Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-145

96 'Az országgyűlés képviselőházának pedig irodalmiasan van mondva. (Derültség.) Tavaly, november 22-én volt ötven esztendeje annak, hogy megszületett Ady Endre. Én most az Ady-kérdéssel, ha időm volna, szívesen foglalkoznék, de nincs időm, a házszabályok nem engedik meg. (Halljuk ! Halljuk !) Ady Endréről azt mondja Eavasz László, a magyar közélet és szellemi élet egyik legkiválóbb reprezentánsa — nem sértem meg a halhatatlan szent Prohászka emlékét, ha azt mondom: a protestáns Prohászka — hogy Ady a romboló erők megszemélyesítője és a halál énekese, aki nagy költői erejével a rombolást és a rothadást szuggerálta be az ifjúságba. Ezzel szemben Ravasz László kartársa, Makkay püspök ur azt mondja, hogy ő az első vallásos költő, az első lírikus, aki a. megváltást hirdette és a magyar adventért sóhajtott; azután rádupláz, rátripláz erre a magyar közéletnek, a magyar irodalmi életnek, egyik nemrégen feltűnt kiválósága, Hegedűs Lóránt, — akiről amit Berki t. barátom mondott, ahhoz csatlakozom, aki nélkül, meg Rákosi Jenő nélkül, enélkül a két óriási lángszellem nélkül csonka az országgyűlésnek különben tiszteletreméltó másik háza és kérem a t. kormányt, hogy ékesítse fel ezzel a két nagy szellemmel a felsőházat — mondom, Hegedűs Lóránt azt mondja: «Soli Ady gloria!» Adynak egyedüli dicsősége. Erre azt mondja Ady Endre, aki épugy irt a maga fajtájáról, mint Petőfi, aki azt mondotta: Elvadult tájon gázolok, Ös, buja földön dudva, muhar, Ezt a vadmezőt ismerem, Ez a magyar ugar. Lehajlok a szent humuszig, Szűzi földön valami rág, Hej égignyuló giz-gazok Hát nincsen virág í Csönd van. A dudva, a muhar, a gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el a nagy Ugar felett. Erre az Ady Endrére, aki költészetének látható részét önmagából merítette, aki poézisában maradandó és örök, azt mondom Madách Ember tragédiájával, amit Madách a nőkre mondott — bár, amit Madách a nőkre mondott, azt elvből nem osztom, ellenben variálom Ady költészetére — (Közbeszólás a jobboldalon.) amíg én nem osztottam, akkor tapasztalatlan valék, de az élet megtanított — az a megállapitásom, hogy Ady Endre költészetének vannak örökértékü és érvényű gyöngyei, az pedig, ami költészetéből kivetendő, az azé a beteg koré, amely őt szülte (Ugy van !) És én is azt mondom, amit egy illetékes kritikus mondott róla, hogy (Olvassa): »Ö az ősi magyar ösztönök kiujulását érezte magában, a kurucmagyar dac és protestálás szellemét, az örök magyar bánatot, és a szebb, magasabbrendü élet utáni halhatatlan vágyrt Ö nem csupán költője akart lenni nemzetének, szép és gyönyörködtető versek irója, hanem prófétája, vátese is, birájaaz ótestamentomi próféták módjára, uj utakra vezetője a szó eleven erejével.« Engedje meg nekem a t. Ház, és bocsássák meg nekem azt, hogy ezeket itt szóvátettem, de nekem a költészet azilum, az irodalom menhely, ahol az én lelkem, mikoron elfárad, amikor rajta a bu és gond megül, nyugtot találhat, mondom engedje meg nekem a t. Ház, hogy a hivatalos magyar világ, a hivatalos magyar irodalom helyett én, egyszerű olvasója és rajongója az ezeréves magyar élet fentartóinak a magyar íróknak és költőknek, meghajtsam térdemet egy Berzsenyi Dániel, egy Vajda János és egy Ady Endre emléke előtt. (Éljenzés a jobboldalon.) 146. ülése 1928 március 19-én, hétfőn. T. Képviselőház ! Körülbelül elmondottam mindazokat, amiket most már kissé hosszura nyúlt felszólalásomban el akartam mondani. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon ) Még egy kijelentést azonban kell tennem. Többször hallottunk, olvastunk arról, hogy odaát Magyarország nyugati széle mellett hangok hallatszottak hivatalos helyekről is, hogy — nem Burgenland, mert olyan nincs és nem volt, nem Nyugat-Magyarország, hanem — Magyarország nyugati részének az ügye véglegesen el van intézve. Erre az apodiktikus, a szomszéd államból jött fen héjázó megnyilatkozásra a magyar külügyi bizottság ülésén adódott meg a válasz, amely megcáfolta azt. hogy a magyar kormány ebben a kérdésben tárgyalt volna az osztrák kormánnyal és megállapodott volna, hogy Burgenland per saecula saeculorum az osztrákoké marad. Szükségét érzem annak, hogy a magyar parlamentből legalább egy hang szólaljon fel, legalább egy hang mondja, kiáltsa azt a világba, hogy sem Magyarország nyugati részeinek, sem Magyarország ezeréves határának egyetlen bokráról, fájáról, barázdájáról nem mondunk le, soha, soha, soha ! (Helyeslés és éljenzés.) Legalább egy hang, egy magyar képviselő kiáltsa oda a magyar parlamentből a világnak, hogy a legnyomorultabb nációja volnánk a világnak és megérdemelnénk azt a sorsot, amelybe érdemetlenül jutottunk, hogyha az ezeréves történeti Magyarországnak egyetlen rögéről lemondanánk. (Ugy van ! Ugy van! ) T. Képviselőház! Bethlen István gróf momentuozus debreceni megnyilatkozásából azt látom, hogy ő benne komprimálódik minden a magyar embernek — a trianoni határon innen, túl, vagy akárhol legyen az a világon — lelkében olthatatlan lánggal égő vágy, ő pedig tudja az időt, a módot, az alkalmat, az eszközöket, amikor és amelyek felhasználásával a magyar igazság diadala be fog következni. És mert ő ezt tudja és mert a kellő időben meg is fogja mutatni ezeket a módokat, ezeket az eszközöket, és fel is használja őket, ezért én meggyőződésből követem az ő politikáját és a költségvetést általánosságban elfogadom. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd : Kérem a t. Házat, az idő előrehaladott voltára való tekintettel, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondjam el. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy Reischl Richárd képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. (Igen !) A Ház a halasztást megadta. A vitát megszakítom. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot a felsőház a képviselőház szövegezése szerint változatlanul elfogadta. Méltóztatik ezt tudomásul venni 1 (Igen !) A bejelentést a Házi tudomásul veszi. A törvényjavaslatot kihirdetésének kieszközlése végett a ministerelnök úrhoz fogom áttenni. Bemutatom továbbá Debrecen szabad királyi város közönségének feliratát a forgalmi adóra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. A kérvényt a házszabályok 226. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Ház a kérvényi bizottságnak adja ki. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, kedden, f. hó