Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-138
Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1928 március 2-án, pénteken. szik, s azzal vágatom le akivel nekem tetszik, ha nekem magamnak tetszik leszúrni vagy agyonlőni, leszúrhatom vagy agyonlőhetem és hatóságilag bejelenteni sem tartozom, senkinek semmi köze hozzá, mert tulajdonommal ugy intézkedhetem, ahogy nekem jólesik, ellenben ha annak az állatomnak véletlenül valamely testrészét ki kell vétetni, akkor azt csak állatorvossal lehessen megtenni. (Derültség.) Hol ebben a logika, hol ebben a józan ész. hol ebben az állategészségügyi közérdek? T. képviselő ur, én tudom, talán bizonyos kollegiális szívességet teljesít, amikor ebben a kérdésben felszólal, de a képviselő urat félrevezették. A rühesség az a fajtája a betegségnek, amelyet az utolsó cigány is megismer, amelyhez nem kell állatorvos, gyógykezelése pedig annyira nyilvánvaló, egyszerűen petróleummal kenik be: a boltban megvehető világító petróleum a rühességnek egyik gyógyszere. Van annál kellemesebb és drágább gyógyszer is — megengedem — azonban végeredményben a hatóanyag minden ilyen rühesség elleni szerben ugyanaz, ami a petróleumban is hat a rühességnél. Épen azért vette ki a bizottság ezt a szót, mert olyan betegségeknél, ahol az állatorvosi kényszernek semmi néven nevezendő más jelentősébe nincs, mint az, hogy az állatorvosnak illetéktelen és jogtalan jövedelmet biztosit son, minden ilyen dolgot ebből a törvényjavaslatból iparkodtunk kiküszöbölni. Én tisztelettel kérem a r mélyen t. Há?at, hogy báró Kray István t. képviselőtársam indítványával szemben a bizottsági szöveget méltóztassanak mint teljesen megnyugtatót és teljesen célravezetőt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? B. Kray István: T. Képviselőház Visszavonom indítványomat! Elnök: A képviselő ur indítványát visszavonta, tehát ez tárgytalan. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem tárna dtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 70. §. Kérem annak felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 70—90 §-oka+, melyek észrevétel nélkül elfő g adtatnak. — Olvassa a 91. §-t.) — Farkasfalvi Farkas Géza! Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! Az egyesitett bizottság javaslata szerint az állat birtokos bárkit, tehát állatorvosi képesítéssel nem bíró egyént is megbízhat állatainak gyógyításával, és műtétezésével Ez igy az állatkuruzslásnak törvénybe ikta'ása volna (Uçy van! jobb felől.) és egy csapásra megszüntetné annak lehetőségét, hogy az állatállományunkat annyira fenyegető ragályos állatbetegségek ellen szakszerűen védekezni lehessen, mert ezek a laikus egyének olyan betegségeket is gyógyitanának- amelyek ellen, ha megvannak, a legradikálisabb hatósági beavatkozás- szükséges: mint az állat leölése, vagy kényszeroltás, diagnosztikai próbák. Ez még azzal a következménnyel is járhatna, hogy a külföld bizalma állategészségügyi közigazgatásunk iránt megszűnnék és ez azután nagyon súlyos következményeket vonhatna maga után későbbi, esetleges állategészségügyi egyezmények megkötésénél. A birtokosnak kétségtelen joga az. hogy megbetegedett állatait maga gyógyíthassa, vagy erre állandó alkalmazottját igénybe vegye; úgyszintén azt sem lehet megtagadni, hogy az elpusztulás veszélyében lévő állatnál az első segélyt bárki is nyújthassa. De ezen túlmenni igen nehéz volna. Ennélfogva indítványozom, hogy a 91., tehát a jelenlegi szakasz második bekezdése helyett a következő szöveg iktattassék be: »Nem esnek az állatorvosi gyakorlattal azonos beszámítás alá az első segélynyújtásnak nem nélkülözhető esetei, úgyszintén az állatbirtokosnak, vagy állandó alkalmazottjának« — itt van a különbség — »a saját állatain, a jelen törvény által e részben megszabott korlátozások figyelembe vételével« — a korlátozások a fertőző betegségekre vonatkoznak, mint lépfene, sercegő üszök és veszettség — »végzett gyógyítási kísérletei és műtétei«. Tisztelettel kérem ennek a módosításnak elfogadását! Elnök: Gaal Gaston képviselő ur kivan szólani. Gaal Gaston: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak rendelkezése nézetem szerint Farkasfalvi Farkas Géza t. képviselőtársam indítványa nélkül is teljesen tiszta és világos volna. Egyetlenegy van Farkasfalvi Farkas Géza t. képviselőtársam indítványában olyan, ami uj és ami a bizottsági szövegben nincs meg: az első segélyre vonatkozó intézkedés. Ez kétségtelenül helyes és ez a szövegezésből kimaradt. Ami azonban indítványának második részét illeti, hogy csak maga a gazda, vagy állandó alkalmazottjai végezhetnek a saját állaton, e törvény korlátai között, bizonyos orvosi funkciót anélkül, hogy ez a kuruzslás fogalma alá eshetnének, máskülönben pedig ha megmaradna a bizottsági szöveg, ez ajtót nyitna a kuruzslásnak, bocsánatot kérek, ez nem áll, mert ez a szöveg világosan megmondja, hogy csak a saját állatairól lehet szó, saját állatain pedig kuruzslást senki sem végezhet. Mert na jogom van az állatot leölni, akkor méginkább jogom van kúrálni. A kuruzslás ott kezdődik, ahol azt én pénzért mások állatain végzem, (Ugy van! jobb felől.) mert ha ingyen végzem, ha szomszédomnak állatain gyógyításában segítek, kuruzslást akkor sem követek el, ha érte díjazást nem kapok. Itt van még az a kautéla is, hogy csak »a jelen törvény által megszabott korlátozások figyelembevétele mellett végezhet ilyen gyógyítási kísérletet vagy műtétet«. Világos tehát, hegy ez a gyógykezelés csakis olyan betegségekre vonatkozhatik, amelyeket közveszedelmességüknél fogva a törvény ki nem vesz és amelyeknél kötelezővé nem teszi az orvosi gyógykezelést. Ahol tehát nincs kötelező orvosi gyógykezelés, ott kuruzslás sem lehetséges; a kuruzslás ott kezdődik, amikor olyan betegséget, amelynél orvosi kezelés van előírva, nem szakorvossal, hanem olyan egyénnel gyógykezeltetik, akinek szakorvosi képzettsége és diplomája nincs. Én tehát feleslegesnek tartom Farkasfalvi Farkas Géza t. képviselőtársamnak azt a disztinkcióját, hogy »áUandó alkalmazottjával«, mert ennek mi lesz a következménye? Az, hogy a kisember, akinek állandó alkalmazottja nincs, nem veheti az állatja mellé, hogy annak segítsen, azit a polgártársat aki vagy gyógykovács volt valamikor, vagy a huszároknál szolgált és bizonyos dolgokat megtanult gyógykezelni, — amilyen embe^ nrnden faluban van — meH ez nem állandó alkalmazottja, hanem csak falubeli lakos. Annak ellenére, hogy a törvényben megengedett esetekben veszi igénybe a segítségét, most B Farkas Géza-féle indítvány alapján ezt nem tehetné meg. mert ez már kuruzslás. Méltóztassék jól meggondolni a dolgot.
