Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

Az országgyűlés képviselőházának 1 a'nielyek a 8 órás ülésekkel automatice kapcsolatosak. Ezzel elmondtamí aggályaiinat, és azt hiszem, aki elfogulatlanul vizsgálja ezt a kérdést, más következtetésre sem az államháztartásra fennálló törvények, sem a házszabályok értelmében nem juthat. Nagyon ,iól emlékszem arra az időre, amikor egy ilyen házszabálysértés az egész nemzetet lángragyujtotta, amikor itt rombolás és pusztulás következett be. (ostor József: Formákért!) Foirmákért, de ha ezt helyteleníti képviselő ur, ne éntőlem rekla mál.ia. hanem a tisztelt :mmisterelnök úrtól, aki, ha jól emlékszem, ezekben a kérdésekben a nemzeti ellenállás korszakában... (östör József: Nem rombolt!) ...teljesen egyetértett azokkal, akik a nemzeti ellenállást irányították. (Berki Gyula: 48-as képviselő volt!) Mai álláspontja és az akkori álláspontja közötti különbség van akkora, és nem nagyobb, mint ettől a helytől, addig a minjsterelnöki székig. T. Képviselőház! Még súlyosabb a ministerelnök ur felelőssége, amirkor keresztül erőszakol egy ilyen súlyos törvénysértést, mert hiszen az akkori kormány olyan házszabállyal dolgozott, amely házszabályt a maga résziéről helytelenítette, míg a mai házszabályt a t. ministerelnök ur korlátlanul csináltatta meg saját pártjával, (Uffv van! UffiJ WBi/ a szélsőbaloldalon.) Tehát elemi kötelessége, hogy legalább a t. minister elnök ur respektálja ezt a házszabályt. Én azonblaln a ministerelnök ur személyén túlmienőleg is látnék garanciákat ezzel a ténynyel széniben. Az első garancia az volna., ha maga az elnök ur visszautasítaná a kormánynak e&y ilyen nyilvánvaló alkotmánysértést tartalmazó prepozícióját. De van még egy másik garancia is. Ami házlsizalbályaank bizonyos tekintetben nieim olyan jellegüeik, mint a régi házszabályok voltak. A választójogról szóló törvény, az 1925. évi XXVI. te-ként kihirdetett törvény megállapította, hogy további rendelkezésig ezek a házszabályok irányadók a Ház működésére nézve. Az államfő tehát törvényben gyökerező iogánál és kötelességiénél folgva köteles őrködni. afelett, hogy az eléje terjesztendő törvénynél minden szabály.- minden formaság, minden törvényes rendelkezés betartassék. Nem akarom hinni, hogy ezt elmulasztaná és remélem, hogy az ilyen durva háziszabálvisértéssel létrejött törvényiau vaslotot a kormányzó ur nem fogja a mágia kihirdető záradékával, ellátni. Befejezem felszólalásomat, még csak arra hivom fel a t. Ház figyelmét, hogy semmi ok sincs arra, hogy ilyen durva alkotmánysértést kövessünk el. Megérteném ezt, ha a határokon ott állna az ellenség. Talán tudnék mentséget találni, érteném, ha nehéfc pénzügyi helyzet következtéiben, amilyen a szanáláskor volt, a kormány sürgős intézkedés előtt állna. Érteném, ha volna itt egy nagyszámú ellenzék, amely elhatározta, hogy megakadályozza a tárgyalást, de mikor már előre kikapcsoltak minden ellenállást, amikor itt van egy dezolált ellenzék, amelyet szétvertek, amely jóformán csak egyénekből áll itt a Házban, akkor ilyen propoziciót éta másnak, mint a rombolás szellemének és a rombolás vágyának nem tekinthetek. (7

nazi JJmi van! a ssélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: östör József! (Halljuk! Halljuk!) Östör József: T. Képviselőház! Rassay Ká roly t. képviselőtársam ellenezvén az elnök ur javaslatát, előadását és a tárgyhoz való felÍ4. ülése 1928 március 14-én, szerdán. 5 szólalását azzal végezte, hogy ugyanazon formasértés alapján áll az elnök ur javaslata, mint amilyen formasértés (Rassay Károly: Én alkotmánysértést mondtam!) és alkotmánysértés követtetett el 1904-ben, amely akkoriban felrázta az egész nemzetet s amelynek folytán itt a Házban rombolások és egyebek történtek: annyira a nemzetnek vagy az országnak életerejét érintették az akkori úgynevezett házszabálymódositásban rejlő' állítólagos alkotmánysérelmek. T. Képviselőház! A legelső állítás, ami ellen tiltakoznom kell — s azt hiszem ezt osztja a Ház túlnyomó többsége is — az, mintha az igém t. elnök ur javaslata idévonatko'zólag egy rangba volna állítható az említett időpontban történt eseményekkel. (Rassay Károly: Miért?) T. képviselőtársam láthat ebben aj kérdésben az ő legjobb felfogása szerint hiáaszabálysérelmet, láthat az ő legjobb felfogása szerint úgynevezett alkotmánysérelmet is» aminek megcáfolására leszlek bátor' később rátérni, azonban sohase méltóztassék elfelejteni, hogy akkor 1904-ben egészen más levegő volt. (Rassay Károly: Vagy törvény, vagy nem törvény!) Akkor tudniillik keresztül akarták erőszakolni az akkori véderőrefonmot az eiorész nemzetnek, vagy az ország túlnyomó többségének érzelmei ellen és akkotr, ha a kormánynak volt is többsége, mégis az országban a hangulat elleniéi volt annak, hogy úgynevezett nemzeti vívmányok nélkül történjék a hiázszabálymódositás. (Rassay Károly: Ezt az ön Tiszáról irt könyvében nemo, láttam ilyen világosan!) Ezek merőben egymástól különvált korok, merőben más küzdelem volt az, amelynek mindnyájan ismerjük etapjait és történetét is, hogv ezt öszsízefüggésbe hozni egy tisztán belügyben . . . (Rassay Károly: Az talán külpolitikai ügy volt?) Annak az ügynek igenis voltak az ország határain kivül való vonatkozásai is, értve ez alatt, hogy az ország aíkkor més: a monarchia keretein belül együttélt Ausztriával és épen az ebből származó közjogi harcok képezték a lényegét a házszabályreviziónak is. Ma azonban ez semmi egyéb, mint tisztára belügy, amjeílynek teljesen más a jellege. Nem akarom a legkevésbé sem t. képviselőtársamnak idevonatkozó aggodalmát leszállítani ás abszolúte nem azt mondtam, mintha nem volna minden tekintetben kötelességem és érdemes ezekkel az aggodalmakkal foglalkozni. Én csak azt akartam itt bevezetésemben aláhúzni, és csupán azt akartam itt felszólalásom elején hangsúlyozni, hogy az elnök urnák ezt a mai indítványát abszolúte nem lehet összefüggésbe hozni az akkori úgynevezett nemzeti küzdelmek napjaival és nem lehet ezeket egymásmellé állítani, mert akkor egészen más volt a légkör. (Helyeslés a jobboldalon. — Peidl Gyula: Akkor is terrorral választottak, ma is!) T. képviselőtársam, a szocialisták akkor sem voltak a nemzeti vívmányok mellett. (Peyer Károly: Akkor kezdődött Magyarország temetése, a militarista szellem.) Méltóztassék 'megengedni, hogy miután a t. képviselő ur beszéde végén elmondott érzelmi momentumokra válaszolni bátor voltam, most már teljes tárgyilagossággal az ügyhöz magához szóljak. — Rassay Károly t. képviselőtársamnak háromféle aggodalma van: egy alkotmányjogi aggodalom, egy házszabályi aggodalom és egy úgynevezett politikai aggodalo'm. Ami illeti az elsőt, az alkotmányjogi aggodalmat, idevonatkozólag az ő megállapítása az, hogy lehetetlen dolog nálunk a költségvetést és az appropriációt együttesen letárgyaltaim és a Házzal megszavaztatni, mert ez, fel-