indokolásában a rendőrhatóság (Olvassa): »A munkásotthon felavatása alkalmával lejátszódott országos botrány, amikor a szociáldemokrata szónokokat az államrendőrség volt kénytelen megvédelmezni, a felizgatott és félrevezetett józan munkások ütlegeitől stb. stb.« Ezzel valótlanságot ír bele az indokolásba, hogy t. i. azokat, akiket a szociáldemokraták a gyűlésről kiszorítottak, a rendőrhatóság közegei a detektivek segítségével hozták be a másik bejáraton. Még be mernek vepni egy ilyen indokolást a hatósági határozatba? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Krisztián Imre: Ugy látszik egységes a tábor! — Esztergályos János: Mikor kézzelfogható valótlanságot ir be!) A salgótarjáni rendőrkapitányság sem engedélyezte az üveggyári munkások által a kérelmezett nyilvános gyűlés megtartását ; kérelmet elutasította, a gyűlés megtartását megtiltotta. Indokolásában azt mondotta (olvassa) : »Az alakuló gyűlést nem engedélyezem azért sem, mert 1927. július 3-án a délután folyamán az újonnan épült Munkásotthon felavató ünnepélyén és az ezt követő napon különböző pártállásu munkások köztudomás szerint is Összeverekedtek« Hát ők mesterségesen a rendőrhatóság segítségével csináltak ott verekedést, és most ez ok, ürügy arra, hogy mindennemű gyűlést betiltsanak, arra engedélyt ne adjanak ! A tatabányai rendőrkapitányság végzése is itt van a kezeim között, amelyben nem engedélyez egy gyűlést, amelyet Javorek Pál,afeisőgallai Bányászmunkás Otthon vezetője és társai jelentettek be. (Kocsán Károly közbeszól.) Ne nyugtalankodjék a képviselő ur ; ön sokáig járhat oda és még mindig nein tarthat ott gyűlésedet úgy, mint mi, akik már nem vagyunk ott képviselők ! (Kocsán Károly : Miattam jöhetnek és mehetnek !) Itt van a betiltó véghatározat a kezemben, amelyben a rendőrkapitányság a bejelentést nem veszi tudomásul, a gyűlés megtartását nem engedélyezi. Indokok (olvassa) : »A gyűlésen résztvevő központi kiküldöttek a gazdasági helyzetet állandóan és rendesen politikai szempontból bírálják, azután a gyűlés bejelentőinek személye nem nyújt kellő biztosítékot a gyűlés zavartalan lefolyására«, Hát, ez a Javorek Pál már ott van, meg sem ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. 129 tudom mondani, hány esztendő óta ! (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől : Es a baj !) jó néhány gyűlés bejelentésére jó volt, most egyszerre a hatóság elővette ezt az indokát és ennek az indoknak alapján a gyűlést betiltotta. (Zaj jobbfelől és a középen. — Esztergályos János : Igenis, ő gondoskodott arról, hogy a harctérre szenet szállíthassanak ! Ez csak ugy volt lehetséges, hogy ott volt Javorek ! — Folytonos zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! Ka bók Lajos : Az ózdi járás főszolgabírója az Érsek János által Borsodnádasra kért gyűlést nem engedélyezi. Indokolásában kimondja, hogy (olvassa) : »A gyűlés tárgysorozata olyan általános, hogy ebből nyilvánvaló, hogy burkolt elnevezés alatt politikai gyűlést terveztek.« Ugyanis gazdasági célt jelöltek meg a gyűlés tárgyalási anyagául. De a főbiró ur előre tudja, hogy ott okvetlenül politikai dolgot fognak megbeszélni és ez elegendő ok a gyűlés betiltására, holott az előbb tettem említést arról, hogy elég hatalom áll a kiküldött rendőrhatóság rendelkezésére ; ha nem a bejelentett napirendről beszél a szónok, rögtön feloszlathatja a gyűlést, megakadályozhatja, hogy ott másról beszélhessenek. (Zaj jobbfelől.) Kérem, t. képviselő urak, önök nagyon rossz szolgálatot tesznek akkor, amikor minden lehetetlen és tarthatatlan közigazgatási hatósági betiltó végzést védenek. fSimon András : Nem védjük !) Szálljanak már egyszer magukba és állapítsák meg önök is, hogy ez egyáltalában nem jelentheti az egyesülési és gyülekezési szabadságot, amikor ilyen módon akadályozzák meg a munkásoknak mindennemű összejövetelét és egyesületi életét. (Esztergályos János : így volt a cári Oroszországban is.) A diósgyőri rendőri kirendeltség szintén egy politikai gyűlésre, amelyet múlt évi május 8-ára hívtak egybe, nem adott engedélyt. Indokolásában azt mondja, hogy az Andrássy-ut 13, számú ház udvara nagyobb tömeg gyülekezésére nem alkalmas, mert a legforgalmasabb útvonalon, a villamos vágányoktól mintegy néhány méternyire fekszik, és bár a gyűlés helyéül bejelentett udvar az utcától keritéssel van ellátva, vasárnap az ilyen gyűlésen akkora tömeg van, hogy a hallgatóság kiszorul és a gyalogjáró helyen a forgalmat akadályozza. Egyrészt eltemetnek már bennünket, hogy sehol sem vagyunk (Ugy van ! a szélsőbaloldalonj, amikor azonban gyűlést akarunk fartani, akkor »olyan tömeg gyűl egybe, hogy az utcai forgalmat is megakadályozza« és ezen a címen tiltanak be gyűléseket. Ez nem egyedülálló eset. Győrben is megtörtént hasonló indokolás. Az Andrássy-uton levő munkásotthonban, amelynek udvara olyan nagy, hogy ott már 3000 főnyi hallgatósággal csak a felső udvarban tartottunk gyűlést, mégis olyan ' indokolással tiltottak be gyűlést, hogy az utcára kiszorul a tömeg és ott az utcai forgalmat megakadályozzaÉn azt látom, ezeknek a gyűléseknek engedélyezése attól függ, hogy mikor milyen hangulatban vannak az illetékes közigazgatási közegek és mikor melyik fiókba nyúlnak bele, melyik előre kiállított blankettát veszik elő és egyszerűen csak aláírják a már jó előre elkészített betiltó végzést. Ez az. ami tarthatatlan, ez az, amire nézve azt kérjük, sőt mondhatom követeljük, hogy önnek, belügyminister ur, mint a belügyi hatóságok legfőbb őrének, kötelessége volna végre teljesen kiküszöbölni az egyesülésnek, a^ gyülekezésnek ilyen módon való akadályozását- A minister urnák kötelessége volna minden olyan