Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

2 Az országgyűlés képviselőházának tárgyra nézve együttes általános vitát javasolok. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Rassay Károlyi Rassay Károly: Tisztelt Képviselőház! A legnagyobb megdöbbenéssel fogadom az elnök urnák ezt az előterjesztését, bár nem tudom, nem anakronizmus-e, hogy én itt alkotmányjogi, közjogi aggodalmakat hangoztatok, (Ugy van/ a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Túlhaladott álláspont!) Hiszen ez a parlament, 1922 óta, amikor a törvényes rendelkezést, egy oktroj-rendelettel pótolták és ezen az alapon gyűlt össze és hosszabbította meg a maga életét, az uj választójogi törvényben már régen lemondott arról, hogy ez a parlament az a finom mechanizmus legyen, amely parlamentáris államokban a nemzeti akarat kifejezésére alkalmas. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egész parlamentünk tulajdonképen szinfalakból áll, amelynek vajmi kevés már a dekorativ értéke is, mert alapjában véve csak elpalástolására szolgál egy centrális, önkényes uralomnak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Amig azonban mi itt mint ellenzék ülünk, mégis kötelességünk az alkotmányjogi sérelmek ellen felemelni szavunkat. Különösen kötelességünk... (Zaj jobbfelől. — Huszár Dezső közbeszól.) Tisztelt képviselőtársam, azt hiszem, hogy Ön nem fejtett ki ebben a Házban az egész idő alatt annyi parlamenti működést, mint amenynyit én talán egy hónap alatt kifejtettem. (Huszár Dezső: Többször voltam itt!) Annál inkább kötelességünk ezt megtenni, mert itt az elnök ur indítványával olyan alkotmányjogi sérelem céloztatik, amely az állami élet legfontosabb alapját, a költségvetést teszi formailag megtámadhatóvá, T. Ház! Az elnök ur, hivatkozással a Ház határozatára, — amelynél nem voltam jelen, mert ha jelen lettem volna, nem mulasztottam volna el szavamat ez ellen felemelni — azt proponálja, hogy a Ház tárgyalja együttesen a költségvetést, a beruházásokról szóló javaslatot és a költségvetési törvényjavaslatot. (Farkas István: Ilyen határozatról nem tudunk!) Ilyen inditvány a legsúlyosabban sérti a költségvetésre nézve fennálló összes törvényeink rendelkezéseit, sérti a házszabályok világos intézkedéseit is és ilyenformán egyformán alkotmányjogi sérelmet és a házszabályokon keresztül ujabb közjogi sérelmet jelent. Az államháztartásról rendelkező törvények a költségvetést és a költségvetési törvényt, az appropriációt mindig szigorúan megkülönböztették. Külön rendelkeztek az egyikről és külön a másikról. A költségvetési jog az 1848:111. tc-ben van lefektetve. Ez a törvénycikk a következőket rendeli (Olvassa): »A ministérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás s illetőleg jóváhagyás végett — évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles.« Ez a rendelkezés vonatkozik a költségvetésre, vagy a — amint későbbi törvényeinkben előfordult ez a terminológia —- a költségvetési előirányzatra és kötelezővé teszi az országgyűlésnek a költségvetési előirányzat évenkénti jóváhagyását. Az 1867-iki X. törvénycikk tovább rendel(kezik >s ugyancsak megtartja a költségvetés és a költségvetési törvény, az appropriáció közötti megkülönböztetést. Amikor a királynak •az országgyűlés feloszlatására és elnapolására "vonatkozó jogát korlátozza, szigorúan külön%öztet a költségvetés megállapítása és a meg144. ülése 1928 március 14-en, szerdán. ajánlás között, amely a költségvetési törvény fogalma alá tartozik. Kimondja azt az alkotmányunk alapját képező sarkalatos tételt, hoigy az évi költségvetések országgyülésileg történendő megállapítása mindig- csak egy évre terjed s ujabb megállapítás — és összeköti egy »és« szóval — és megajánlás nélkül adót fizetni és behajtani nem lehet. (Berki Gyula: Ma, nem Oflyan sikcrupulózusok ! ) De tovább megyek, t. Ház. Az állami számvitelről szóló törvény, az 1897: XX. te. is világosan különböztet az állami költségvetési előirányzat és a költségvetési törvény között. Külön fejezetben tárgyalja a költségvetési előirányzat összeállításának kérdését, az utasításit a mdnifitei iumnak, hogy a Ház elé beterjessze és külön tárgyalja a költségvetési törvényjavaslatot Sőt tovább megy: egészen természeteseim,asorreindetismegállapítja; megállapítja azt, hogy a költségvetési törvényjavaslat az elfogadott költségvetés alapján szerkesztendő és nyújtandó be a Házhoz. Tisztelt Ház ! Ez a döntő ikörülmény. Az 1889. évi 5110. számú összkormány-rendelet, melyet a kormány az állami számvevőszék elnökével egyetértőleg adott ki. 66. §-ában a következőt mondja (Olvassa): »Az állami költségvetésről szóló törvény javaslatát a képviselőház által elfogadott költségvetés alapján a pénzügy minister szerkeszti.« Világos ezekből a rendelkezésekből, hogy a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat egymástól szigorúan megkülönböztetendő. A költségvetési törvényjavaslatot a minister ur csak akkor terjesztheti a Ház elé, amennyiben a Ház a költségvetést letárgyalta és elfogadta. Ez nem teória, ez a törvényekben lefektetett törvényes álláspont. Nagyon világos, hogy a házszabályok szigorúan köveltdk a törvénynek ezt a megkülönböztetését és mindemkor külön beszélnek a költségvetésről és külön beszélnek a költségvetési törvényjavaslatról, a megajánlásról, vagy appropriációról. Nem akarok visszatérni azokra a házszabályoíkra, amelyek a jelen Ház összeülése előtt érvényben volltak, de ez a bifurkáció mindegyikben szigorúan keresztülyitetett. A most hatályban lévő házszabály 200. §-ában világosan a következőképen rendelkezik. (Olvassa): »Minden törvényjavaslat, valamint a költségvetés felett előbb az általános vita kezdődik és csak ennek befejeztével térhet át a Ház az alapul már elfogadott javaslatnak részletes tárgyalására.« T. Ház! A házszabályoknak ez a rendelkezése maga eldönti ezt a kérdést, hogy házszabályszer ü-e a t, elnök ur javaslata. Maga a házszabály világosan megmondja, hogy a költség vetés és minden törvényjavaslat felett előzetes általános tárgyalásnak kell lennie. Felmerül mármost az a kérdés, hogy össze lehet-e kapcsolni két törvényjavaslatnak és a költségvetésnek általános vitáját, (östör József: Ez a kérdés.) T. Ház! Kezdettől fogva sejtettem, hogy ez a kérdés (Derültség a szélsőbaloldalon,), mégis szükségesnek láttam felidézni a t. Ház előtt azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek világosan megmutatják ugy a törvényekben, mint a házszabályokban, hogy költségvetés és törvényjavaslat két olyan különálló dolog, amelyről külön rendelkezik ugy • a törvény, mint a házszabály. Ha tehát azt méltóztatik mondani, hogy az a kérdés, hogy a kettő összekapcsolható-e, akkor ón erre azt^ felelem: méltóztassék kimutatni azt a törvényes