Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-141

60 'Äz országgyűlés hépvisetÖházának 141 séges, ha három kereskedő és három iparos kerül be a kamarák részéről. Ez nézetem szerint a demokratikus álláspont. Kérem tehát az alaptörvényben teremtelt régi helyzetnek visszaállítását. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! Amint tegnapi beszédemben voltam bátor már kifejteni, ez a törvényjavaslat a régi törvénynek megváltoztatását nem tartalmazza. Ez a törvényjavaslat nem egyéb, mint a^ régi törvénynek végrehajtása. Olyan megoldáshoz, amelyet Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselő ur ajánl, nevezetesen, hogy a régi törvény, az 3926: XXII. tcikk váltóztassék meg, a magam részéről hozzá nem járulhatok. Utoljára is ez nem csupán a kereskedelmi és iparkamarák kérdése. Amikor az egyes érdekképviseletekről az alaptörvényben gondoskodás történt, akkor bizonyos láncszerű összefüggésben állitatott össze a felsőházi képviselet és egy ilyen láncszemnek megbolygatása

> megbolygatná az alaptörvény egész struktúráját. Amint tegnap is kifejtettem, ez a törvényjavaslat a kereskedelmi, és iparkamaráknak az 1926 : XXII. te.-ben biztosított képviseleti jogát absolute nem érinti, azt meg nem változtatja, mert az alaptörvény 19. §-a akként rendelkezik, hogy a szervezeteknek és intézményeknek a felsőházi tagokat oly módon kell választani, hogy a kebelükben lévő szakok és érdekcsoportok, a területi megoszlást is figyelembe véve, aránylagos, illetőleg változó képviselethez jussanak. Az ennek biztosítására szükséges intézkedések megtételére a ministerium a törvényben felhatalmazást kapott és ennek a felhatalmazásnak alapján a rendelkezés akként tétetett meg, hogy a kereskedelmi és iparkamarák részére biztosított hat tagság közül kettő a kereskedelmi szaknak, kettő az iparosi szaknak, kettő pedig a gyáriparosi szaknak biztosíttatott. Ez a törvényjavaslat sem tesz egyebet,) minthogy biztosit ja ezt az arányszámot és agyáriparosokkal való vonatkozásban. (Gaal Gaston: Nem a gyáriparosoknak, csak a Gyosznak!) A rendeletnek az volt a rendelkezése, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségének kijelölés alapján választja meg a kereskedelmi és iparkamara a két tagot. Mármost foglalkozzunk a választás kérdésével. A kereskedelmi és iparkamara a Gyosz.ban tömörült gyáriparosok érdekképviseletét ílluzóriussá teheti. (Hegymegi-Kiss Pál: Azt méltóztassék megmondani: mi lesz akkor, ha a Gyosz- megszűnik?) Akkor, igen t. képviselő ur, megszűnik a felsőházi képviselete is. Mármost — amint mondottam! — a kereskedelmi és iparkamara Ílluzóriussá teheti a gyáriparosok képviseletét azért, mert az 1868. évi VI. te, a kereskedelmi és iparkamarák felállitásáról szóló törvény akként rendelkezik, hogy a kereskedelmi és iparkamiara a fizető tagjai közül a törvényben meghatározott számú beltagot, kültagot választ, amely kültagokhoz csatlakoznak a levelező tagok. Az 1926: XXII. te. értelmében a kereskedelmi és iparkamarák felsőházi képviselete csak e tagok közül választható. Ha mármost a kereskedelmi és iparkamarában tömörült érdekképviseletek — majorizálván a kereskedők és iparosok a gyáriparosokat — a tagokat akként választják meg, hogy gyáriparos be sem kerül, akkor ezzel Ílluzóriussá tehetik a gyáriparosok képviseltetését. Ez a törülése 1923 március 8-án, csütörtökön. vény javaslat ennek a lehetőségnek akar elébe A^ágni, épen ezért ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései teljesen indokoltak. Az az indítvány, amelyet Hegymegi-Kis Pál képviselőtársam előterjesztett, abszolúte nem indokolt, mert csak több jogot biztositana a kereskedelmi és ipari szak számára. Minthogy itt az alaptörvény kiterjesztéséről szó nincs és a mondott indokokból nem is lehet, tisztelettel kérem az indítvány elvetésével a szalkasznak eredeti szövegében való elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a Házat, méltóztatnak-e a 3. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársunk módosításával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottsági szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta, el, és Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársunk módosítását elvetette. Következik a 4. §. Kérem annak felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 4. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is lptárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a szeméremsértő közlemények forgalmának és a velük való üzérkedésnek elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 260, 504) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! A lelki destrukció egyik legveszélyesebb fegyvere, amely különösen az ifjúság lelkületét mételyezi meg, a szeméremsértő sajtótermék. Emlékezzünk vissza még a háboruelőtti állapotokra, amikor az ember nem tudott az utcán egy könyvkereskedő kirakata mellett elmenni (Ugy van! a jobboldalon.) anélkül, hogy meg ne botránkozott volna azokon a szeméremsértő sajtótermékeken, könyveken és ábrázolatokon, amelyek a kirakatok nagy részét megtöltötték és amelyek természetszerűen csábították az ifjúságot azok megtekintésére és utána azok megvásárlására. A társadalom nyomása ezeket hamarosan eltüntette a kirakatokból, azonban nem tüntette el a közforgalomból, mert hiszen a kirakatokból beljebb vonultak az üzletek zughelyiségeibe, (Ugy van! a jobboldalon.) ahol annál nagyobb mértékben volt meg a vásár lehetősége. (Jánossy Gábor: Ki kell füstölni őket onnan!) Már a világháború előtt nemzetközi akció indult meg, amelynek célja az volt, hogy mivel az egyes nemzetek által hozott prohibitiv intézkedések nem bizonyultak elegendőknek e métely elnyomására, egy nemzetközi megállapodást létesitenek, amely lehetővé tette volna a nemzeteknek egymással való szoros kapcsolata, érintkezése révén e métely megszüntetését. 1910 április havában jött össze Párizsban az első nemzetközi értekezlet, amelyen 15 nemzet kiküldöttei vettek részt. Ezen a tanácskozáson megállapodás jött létre, amelynek célja és tartalma egy minden állam keretén belül létesítendő központi szerv felállítása volt, hogy azután az államok egymással összeköttetésben állván, közöljék egymással azokat az intézkedéseket, amelyeket a pornografikus sajtóközleményok terjesztésének meggátlása céljából tettek és ily módon hatásosabbá tegyék a nem-