Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-137
r Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1928 március 1-én, csütörtökön. gon pedig az 1888: VII. te. életbeléptetése idején eve nként az ország sertésállományának mintegy 6%-a pusztult el fertőző betegségben, mig az 1927. evi adatok szerint a múlt évben már csak 2-7% pusztult el. Tehát ebből méltóztatnak látni, hogy a szigorú állategészségügyi rendelkezések következtében évről-évre csökken nálunk az elhullás s egyre jobban 1 megközelíti ük azt a minimumot, amely a rendezetlen állategészségügyi viszonyok között élő államoknál sokkal magasabb, mint ott, ahol etekintetben rendezett viszonyok vannak. T. Ház! Ebből is méltóztatnak látni, milyen nagy és fontos nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ezek a rendelkezések a legszigorubbá tétessenek. Én elhiszem, hogy ezek a szigorú rendelkezések az állattulaj don osokmak és a gazdaközönségnek bizonyos izgalmával járnak és bizonyos anlmozitással nézik ezeket az intézkedéseket, mert a szigorú rendelkezések rendszerint kellemetlenek szoktak lenni, azonban az állattenyésztő gazdáknak és általában a gazdaközönségnek jól felfogott érdeke azt kivánja, hogy ezeket a rendelkezéseket ne bizonyos ellenérzéssel teljesítsék, hanem saját érdekükben törekedjenek azt az egész vonalon megvalósítani és végrehajtani ugy, mint a német gazdák, akik nemcsak a törvény szigora és kényszere alatt hajtják végre az egyes állategészségügyi rendelkezéseket, hanem saját jól felfogott érdekükben maguk is arra törekednek, hogy az állatelhullásokat és az állatbetegségeket a minimumra szorítsák le. Én csak egyre mutatok rá. Amikor a szájés körömfájás felütötte fejét az Egyesült Államokban, ott azonnal lebunkózták tömegesen a száj- és körömfájásban megbetegedett állatokat. Előbb szinte esztelenségnek tűnt ez fel, olyan horrendus áldozatába került az államnak, de ezzel az áldozattal elérték azt, hogy a szájés körömfájást teljesen, gyökeresen kiirtották, ugy, hogy ezt a betegséget ma az ottani állattartók, farmerközönség egyáltalán nem ismeri. Áldozatokkal és szigorú intézkedésekkel ezeket az eredményeket lehet elérni, mig ezzel szemben a Balkánon, ahol mégis csak sokkal lazábban hajtanak végre intézkedéseket, látjuk, hogy ezek az állatepidémiák állandósulnak ugy, hogy rendezett közegészségügyi viszonyok között levő államok állategészségügyi kérdésekben és exportkérdésekben sokkal szigorúbb írendelkez és eket szabnak velük szemben, mint eg-y rendezett állategészségügyi viszonyok között élő országgal. T. Ház! Az általános vita során Malasits Géza t. képviselőtársam a husvizsgálat ügyét kívánta rendezni. Kifogás tárgyává tette azt, hogy bognárok, kovácsok és hívatlanok végzik a husvizsgálatot és a magyar állatorvosokat ennél a szolgálatnál mellőzik. Azt javasolja Malasits Géza t. képviselőtársam, hogy a magánállatorvosokat kellene bekapcsolni ennek a szolgálatnak keretébe és azokat kellene husvizsgálattal megbizni. Bátor vagyok Malasits Géza t. képviselőtársamnak azt válaszolni, hogy ezek képesített husvizsgálók és csak ott vannak alkalmazva, ahol állatorvos vagy emberorvos nines, ahol emberorvos és állatorvos van, ott rendszerint ezeket szoktuk megbizni, ahol azonban állatorvos és emberorvos nincs, ott ezeket a képesített husvizsgálókat bizzuk meg ennek a szolgálatnak elvégzésére. (Jánossy Gábor: Nem igen vizsgálnak, mert kevés húst fogyaszt a falu népe!) Ugyancsak Malasits Géza képviselőtársam az eb zárlatot teszi kifogás tárgyává és azt mondja, hogy a hatvannapos ebzárlat ismételten és ismételten meg lesz ujitva és ismer olyan vidéket, ahol négy év óta állandó az ebzárlat. Ezzel az állapottal szemben külföldi példákra hivatkozik a képviselő ur. ahol oltásokkal törekednek védekezni a veszettség ellen. Az ebzárlat és ja veszettség kérdésében nem tudunk eléggé szigorú intézkedéseket tenni. (Ugy van! Ugy van! a .jobboldalon.) Talán nem: méltóztatik ismerni azokat az eseteket, amelyek az utóbbi években is előfordultak, hogy községekben le kellett az Összes kutyákat, macskákat bunkózni, mert egész tömege a község lakosságának hónapokig a. Pasteur-intézetben volt, s a veszettség az emberek egész tömegén kitört. (GyÖmörey Sándor: 6300-nál is több személy volt a Pasteur-intézetben az elmúlt évben!) Ami az oltásokat illeti, t. Ház, etekintetben pozitív eredményeket még a külföld sem tud felmutatni; mi szintén kisérletezünk az oltásokkal való védekezés terén, s mi sem természetesebb, mint hogy ha ezen a téren Dozitiv eredmények mutatkoznak, akkor ehhez EZ eszközhöz folyamodunk, mert hiszen nekünk az a célunk, hogy minél sikeresebbé tegyük a védekezést. Az ebadó felhasználására nézve szintén vtau előterjesztése Malasits Géza t. képviselőtársamnak. Ö azt kéri, hogy az ebiadó alap ne állategészségügyi és állattenyésztési, hanem állategészségügyi és közegészségüsryi célokra használtassék fel. (Éri Márton: Nem lehet!) Az eredeti szövegezésben ez volt. azonban ezt az egyesitett bizottság úgyszólván egyhangúlag elvetette és arra az álláspontra helyezkedett, amely álláspont a bizottsági szövegben' kodifikálva, van. Frühwirth Mátyás képviselőtársam meglehetős készültséggel szólott hozzá a javaslathoz s én legelsősorban is köszönöm neki azokat az elismerő szavakat, amelyekkel a javaslat kritikáját kisérte, s amelyekkel beszédét bevezette. Statisztikai adatokat sorol fel Frühwirth Mátyás képviselőtársam, amely adatokból azt mutatja ki, hogy állatállományunk az elmúlt évi állatösszeirási adatokhoz képest visszaesett. Erre én csak azt válaszolhatom, hogy ezek a statisztikai adatok állandóan hullámzóak szoktak lenni, fogyó és emelkedő tendenciát mutatnak. Ezek a statisztikai adatok egy szinten sohasem álltak. Ebből tehát nem lehet azt következtetni, hogy állatállományunk teljesen visszament volna. Hogy bizonyos tekintetben visszamegy és védekezni kell, nehogy a teljes visszaesés következik be, az részben annak, is tudható be, hogy a gépi járműveknek az egész vonalon való bevezetése természetesen az állatlétszámot csökkenteni fogja, mert nélkülözhetővé teszi az állatokat. Ebből természetszerűleg következik az. hogy az állatállományban bizonyos visszaesés be fog következni. A disztolozás kérdését tette szóvá Frühwirth Mátyás képviselőtársam és kifogásolta, hogy különösen a kisemberek körében kismértékben védekeztek az elmúlt évben. Az elmúlt évben a májmételykór katasztrofális mérveket öltött, és én szükségét láttam annak, hogy e tekintetben a legrigorózusabb intézkedéseket tegyem s hogy segítségére siessek különösen azoknak a kisebb embereknek, akik ezeket a drága gyógyitószereket nem tudták használni és nem tudtak disztolozni. A gyógyszerköltség felét államköltségen én téritettem meg azoknál a kisebb gazdáknál, akiknek nincs többjük három állatnál. Legnagyobb sajnálatomra azonban ezek a kisemberek nem vették igénybe ezt a kedvezményt s ezért volt az, hogy ilyen kis mértékben történt a védekezés, különösen a kisebb gazdáknál.
