Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-145

Az országgyűlés képviselőházának 145. ülése 1928. évi március hó 19-én, hétfőn, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1928/29. évi állami költségvetés, az 1926/27. költségvetési év bevételi többlete terhére meg­állapított beruházásokról szóló pénzügyministeri jelentés és az 1928/29. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat együttes általános tárgyalása. Felszólaltak : Berki Gyula, Karaflátb Jenő, Kócsán Károly, Jánossy Gábor. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Bud János, Mayer János, gr. Csákg Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Urbanicsi Kálmán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szabó Zol­tán jegyző ur. Napirend szerint következik a mai napi­rendünkön szereplő három tárgy (írom. 498, 499, 511) együttes általános vitájának folytatása. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Foglalkoznom kell a t. Ház leg­utóbbi ülésén történt eseményekkel. Először is megállapítom, hogy a Ház többségének ez az állásfoglalása nincs összhangban a minister ­elnök ur debreceni beszédének békülékeny szel­lemével. Másodszor megállapítom azt, hogy a t. többség kritikus pillanatokban azt az általá­nos közszellemet szokta követni, hogy egyes ügyek elhatározásánál vagy megbirálásánál tovább megy el, mint amennyire szüksége, van. A házszabályok szerint minden törvényja­vaslat időbeli korlátozás nélkül tárgyalható. A házszabályoknak van egy rendelkezése, amely ez alól kivételt tesz, de ez kizárólag a költségvetésre és az indemnitásra vonatkozik. Mármost egyszerű szavazással eldönteni azt, hogy a költségvetéssel a felhatalmazási tör­vényjavaslat együtt tárgyaltassék, megítélé­sem szerint egyrészt az alkotmányosság szel­lemével, másrészt a házszabályok határozott rendelkezéseivel ellenkezik. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell a házszabályok 235. §-ának utolsó monda­tára, amely szerint ez a döntés többé vita és felszólalás tárgyává nem tehető. Amennyiben ezen döntésben politikum van, az természetesen a költségvetési vita során tárgyalható, de a ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. X. házszabály szerűség ég alkotmányszerüség többé vjta tárgyává nem tehető. Berki Gyula: Az én megjegyzésemben az a politikum, hogy egyszerű szavazással ház­szabályreviziót keresztülvinni nem lehet. A t. kormánynak és a t. többségnek lett volna módja ahhoz, hogy egy házszabályreviziót ke­resztülvigyen, volt hozzá bőven idő ós alkalom, de a t. többség igen gyakran és a t. kormány is mindig a könnyebb megoldást választja. A könnyebb megoldás az: elkerülni egy ház­szabályreviziós vitát és egyszerű szavazással eldönteni olyan kérdést, amelyet csak külön törvényjavaslat formájában lehetett volna el­dönteni. T. Ház! Ez a súlyos tévedés és hiba, amely a többségi párt határozatában megnyilatko­zik, visszaemlékeztet engem e^y, a közelmúlt­ban történt klasszikus esettre. A Ház elnöki székében általánosan nagyrabecsült képviselő­társunk, Gaal Gaston ült. Elnöklése alatt egy tévedést követett el. Az ülés folyt tovább és később, amikor Gaal Gaston elfoglalta az el­nöki széket, megrázta az elnöki csengőt és a következő kijelentést tette: »Tisztelt Ház, én tévedtem, tévedésemet a t. Ház engedelmével helyreigazítom.« Én azt hiszem, hogy Gaal Gaston eléggé ragaszkodik minden kérdésben meggyőződéséhez. Azt is hiszem, hogy tévedni emberi dolog, de az a meggyőződésem, hogy egy tévedést reparálni a legférfiasabb cseleke­det. Amig a t. kormány háta mögött ültem hat esztendeig, férfiatlan hízelgéssel sohasem bán­tottam meg. Most, hogy szemibenülök a kor­mánnyal, nem fogom magamat lefokozni és le­becsülni azzal, hogy bántó és igazságtalan kri­tikával illessem kormányzati működését. (He­lyeslés a jobboldalon.) Ez azonban nem tart vissza attól, hogy nézeteimet megnyilvánít­sam. És hogy ón passzivitásban nem vagyok és az ellenzékkel személy szerint és formailag nem vállaltam közösséget, annak oka az, hogyha passzivitásban; akartam volna ma­radni, akkor bőven lett volna alkalmam^ a mé­ly en t. kormány háta mögött a passzvitás eré­nyeit gyakorolni. Akkor, amikor a t. minister­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom