Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-151

370 Az országgyűlés képviselőházának 151. ülése 1928 március 28-án, szerdán. abban a pillanatban, amidőn az urak szakitanak azzal a demagóg-fázissal, hogy állandóan vádol­nak valakit forradalmi cselekvéssel. Ha ez többé szóba nem kerül, ezt nem fogom idehozi. (Zaj. — Madarassy Gábor : Tessék abszolút nemzeti ala­pokra helyezkedni, akkor senki sem tesz kifogást! — Kabők Lajos : Mi az, hogy nemzeti alap, tessék megmagyarázni ! — Madarassy Gábor : Tessék magyar nemzeti alapra helyezkedni!) Kijelentem, hogy a legysúlyosabb részeket még nem is olvastam fel. (Derültség.) Vannak benne igen súlyos részek is. Most csak Batthyány Tivadar végső konklúzióját fogom megismertetni a melyen t. Képviselőházzal. (Zaj jobbfelől.) Remélem, az urak a nyomtatott betűk hitelessé­gét nem vonják kétségbe, de ha valaki netalán kétségbevonná, joga van hozzá, mert nyomtat­vány ez, amely ellen eljárni is lehet. A könyv irója a végső konklúzióban kéri is a következőket (olvassa) : »Ha mindezek ellenére lennének, akik még mindig bűnösnek tartanak engem és velem együtt politikai barátaimat^ ugy erre az esetre meg­ismétlem tiszteletteljes kérelmemet a magyar törvényhozáshoz r állitsanak engem, állítsák az összes, a háború körül érdekelt kormányok tagjait törvényes biráik elé, hadd mondja ki végre a törvényes és pártatlan biróság, kiket és mennyi­ben terhel az ezeréves Magyarországot ért ka­tasztrófáért a felelősség. Nyilvános, minden rész­letre kiterjedő vizsgálatot és tárgyalást s azután szigorú, de igazságos Ítéletet kérek« — mondja Batthyány Tivadar. — »A közszolgálatban több, mint 50 évig becsületben és önzetlen munkásságban eltöltött életem végen kérhetem, sőt követelhetem, sújtson le Justitia kardja azokra, akik bűnösek, s azokra is, akik igaztalanul vádolnak és ártat­lanul sértegetnek.« T. Képviselőház ! Akik ebben a könyvben szerepelnek — a könyv a nyilvánosság előtt jelent meg, mindenki ellenőrizheti — és akik magukra nézve ezt sértőnek tartják, vagy akiknek szerep­lése talán ferde szinben van feltüntetve, azok méltóztassanak a könyv irója ellen, a könyv Író­jának intenciója szerint a sajtó-bírósági eljárást megindítani, amint Ő ezt kéri, és méltóztassék lehetővé tenni, hogy ezt a kérdést végre tisztázzuk. A magam részéről nem akartam többet, csak azt akartam kimutatni, hogy 1918 októberében a forradalom kitörése idején nemcsak a munkás­ság és nemcsak a szociáldemokratapárt állt ott a forradalom mellett, hanem az egész ország egy­értelmüleg. (Madarassy Gábor : Ez már nem áll !) Ön lehet abban a helyzetben, hogy tényekkel vitatkozik, én tényekkel nem tudok vitatkozni. (Maday Gyula : Egy független Magyarorság mellett állottak ! Ne tessék tréfálni, az érezte magát terrorizálva és megsértve, akit későn engedtek a Nemzeti Tanács elé, vagy aki nem kapott államtitkári, kormánybiztosi, tanári vagy egyéb kinevezéseket. T. Képviselőház ! Történelmi tényeket leta­gadni nem lehet és nem lehet tovább tűrni, hogy ilyen előzmények után valakit, vagy valakiket, pláne egy egész társadalmi osztályt odaültessenek a vádlottak padjára s állandóan szapulják, ugyan­akkor, amikor ezekben a cselekményekben a leg­első sorban állottak azok az urak, akik ma az u. n. nemzeti és keresztény kormányban vannak. Egész csomó kormányférfiu volt részese a for­radalomnak, amint kimutattam, hogy Vass József, Bethlen István gróf, Mayer János. (Zaj jobbfelől. — Madarassy Gábor : Ugyan kérem, hogy lehet ilyet mondani ? — Maday Gyula : Becsapták azokat a jóhiszemű urakat! — Lingauer Albin: Nacionalista alakulás volt ! Addig mig a forradalom nemzeti­színű ruhában jelentkezett, jóhiszemüleg támo­gatták. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Vegye tudomásul Lingauer képviselő ur, hogy csak 1919. március 21-én kapcsolódott ki például a dologból Vass József tehát már a végső szükség esetén. A főhivatalnokok legnagyobb része még a diktatúrát is kiszolgálta. Ha provokálnak, tovább fogok adandó alkalommal olvasni és a könyv egész anyagát fel fogom tárni. (Lingauer Albin : Inkább ellenkezőleg, épen Vass József volt az, aki meg­akadályozta, hogy ne csatlakozzanak a forradalom­hoz !) A hiprokrizissel le kell végre számolni, nem lehet ezt folytatni, nem fognak önök, akik résztvettek azokban a dolgokban, most másokat bünbakkul odaállitani, vádolni és üldözni. Nem akarok semmi mást, csak ennek a hipokrizisnek akarok a végére pontot tenni. (Madarassy Gábor : Nagyon rendben van, csináljunk tabula rasat !) Rendben van, tessék állami bíróságot szervezni, a törvények erre alkalmat adnak, és méltóztassék a forradalom minden szereplőjét kivétel nélkül, ma elfoglalt társadalmi és politikai állásra való tekintet nélkül odaültetni a vádlottak padjára. Ennek van értelme. (Madarassy Gábor : Nagyon rendben van !) De lefölözni a forradalmat, ott lenni mindenhol, az első vonalban, elhozni mindent ami elhozható, s azután mikor a forradalom meg­bukik, odaállani az üldözők sorába és »fogd meg«­et kiáltani, ezt nem tartom erkölcsösnek és férfias­nak. (Madarassy Gábor : Ezt ne tessék mondani !) Majd még a forradalmi kormánybiztosok nevét is fel fogom olvasni, az az illusztris névsor is itt van, csak az idő gátol most már, nincs időm felolvasni. (F. Szabó Géza : Majd a részleteknél !) Ha nagyon szorgalmazzák az urak, meg fogják kapni. (Madarassy Gábor: Mit?!) Az adatokat. Elnök : Madarassy képviselő urat figyelmez­tetem, hogy ne szóljon állandóan közbe! Proppor Sándor : Jó, hogy tudom, hogy Mada­rassynak hívják, majd kikutatom az ő forradalmi múltját is. (Madarassy Gábor : Állok elibe ! — Maday Gyula : Visszaéltek illásztris magyar embe­rek bizalmával !) Mit mond Maday képviselő ur 1 (Maday Gyula: Visszaéltek illusztris magyar emberek jóhiszeműségével!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. ( Jánossy Gábor : Mi haszna van mindebből ennek a szegény országnak, azt szeretném tudni! —Malasits Géza: Csak védekezünk !) Proppor Sándor : Beterjesztem a következő határozati javalatot. (Olvassa): »Miután a leg­utóbbi március elsején kelt legfőbb elhatározással kiadott amnesztia egyoldalú és elfogult szempon­toktól vezetett rendelkezései nem alkalmasak arra, hogy megnyugvást keltsenek és a kiegyenlítődést szolgálják, a képviselőház kifejezésre juttatja azt a felfogását, hogy a forradalmi és ellenforradalmi események után közel kilenc esztendővel végre elérkezett az ideje olyan amnesztiának, amely az elfogulatlanság és a társadalmi béke szellemétől áthatva, fátyolt borit a múltra. A képviselőház ezt a szellemet maga kivánja ér vényre juttatni s ezért utasitja a kormányt, hogy terjesszen törvény­javaslatot a Ház elé az 1918. évi október hó 1. napja óta lezajlott forradalmak és ellenforradalom ideje alatt politikai okokból elkövetett bűncselek­mények miatt elitélteknek és terhelteknek köz­kegyelemben való részesitéséről.« T. Ház! Azt hiszem, elég érthetően megindo" koltam, hogy miért vagyok a kormánnyal szem­ben bizalmatlan s miután én a költségvetést ma­gát bizalmi kérdésnek tartom, a kormány iránt pedig bizalmatlansággal viseltetem, a költségve­tést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakitom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom