Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-144
Az országgyűlés képviselőházának 144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. 49 felelték a csendőrök: Nem fél attól, hogy a családját kiteszi az éhenhaíasnak?« Kábán hasonló a helyzet (olvassa): »Hatvanba a kongresszus utáni napon, mikor hazajöttünk, délelőtt 10 órától délután négy óráig és újra 5 órától kihallgatást tartottak a detektívek. Szerdán délután 5 órakor 20 embert viszszavittek, hogy húszával fogják kihallgatni az embereket s ekkor — »Ugy odacsapok mindannyijuknak, hogy örök időkre meg fogják keserülni« — mondta az egyik detektiv. Mikor a kongresszusról hazaérkezett a küldött, azonnal a csendőrségre vitték, a csendőrség kihallgatta, szemé lyleirást vettek róla és kikérdezték, felírták a feleségének, családjának nevét, nacionaléját és életkörülményeit és hogy mit csinált eddig, mi volt eddig, mi volt a forradalom alatt?« Cegléden a szegedi kongresszusra bejelentették három küldöttet. Minthogy előzetesen nem beszéltek velük, hogy a három közül egyik majd el fog menni, véletlenül ugy történt, hogy senki sem ment el a szegedi kongresszusra Ceglédről. A ceglédi detektivek mégis tudomást szereztek, valószinüleg ugy, hogy a kongresszuson bejelentették, hogy a ceglédiek is eljönnek, de nem jelentek meg. Erre a ceglédi rendőrségen a detektivek mind a háromnál jegyzéket készitettek arról, hogy: el akartak-e menni, miért nem mentek el, ki volt a bejelentő, ki küldte el a kongresszusra ezt a bejelentést, kik mentek volna el és miért nem mentek eil stb. De legérdekesebb Kiskunfélegyházán az eset. Onnan is ment egy földmunkás a szegedi kongresszusra. A rendőrség vele küldött egy detektívet, aki egyszerűen elkisérte. (Malasits Géza: Sztranyavszky tói tanulták az orosz csekának ezt a módszerét. — Sztranyavszky Sándor: Én tőlem a csekát? Ha megtanultain volna önöktől, másként beszélnék! Láttuk már az önök szisztémáját, jó lesz nem beszélni! — Malasits Géza: Derzsinszkitől tanulták, nem tőlünk! — Várnai Dániel: Már régen meg vannak szervezve! A piripócsi szellem uralkodik mindenütt, azt hozta magával Sztranyavszky!) Mondom, legérdekesebb a kiskunfélegyháziai eset. Innen is elment egy küldött a szegedi földmunkások kongresszusára és egyszerűen vele küldtek egy detektiv et. Bezzegh-Huszágh, a budapesti főkapitány panaszkodik, hogy kevés a rendőre, ellenben az Alföldön, ugy látszik minden mezőgazdasági munkás mellé nemcsak egy, hanem több detektiv kerül. Mondják meg önök, miért kell azokat az embereket zaklatni, miért kell .ezt a munkát elvégezni, miért kell ütni, hajtani és bántani azokat a szegény embereket, amikor egy törvényliatóságilag jóváhagyott alapszabály értelmében, a rendőrhatóság által tudomásul vett kongresszuson vettek részt, ahol ott volt a földmive'lésügyi minister képviselője, ahol jelen volt a helyi rendőrség, jelen volt egy csomó detektiv és ezek után a kongresszus miatt zaklatják őket? Ez a zaklatás igen bántó és sérelmes. Azt nevezik önök fajvédelemnek, hogy a legmagyarabb réteget üzik-bajtják ebben az országban? Ez az a szeretet ez az az egység, ez az a magyar nép iránti jóindulat, amely az önök részéről megnyilvánul? Holnap lesz március 15-ike és ünnepelni fogják azt, hogy 80 évvel ezelőtt nagy átalakulás, nagy felbuzdulás volt Magyarországon. El fogják mondani megint holnap azt, hogy milyen nemesek voltak az urak. felszabadították a magyar jobbágyokat és ime, itt az esetek azt bizonyítják, hogy a magyar nép, a magyar KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. X. földmives nép ma is jobbágy és űzött vad ebben az országban. (Zajos ellenmondások a jobboldalon. — Sztranyavszky Sándor: Micsoda beszéd ez? — Br. Podmaniczky Endre: Kifelé beszél! — Farkas Elemér: Ne lázitson! — Malasits Géza: Teljesen igaza van Farkasnak!) Ez igaz, mert ez fedi a tényeket. (Sztranyavszky Sándor: Ez nem demagógia?) Ez nem demagógia, az önöké a demagógia! Nem demagógia az, hogy üldözik őket! ön elmehet a gyűlésre, önt nem fogják bántani, az ön osztályát nem zavarja senki, önöknek nem is kell bejelenteni a gyűlést. (Sztranyavszky Sándor: Az én osztályomtól minden jogot elvettek önök!) Nem igaz, ön vette el a jogot mindenkitől! Azt is ön csinálta! Részes ön is abban, hogy Magyarországon háború volt és forradalom volt, mert részese volt annak a kormányzati rendszernek, amely előidézte a háborút együgyüségből, butaságból. (Sztranyavszky Sándor: Mi idéztük a háborút? Hogy beszélhet ilyet? — Zaj a jobboldalon.) Lehet igy beszélni, mert ez felel meg a valóságnak t. képviselőtársaim és t. belügyi államtitkár ur. (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget. — Farkas Elemér: Hordóra is állhatna ezzel a beszéddel!) Nyugodtan elmondtam a tényeket, amelyek eléggé sérelmesek, eléggé bántók és ha a t. belügyi államtitkár urban van egy kis jóérzés, neki kellett volna ezeken legelőször felháborodnia és neki kellene kijelentenie és odahatnia, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő. Tessék elhinni, az ilyen zaklatás többet árt az országnak akármilyen más cselekedeténél, mert ez nyilvánvaló teszi, hogy igazságtalanságokat követnek el a néppel, a dolgozó földmunkássággal szemben. Elnök: A belügyminister ur kivan válaszolni. Scitovszky Béla belügyminister: T. Képviselőház! Teljes higgadtsággal és nyugodtsággal kivánok a képviselő urnák válaszolni. (Haljuk! Halljuk!) Amit sikerült máig erről a kérdésről megtudnom, azt elő fogom adni; azokban a konkrét esetekben pedig, amelyekre vonatkozólag a képviselő ur volt szíves adatokat szolgáltatni, a vizsgálatot elrendelem. Folyó évi február hó 12-én tartotta Szegeden a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége kongresszusát. Erre a napra országos vásár esett Szegeden. Minden országos vásárt megelőzőleg a rendőrség razziát szokott tartani. Ugyanigy tartott volt most is razziát, tekintet nélkül a kongresszusra. Megtörténhetett — erre pozitiv adataink nincsenek — hogy a kongresszusra feljötteket is igazoltattak, ellenben a kongresszus egyetlenegy tagját sem állították elő. (Farkas István: Ezt nem is mondtam!) Én csak előadom a tényállást. Nem tagadom, hogy minden gyűlést, minden kongresszust megfigyeltetek, megfigyelek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) igy e megfigyelés alól ez a kongresszus sem képezhetett kivételt. Meg van rá az okom, hogy miért. Azért vagyok belügyminister. A képviselő urak is igen jól tudják, hogy miért, ha nem is mondják, mert talán nem mondhatják. Én nyíltabban megmondhatom. Szükség van rá. hogy a gyűlések ellenőriztessenek és megfigyeltessenek. Nem mondom, hogy a kongresszus, nem mondom, hogy mindenki, de lehet, hogy viannak közöttük olyanok, akiket az állam biztonsága szempontjából. a közrend biztonsága szempontjából meg kell figyeltetni. (Helyeslés a jobboldalon.) A rendőrség nem e razzia során történt igazoltatásokból állította össze a kongresszuson jeleinvoltak névsorát. Ennél sokkal egyszerűbb 7