Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-128
62 Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 1928 február 15-én, szerdán. rulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatképen kimondom. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Farkas István képviselő ur. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy Budapesten olyan egyéneket zaklatnak: leventekötelezettség miatt, akiket a fennálló törvényes rendelkezések erre nem köteleznek? Van-e tudomása a minister uraknak arról, hogy a családfő előzetes felszólítása nélkül a kora hajnali órákban serdülő gyermekeket — mint a zsebmetszőket és a tolvajokat — leventekötelezettség elmulasztása miatt előállitanak a rendőrségre? Hajlandók-e a minister urak intézkedni, hogy a kötelező testnevelés végrehajtása körül ezen törvénytelen, zaklató intézkedések meg*szünjenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Nem szándékozom hosszasan beszélni, tényeket fogok előadni. Kérném a t. Házat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet 10 perccel meghcsszabbithassam. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk!) Elrök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért 10 perces beszédidőmeghosszabbitást engedélyezni? (Igen!) A Ház a kért hosszabbítást megadja. Farkas István: T. Képviselőház! Amikor az iskolán kívüli testnevelés kérdését megszervezték akkor ehhez az iskolán Üvüli testneveléshez nagy reményeket fűztek. Azt mondották, hogy a fiatalságot edzetté, bátorrá, lelkessé kell tenni. Hangoztatták azt a jelszót is, hogy egészséges testben van ép lélek. Azután megszervezték ezt az intézményt és elnevezték ezt az iskolánkivüli testnevelést leventeintézménynek- Ez a levente szó a legenda szerint le'kes, odaadó, bátor, rugékony fiatalságot jelent. Amikor ezt a nevet adták neki, akkor még talán sokan nem gondoltak arra, bár a magyar viszonyokból következtetni lehetett hogy ez az intézmény sem lesz az, aminek szánták és ez az intézmény sem lesz más mint egy zaklató dolog, zaklató rendszer, egy bántó, kinzó rendszer a magyar közéletben, amely embereket, népeket, családokat bánt, kinoz és a gyerekeket elvadítja, elbutítja a gyerekekben a testi épséget is veszélyezteti, a szellemet, az egészséges szellemet pedig tökéletesen kiirtja. A leventék ePen már sok panaszt hallottunk és mondottunk el. Nem tudom, a kultuszmi nister ur ad-e utasításokat, az ő fegyelmi körébe tartoznak-e a leventecktatók vagy a be^ügyminister fegyelmi körébe, de tény ' az, hogy a leventeoktatók szervezete maga egy vexatorius rendszer, tény az, hogy a rendőrség segédkezet nyújt ahhoz, olyan intézkedéseket hajt végre a leventeköteles és nem leventeköteles emberekkel szemben amelyek a barbarizmus módszerét foglalják magukban. A durvaságnak, a bántalmazásoknak egész sora van a levente eljárás körül: a fiukat bántalmazzák, a szülőket zaklatják, azokat a középiskolai tanulókat, akikre nem kötelező JEL levente-oktatás, hajszolják, összefogdossák és immár nem csak a vidéken, hanem Budapesten is a kora hajnali órákban összeszedik a gyerekeket, mint a tolvajokat, zsebtolvajokat, csirkefogókat és betörőket, akiket csak a hajnali órákban lehet otthon találni. Pesten is ugyanezt láttuk február 5-én és máskor is. Három órától, két órától reggel 5 óráig összeszedik azokat a levente-köteles gyerekeket, akikről felteszik, hogy levente-kötelesek vagy akik egyébként mulasztottak már levente-órát, nem kutatják az okokat és felzaklatják a családokat éjszaka és viszik azokat a fiatal gyermekeket, akiket legendás levente módra akarnak nevelni, akikből ki akarnak nevelni egy uj, a testedzésben, lélekben eleven fiatalságot és ezeket botozzáik, ütiik, verik. Egészen lehetetlen állapot, ami e körül van. (Zaj s ellenmondások.) Most rá fogóik térni a példákra. Budapesten február 5-én reggel 3 órakor kezdték összeszedni a fiatalembereket és azokat vitték az utcán végig, mint a tolvajokat. Ezek nagyrésze nem is volt levente-iköteles, mert aki a középiskolába jár, az nem levente-köteles, csak az iskolán kivüli levente-köteles. Maga a testnevelési rendszer a levente-rendszer is ezt a. célt szolgálja. Elvitték Rendi Józsefet a Hungária-körutról, Schwartz Ferencet a Peterdi-utcából; a Király-utcából Farkas Gézát, az én fiamat akarták elvinni, aki a Thökölyuti felsőkereskedelmi iskolába jár. De jellemző, hogy ugyan abban a házban, a Királyutca 103. szám alatt felköltöttek egy Rosenfeld Sándor nevű 45 éves embert, akit szintén mint levente-kötelest akartak elvinni. (Kabók Lajos: Hány éves korig szól ez a leventezés?) Amikor hozza és viszi szét a kézbesítő a VII. kerületben és más kerületekben ezeket a levente-köteleseiknek szóló idézéseket, akkor az maga mondja: kérem, halottaknak viszünk, felnőtt embereket idézünk. — Hát micsoda nyilvántartás az, ahol felnőtt embereket 21 éven , aluli fiatalokként tartanak nyilván? Minek pocsékolja az állam erre a pénzt, mert tényleg ugy van, hogy 40—45 éves embereket idéznek meg. Ezt például felkeltették reggel 4 órakor és el akarták vinni, mint levente-kötelest. (Kabók Lajos: Hallatlan!) El lehet képzelni, ha ilyen az adminisztráció és ha annyit sem törődnek ezzel, hogy meggyőződnének... — (Krisztián Imre: És be tudta igazo T nl az az ur, hogy nem 18 éves, hanem 45 éves?) Ha ránéznek, akkor mindjárt látni, hogy 45 éves. (Krisztián Imre: Na ugy-e, hogy be tudja igazolni?!) De miért kell nekem igazolnom? Én például ráirtam az idézésre, amikor hívták a fiamat: ebbe, meg ebbe az iskolába jár, tessék meggvőződni róla. De én vagyok erre köteles? (Krisztián Imre: Valószínűleg a fia!) Elnök: Kérem a képvise-ő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni! Farkas István: Én vagyok a hivatal, engem fizet az állam azért hogy a leventeügyet kezeüem? Arra való a polgár, arra való a közönség, hogy a hivatal zaklassa? (Krisztián Imre: Borzasztó!) Mi borzasztó? (Krisztián Imre: Hogy nem elvtársnak oktatják ki. az a borzasztó!) Elrök: A képviselő urat kérem, ne szóljon állandóan közbe! Farkas István: Az a borzasztó, hogy ön itt van és itt beszél és polgártársait ellöki magától! Ez a borzasztó! (Kr'sztián Imre: Az fíj, hogy nem elvtársat nevelnek belőlük! Ez fáj önöknek!) Az fáj hogy politizálnak — erről is fogok beszélni — és elég disznóság, hogy ezt az intézményt poHtizálásra használják: fel. (Nagy zaj a jobboldalon.) Politizálásra használják fel a levente intézményt. Elnök: A képviselő urat ezért az inparlamentáris kifejezésért rendreutasítom. (Nagy
