Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-128
Àz országgyűlés képviselőházának 128. ülése 1928 február 15-én, szerdán. 65 tatlan a polgársághoz. Az e téren produkált közigazgatási végzések valóságos csodabogarak, egész tömeg áll rendelkezésünkre, r kilószámra. Majd valamikor későbben, egy későbbi korban, egy tisztultabb korszakban, tisztultabb felfogás mellett a humornak valóságos forrása lesz ez a gyűjtemény, mely azonban sajnos, nagyon keserű valóság, mert ha nem az volna, ha nem sújtana egy egész nagy társadalmi réteget, a produktiv, a leghasznosabb társadalmi réteget, akkor magunk is sokszor abba a helyzetbe kerüménk, hogy kacaghatnánk ezeken a végzéseken és azokon a nyakatekert indokolásokon, amelyek egyes szolgabírói agyvelőkben és hivatalokban megszületnek. T. Ház! Én azt hiszem, hogy az a furcsaság, ezek az erőszakolások, ezek a logikai ficamok nem lehetnek a kormány intenciói. Én ezzel nem akarom azt mondani, hogy én a kormánytól valami jót várok, vagy róla valami jót fel? tételezek. Szó sincs róla. Én a kormányról semmi jót nem teszek fel. Tisztában vagyok vele, hogy lelke mélyéig reakciós, hogy lelke mélyéig tetszik neki az az állapot, amely a dolgozó néposztályokat kinozza. megszorítja és lehetetlenné teszi. (Jánossy Gábor: Hogy lehet ilyet feltételezni egy magyar kormányról?) De azt nem tételezem fel, hogy ilyen sokféléké- ! pen akarná kezelni a dolgot. Nem teszem fel^ a ; kormányról, hogy más volna az akarata pél- . dául Ózdon, mint Kerepesen, vagy más volna Veszprén ben, mint Jutascn, vagy más volna Debrecenben, mint Miskolcon, mert ha az az ] intenciója, hogy teljesen elnyomja és törve- , nyen kivül helyezze a dolgozó néposztályokat, akkor ennek a felfogásának érvényesülnie kell j az ország minden részében, minden járásában, j akkor egységes eljárásra bírhatná a szolgabirákat és a szolgabirói hivatalokat. Azt kell i azonban látnunk, hogy a gyülekezési lehetőség \ amennyire megszorított, amennyire kényelmet- 1 len, amennyire szűk, ugyanolyan rendszertelen is. A végzések egész tömege áll rendel kézé- ; sem re. Természetesen a megnyirbált házszabá- \ lyo'k nem adnak alkalmat awa, hogy hossza- ; sabban. kimerítően foglalkozzam a kérdéssel, ; tehát csak egy-két furcsa esetet hozok fel. í (Krisztián Imre: Nehogy va 1 ami forradalmi törvényszéki Ítéletet tessék felolvasni!) Azt : önre bizom és felkérem, felhívom önt, hogy le- : gyen szives, vegyen elő egy ujabban megjelent { könyvet, Batthyány Tivadar könyvét és olvassa el az ön vezéreinek ' forradalmi szereplé- \ s ét. (Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: ; Magának sem görbült meg a hadászai a. Akkor is ©safe a kisüstöt kérte a forradalmi törvény- 1 széktŐ'! — Krisztián Imre: Főztem kisüstön, I de meg is kótyagosodott tőle! — Pever Károly! \ Az eredmény ott látszik! — Farkasfalvi Far' as í Géza: Igaza van, ha nem ismeri el Batthyányi ' történelmi forrásnak! — Peyer Károly: Az ilyen zöldségekre nem érdemes válaszolni! — \ Nagy zaj. — Elnök csenget.) Lesz módunk ezeket az adatokat idehozni és az önök vezérének és ministereinölkének, : Bethlen István grófnak és helyettesének. Vass j Józsefnek forradalmi szereplésiét ismertetni' (Derültség és zaj a jobboldalon. — Éry Márton: Elbírják a bírálatot!) ha ugyan időközben a felhívott urak nem piondolják meg a dolgot és nem fognak sajtópert indítani a vádló Batthyány Tivadar ellen. Remélem, meg fogják temni, mert ezt maga Batthyány kéri is. De visszatérek a tárgyra. Itt van egy ceglédi végzés. A ceglédi dolgozó emberek gyűlést akarnak összehívni, hogy megbeszéljék a ma- ' guk ügyes-bajos dolgait, sérelmeit, polgár mivoltukhoz képest, s polgári joguk alapján állást foglaljanak iigyeikben. Gyülekezési engedély helyett azonban végzést kapnak, amely azt mondja, hogy a szociáldemokrata párt helyi csoportjai alapszabályszerü működéshez vannak kötve, melyből a politika ki van zárva, ennélfogva helyiségeikb Q n politikai jellegű ülést nem lehet tartani, miért is a gyűlés megtartását nem engedélyezi. Ez egyszerű borniitság, mert a politikai pártszervezetek nincsenek alapszabályszerü működéshez *kötve. Ez egyszerűen nem igaz, még reakciós Magyarországén sem. A politikai pártok és pártköüök itt is alapszabály nélkül működnek, működhetnek és működnek is, ahol ilyen politikai párt van. Az a tisztelt ur tehát, aki ezt a végzést kiadta, még ezzel sincs tisztában, ellenben néhány száz embert elütött attól, hogy gyűlésen összejőve a maguk dolgait megbeszéljéik. Itt van a sashalmi eset. Sashalmon, amely Pestkörnyéikhez tartozik, és egy ugrásra van Pesttcil. szintén gyűlést akartak tartani. (Krisztián Imre: Tehát az eszme már el van terjedve.) Az bizony el van terjedve, sóikkal inkább, mint az öné. Az öné után már a kakas som fog kukorékolni, amikor a mi eszménk már diadalmaskodott. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. (Krisztián Imre közbeszól.} Krisztián képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Farkasfalvi Farkas Géza: A magyar földhöz van nőve a szive, nem a szakszervezethez! — Peyer Károly: Hol Lesznek akkor már magukl Azt sem fogják tudni, hogy valaha itt voltak! — Krisztián Imre: Vöröskakasok önök! — Zaj.) Csendet kérek, Krisztián képviselő ur! Propper Sándor (olvassa): »Az előterjesztett kérelemnek — mondja a végzés — helyt nem adok és az előterjesztett népgyűlés megtartását nem engedélyezem, megtagadom. A rendőrhatóság a népgyűlés zavartalan lefolyását tartozik biztosítani, azonban jelen esetben a rendelkezésre álló tiszti és őrszemélyzet egy része a hercegprímás beiktatásával kapcsolatban közbiztonsági szolgálatra yan lekötve, a helyi közbiztonsági szolgálat érintése nélkül rendkívüli erő nem vonható el és igy a népgyűlés rendjét biztosítani nem áll módomban, ezért a kérelem teljesítését nem honorálhatom.« Mi köze a gyűlést tartani akaró közönségnek ahhoz, hogy a hatóságnak van-e embere vagy nincs? Ettől nem lehet függővé tenni a gyűlések megtartását, nem lehet függővé tenni azt, hogy valaki bármikor — ha akar — gyűlést tarthasson. Hiszen a hatóságot nem hivja oda senki (Felkiáltások a jobboldalon: Különösen önök nem!) Ő akar ott lenni, a közönségnek nincs reá szüksége, mint ahogy nincs is ott az önöik gyűlésein a rendőrség. (Jánossy Gábor: Dehogy nincs!) Egészen bizonyosan tudom, hogy nincs (Felkiáltások a jobboldalon: Van!) csendőr, karhatalom. Azt hiszem, a közönségnek igazán nincs köze ahhoz, ha a karhatalmi személyzet másfelé van elfoglalva, hogy ettől legyen függővé téve a gyülekezés joga. Ez egészen nevetséges, furcsa és nálunk is egészen uj. Itt van a borsodnádasdi eset, amely kapcsolatos az ózdi esettel. Ózdon gyűlést akartak tartani. Meg is tartották a szónok azonban olyant mondott, ami a szolgabíró ur oldalát megpiszkálta, tehát nem is csodálkozom rajta, hogy feloszlatta a gyűlést. A szónokok magaviselete nem tetszett a szolgabirónak és tiszti-
