Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-137

294 Az országgyűlés képviselőházának 137, szűnik a vármegyének egy segélyforrása, amelyből közegészségügyi intézményeket is is­tápol. Azt hiszem, sokkal nehezebb lesz ezt a kér­dést megoldani akkor, ha szakitva az eddigi gyakorlattal és az eddigi törvényes állapottal is, — mert hiszen a vármegye szabályrendele­tileg megállapíthatta, hogy milyen célokra for­ditja ezeket az eb adó jövedelmeket — most be­állítjuk ide azt, hogy ezekre a célokra pedig ez fel nem használható. Ez sokkal nehezebb hely­zetet szül, mintha az eddigi gyakorlatot fen­hagynók és ezt törvényben is szankcionálnék, mert esetleg később talán akár a népjóléti mi­nisterium, akár a földmivelésügyi ministerium • talál olyan -megoldást, hogy a vármegye kezé­ből ekként kieső jövedelmeket valahogyan kárpótolhatja. (Ugy van! balfelől.) Én tehát mély tisztelettel bátor vagyok a következő módositó inditványt előterjeszteni (olvassa): »Inditványozom, hogy a 2. bekezdés 3. és 4. sorából »és két pengőnél magasabb« szavak kihagyassanak; az 5. bekezdés 5. sorá­ban »dologi kiadásokra« szavak után »és köz­egészségügyi célokra« szavak felvételét indit­ványozom. vagyis, hogy ezek az összegek köz­egészségügyi célokra is felhasználhatók legye­nek.« Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Éhn Kálmán! Éhn Kálmán: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem osztozom az előttem szólott igen t. képviselőtársamnak abban a felfogásában és kijelentésében, hogy a veszettség olyan tünet Magyarországon, hogy e miatt kezdődik itt a Balkán. Épen a megforditottja áll, mert a mű­velt világon a párizsi Pasteur-intézet után Bu­dapesten létesüit az első Pasteur-intézet és abban az időben, 1885-ben és az utána következő években az egész Balkánról, de nemcsak a Bal­kánról, hanem még távolabbi világrészekből is Budapestre jöttek a veszettség elleni oltás ked­véért. (Csák Károly: Épen azért kellett itt ilyen intézet, mert sok volt a veszettkutya­marás!) Ha tehát ilyen intézményünk van, amely, azt lehet mondani, világhires intéz­mény, akkor azt hiszem, nem mondhatjuk ma­gunkra azt, hogy ezen a réven nálunk kezdő­dik a Balkán. De viszont nem akceptálhatom igen t. kép­viselőtársamnak azt a felfogását sem, hogy a kutyák számát a minimumra kell csökkenteni. Helyes az a felfogás, hogy szoritsuk meg a kutyatartást és ne lehessenek kóbor kutyák­Erre a célra szolgál az ebadó és ha mi az eb­adót szigorúan végrehajtjuk, ezzel elértük azt a célt. hogy csak azok fognak kutyát tartani, akik kutyájukat gondozzák is, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a veszettség egyik fő oka és fő kiinduló pontja a kóbor kutyák, ame­lyekkel senki sem törődik. % Ezek előrebocsátása után legyen szabad felolvasnom a 37. § ötödik bekezdését eredeti szövegében, amely igy szól: »Az ebadóból be­folyó jövedelem a törvényhatóságot vagy ren­dezett tanácsú várost illeti, de azt csak állat­egészésgügyi, állattenyésztési vagy közegész­ségügyi célokra szabad forditani«. Itt helyes­lem előttem szóló t. képviselőtársam felszóla­lásának azt a részét, hogy igenis a vármegyék ugy voltak berendezve, hogy az ebadó nemcsak állategészségügyi, hanern közegészségügyi cé­lokra is volt beillesztve és ha valami váratlan közegészségügyi szükséglet felmerült, mindig az ebadóból emelték ki az erre szükséges össze­get. Most a bizottság módositása szerint a sza­kasz ötödik bekezdése igy szól: »Az ebadóból ülése 1928 március l~én, csütörtökön. befolyó jövedelem a törvényhatóságot illeti, de azt csak állategészségügyi és állattenyész­tési dologi kiadásokra szabad forditani«. Ez­zel valósággal kárt okozunk á közegészségügy­nek, mert igaz, hogy használunk — teljesen ak­ceptálom ezt a felfogást — az állategészség­ügynek, de egyben ártunk a közegészségügy­nek, mert a vármegyéknek nem lesz módjuk arra, hogy nem várt esetben az ebadóalaphoz nyúlva, a szükséges pénzt előteremthessék. Ezt azonban nem akarom véglegesnek tekinteni, csak egy bizonyos időszakot akarok kijelölni, mig a vármegye gondoskodni fog más olyan alapról, amelyet majd felhasználhat ezekre a közegészségügyi nem várt kiadásokra. Amint nagyon helyesen mondotta előttem szóló t. képviselőtársam is, talán majd a népjóléti minister ur őexcellenciája is fog gondoskodni arról, hogy valami úton-módon az ebadó he­lyett egy más közegészségügyi alap teremtes­sék. (F. Szabó Géza: Kötelezettségei vannak a vármegyének.) Épen azért méltóztassék megengedni, hogy a 37. § ötödik bekezdésének kiegészítéséül ja­vasoljam a következő mondatot: »Átmenetileg 1933 december 31-éj.g az ebadójövedelem fele­része közegészségügyi célokra is felhasznál­ható«. Elnök: Szólásra következik! Fitz Arthur jegyző: Éri Márton! Éri Márton: T. Ház! Egy kiegészitő bekez­dést óhajtanék indítványozni és kérem a mi­nister urat, valamint a t. Képviselőházat, hogy méltóztassék ezzel ezt a szakaszt kiegésziteni. Nevezetesen tudjuk, hogy a vármegyei tör­vényhatóságoknak sokszor sürgős szükségük van bizonyos igen fontos célú intézményekre vagy pedig egyéb szükségletek kielégitése cél­jából kölcsönre. (Ugy van! Ugy van! a jobból­dalon.) Altalános gyakorlat voit a vármegyék életében, hogy ilyen esetekben sürgős lejáratú kölcsönöket olyan alapból szokta venni, ame­lyek megfelelő pénzzel rendelkeznek. Például az én vármegyémben is meglehetős nagy tő­kéje van már az ebadó-alapnak. (Gaal Gaston: Majd állategészségügyi célokra forditjuk!) Amikor a vármegyének sürgősen szüksége van valamilyen összegre, nem mehet mindjárt bankhoz, mert kölcsönt nem kap, vagy ha kap, csak nagyon drágán kap. (Gaal Gaston: Vegye kölcsön.) f Én tehát azt vagyok bátor indítványozni, egészítse ki a Ház azt a szakaszt a következő bekezdéssel: »Amennyiben a vármegyei tör­vényhatóságok a vármegyei ebadó alapból köl­csönt kivánnának felvenni, a mindenkori Nem­zeti Bank kamatlábának megfelelő kamatfize­tés ellenében a földmivelésügyi minister ur előzetes hozzájárulásával erre feljogosittat­nak«. Azt hiszem ez annyira fontos, annyira életbevágó szükségesség, hogy a törvényható­ságoktól ezt nem lehet megtagadni. Kérem indítványom elfogadását. (Helyes­lés. — Gaal Gaston: Ez helyes!) Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Képviselőház! A magam részéről szintén azon az állásponton vagyok, hogy az ebadóból befolyó jövedelme­ket feltétlenül állattenyésztési célokra kell fel­használni, (Helyeslés a baloldalon.) hiszen azo­kat a jövedelmeket a gazdatársadalomtól sze­dik be, ennélfogva teljesen indokolt, hogy ezek a jövedelmek a gazdatársadalom javát szolgál­ják. (Ugy van! a baloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy Csák

Next

/
Oldalképek
Tartalom