Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

Az országgyűlés Mpviselöházánah 147. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 141 akarja. Csak azt kérem a földmivelésügyi minister úrtól, hogy ezt a segítséget a bürokratikus apparátus kikapcsolásával közvetleuül juttassa a gazdákhoz és ne nehezítse meg a tenyészállatoknak importját. Kerületemben például egy akció indult meg, amelynek célja az, hogy az ősz folyamán 35 tenyészállatot hozzanak be Svájcból. Az akciónak egyik nehézsége az, hogy a földmivelésügyi ministerium eddigi szokása szerint bele akarja kapcsolni a gazdák szövetkezetét. (Halljuk! Halljuk!) Márpedig az én felfogásom szerint ennek a szervnek bekapcsolása teljesen felesleges. Ilyen importot, nagyon szépen keresztül lehet vinni úgyis, hogy a gazdasági felügyelők képviselik a iöldmivelésügyi ministeriumot, azonkívül a gazdasági egyesületek, vagy a mezőgazdasági kamarák kiküldöttei szintén kiutazhatnak, ellenőrizhetik a vásárlásokat és ellenőrizhetik azt, hogy a gazdák valóban jó tenyészálatot hozzanak be. En arra kérném a földmivelésügyi ministeriumot, hogy a börokratikus apparátust kapcsolja ki és tegye lehetővé azt, hogy közvetlenül is hozhassanak be a gazdák tenyészállatot, ne kelljen egy harmadik szervet bekapcsolniuk és annak segítségét igénybevenniök. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a földmivelésügyi ministerium támogassa azt az akciót, amely egyes vidékeken a törzskönyvezés terén megindult. Egyes vidékeken a kisgazdák belátták azt, hogy az állatok törzskönyvezése rájuk nézve milyen nagy fontosságú. Egyes vidékeken már tömegesen alakították meg a tejellenőrző szövetkezeteket, amelyeknek célja épen az, hogy a tejtermelés ellenőrzése utján az ellenőrzésre vont jószágokról törzskönyveket állítsanak ki. Azt ugyebár nem lehet kívánni ezektől a tejellenőrző szövetkezetektől, hogy ők saját maguk viseljenek minden költséget. Nagyon helyes és nagyon üdvös lenne az, ha a földmivelésügyi ministerium ezt az akciót alátámasztaná, hiszen nem nagy összegről van itt szó, de feltétlenül elősegíti ez azt az akciót', amelyet állattenyésztésünk minőségének feljavítására az egész országban megindítottak. Helyeslem a földmivelésügyi ministeriumnak azt az akcióját is, amellyel a tenyészállatkiállitásokat fejleszteni akarja, mert propaganda szempontból feltétlenül szükségesnek tartom, hogy termeivényeinket kivigyük, megmutassuk a külföldnek, bemutassuk a külföldnek azt, hogy mit tudunk tenyészteni. És esetleg épen a tenyészállat-tenyésztés szempontjából fontos dolog volna az, hogy a Balkán-államokat megnyerhessük a magunk számára, hogy ezek az ő tenyészállat szükségletüket itt nálunk szerezzék be. Vannak olyan vidékeink, ahol már nagyon szép, nagyon jó minőségű állatokat tenyésztenek. Ezekre a vidékekre kellene az akciónak a súlypontját helyezni és ezeken a vidékeken kellene a gazdák helyzetét az ilyen akciókkal erőteljesen megjavítani. A többtermeléssel és értékesítéssel szoros kapcsolatban van természetesen a szakoktatás kérdése is. Mert amig kisgazdáink szaktudását nem emeljük, amig nem tudjuk megértetni velük ezeknek a kérdéseknek fontosságát, amig nem tudjuk velük megértetni az iránytermelés fontosságát, addig mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a földmivelésügyi ministerium épen az ő érdekükben a termelés fejlesztése és az értékesités lehetővé tétele szempontjából kiad, mindig zaklatásnak fogják minősíteni, nem veszik át, nem megy az ő vérükbe, nem jó szívvel csinálják. Ez pedig természetesen mindezeknek az akcióknak hátrányára szolgál. Épen azért nagy súlyt helyezek arra, hogy szakoktatásunkat a lehető legerőteljesebben és a legszélesebb mederben fejlesszük, szakoktatásunkat fokozzuk és a falu kultúrájának emelésére minden lehető eszközt használjunk fel. Erre azért is nagy szükségünk van, mert ugyebár ma már azok az államok is, amelyek békében ipari termeléssel foglalkoztak, amelyek azelőtt a mezőgazdasági termelést teljesen elhanyagolták, most nagy súlyt helyeznek mezőgazdasági termelésük fokozására. (Ugy van! Ugy van!) így olyan uj versenytársakkal, konkurensekkel állunk szemben, amelyekkel azelőtt számolnunk nem kellett, Ebben a versenyben a küzdelmet csak abban az esetben fogjuk majd megnyerni, ha mi is felfegyverezzük egyszerű falusi népünket a kultúrának fegyvereivel és így küldjük őket abba a küzdelembe, amely ma az európai gazdasági életben mutatkozik. Épen azért én arra kérném a t. kormányt és különösen a kultuszkormányt, hogy amig a If'alu kultúrájának fejlesztése érdekében nem követtünk el mindent, amig a nép kultúráját erősen ki nem fejlesztettük, addig a magasabb kultúrpolitikát egyelőre tegyük félre, mert én attól félek, hogyha nem itt alul kezdjük meg az erőteljes munkát és ha nem az alapokat fektetjük le először erőteljes mértékben és a szakoktatás segítségével nem erősítjük meg az adófizető alanyokat és a megerősítés következtében teherviselő képességüket nem fokozzuk, akkor mindazok a magas programmok és magas tervek önmaguktól össze fognak omlani, mert a velük járó terheket a meggyengült adófizetők nem fogják tudni elbírni. (Jánossy Gábor: Már majdnem ott tartunk!) Én szerintem a leghelyesebb dolog az, ha a kultúra fejlesztését alul kezdjük meg, az alsóbb néprétegek kultúráját emeljük elsősorban és csak azután térünk át a magasabb kulturprogramm keresztülvitelére. Örömmel hallottam, hogy a pénzügyminis. ter ur expozéjában megígérte azt, hogy törvényjavaslatot fog beterjeszteni a falu háztartásának rendbehozására vonatkozólag. Itt ma már valóban rendet kel teremteni, (Helyeslés jobb felől.) mert teljesen lehetetlen a falu háztartását tovább is ugy vinni, mint ahogyan ma viszik. Igenis, gondoskodni kell olyan jövedelmekről, amelyek a falu háztartásának továbbvitelét lehetővé teszik és azt az, illegális helyzetet, amely most sok helyen a vidéken észlellhető, teljesen kiküszöbölik. Itt megakarom említeni a borfogyasztási adó kérdését is. A borfogyasztási adó ugyanis ma a falvak háztartásának egyik jövedelmi forrása. Én az adófizetésnél, vagyis az adórendszereknél azt tartom szem előtt, hogy az adózást ugy vigyük keresztül, hogy az a lehetőséghez képest a zaklatásoktól teljesen mentes legyen. Minthogy sok vidéken a borfogyasztási adónál is előfordulnak zaklatások. (Jánossy Gábor: Ott isi) előfordulnak nagy büntetések... (Jánossy Gábor: Ott is?) Igen, előfordulnak, mégpedig azért, mert ugyebár a bortermelő gazdáknak minden év őszén be kell jelenteniük bortermésüket. Azt nagyon jól tudjuk, hogy az egyszerű gazdaember milyen nehézséggel alítja ki ezeket a bejelentőiveket, nagyon jól tudjuk, hogy alaptermészeténél fogva nem igen szeret finánckérdésekben jelentkezni. És igen sok helyen előfordult az, hogy a községi elöljáróság nem volt megelégedve a bejelentések eredményével s a pénzügyi közegek figyelmét erre felhívta. A pénzügyi közegek végigjárták a bortermelők pincéit és konstatálták, hogy egyik-másik gazda