Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-132
148 Az országgyűlés képviselőházának radni. (Jánossy Gábor: Ne heveskedjenek! — Fábián Béla: Majd bizonyítjuk! — Bleyer Jakab: Tessék! — Fábián Béla: A német jobboldali sajtót Ön látja el magyarellenes cikkekkel! — Bleyer Jakab: Nem igaz, valótlanság! — Fábián Béla: Majd bizonyítjuk!) Csendet kérek, Fábián Béla képviselő ur. (Bleyer Jakab közbeszól.) Bleyer Jakab képviselő urat másodízben is rendreutasítom. (Jánossy Gábor: Nem jó ez a heveskedés, megárt az egészségnek!) Sándor Pál: Az antiszemitizmust nézetem szerint csak taktikai célból csinálták, hogy levezessék valahova azt a gyűlöletet, amely akkor az egész országot elfogta. Taktikai célból csinálták és ennek a folyománya volt a numerus clausus. Aki'k most Amerikába mennek, t. képviselőtársaim, azoknak nagyon figyelmébe ajánlom ebben a tekintetben az ottani viszonyokat. Amerikában minden nagyobb városban papi klubok léteznek, ahol minden egyes vallásnak a papja tag. így például Newark-ban, amely Newyorknak elővárosa, olyan körülbelül, mint nálunk Budafok — igaz, hogy 1,700.000 lakosa van — van egy papi klub, amelynek elnöke egy zsidó rabbi, alelnöke pedig egy katholikus püspök volt, aki most halt meg. Ezek a papok — a katholikusokat kivéve — évenként kétszer prédikálnak egymás templomában, a keresztény a zsidó templomban, a zsidó a keresztény templomban. (Kontra Aladár: Ilyet még nem hallottam.) Azért ajánlom a képviselőtársamnak, méltóztassék oda kifáradni, méltóztassék elgondolni, hogy akik a lelkeket vezetik, milyen egységben vannak, ha ezt megcsinálják. De nem akarok továbbmenni. Méltóztassék lemenni itt Magyarországon a vidékre. A különböző vallások papjai, Magyarország falvaiban és kisebb városaiban a legnagyobb egyetértésben élnek. (Forster Elek: Az helyes és kivánatos!) Csáki itt a fővárosban mutatkozik az egyetértésnek ez a hiánya. A vidéken, ahol egymásra vannak utalva azi emberek, a lehető legnagyobb az egyetértés, sőt, ha a zsidó pap beteg, a keresztény pap prédikál helyette a temetőben. Ez gyakori eset nálunk Magyar országon. (Fábián Béla: Hát a harctéren? — Gaál Mihály: Ott nincs felekezeti kérdés!) Nincs itt különbség. Amerikában moist mégis négymillió a munkanélküli. Ott nincs antiszemitizmus, ott a vallás teljesen magánügy, ott láthatja a zsidó reformereknél, hogy vasárnap tartják istentiszteletüket, levett kalappal és angolul imádkoznak, nem pedig héberül. Ott mindenütt megláthatja ezeket. (Jánossy Gábor: Hoizzuk be nálunk is!) Ott Amerikában mindenki azt teheti, amit aikar, a vallásban teljesen szabad, hogy az Istent hogy akarja imádni, a fő az. hogy imádja az egyedülálló Istent. (Helyeslés.) T. képviselőtársam, nem az a fő, hogy milyen szertartásokkal imádja hanem az a fő, hogy egyedül az egy Istent imádja. És ha a mi papjaink együtt vannak és egyetértenek, akkor ez egy borzasztó nagy szerencse az országra nézve. Képzeljük el az ellenkezőjét, hogyha veszekednének! (Egy hang jobb felől: Sohasem bántjuk a vallást!) Én megmutatom az ön püspökének, Balthazar püspöknek... (Kontra Aladár: Nem az enyém! — Bródy Ernő: Református püspök! — Kontra Aladár: De másik kerületben!) Balthazar Dezső a magyar kollégiumot nem tudta magyar pénzen megmenteni, nem kapta meg a pénzt, erre kiutazott és egyik zsidó templomból a másiíkba ment prédikálni és Összehozta a pénzt, amely Debrecen kollégiumának kellett. (Malasits 132. ülése 1928 február 22-én, szerdán. Géza: A pénznek sohasem volt szaga!) Ugy fogadták, mint egy istent, mert azt hiszem, jobban tud héberül, mint sók rabbi, sok zsidó nálunk (Pakots József: A Szózatban még zsidó hirdetések is jelentek meg pénzért! — Krisztián Imre: Talán hitelbe jelenjéfc meg?) Ha látjuk azt a szabadelvűs éget, amely Balthazárnál jelenik meg, akkor fel kell tűnni, hogy az Istennek felkent papja itt a gyűlöletet hirdeti. Hát hol van a kereszténységben a gyűlöletről egyáltalában egy szó is? Hiszen rettenetes gondolat, hogy a pap jelenjék meg köztünk^ akinek a veszekedéseinket kellene lecsillapitania, és ő még tüzet dob a máglyára, 1920 és 1928 között különbséget nem tudok tenni, pedig méltóztassanak elhinni, ha van szabadulás Magyarország részére, ajkkor az az, hogy tegyünk félre mindenfajta gyűlöletet, tegyük félre azt a gyűlöletet, amely talán lelkünk meggyőződése szerint van, tegyük azt el máskorra, amikor együtt leszünk, amikor ismét hatalmasak és szabadok: leszünk. Súlyos az, hogy a tanszabadság ezen agitáció révén szenvedett. A tanszabadság, inkább azt mondanám: a tanulási szabadság szenvedett. Tisztelt uraim, azt vallom, hogy ez nagy baj, na^r hiba. Nem fogadom el azokat az indokotkat, amelyeket itt hallóik, hogy a következő hivatás az, hogy gondoskodni kell azoknak a hivatásáról, akik az egyetemeken tanulnak. Nem^ fogadhatom ezt el, mert magam előtt látok például a tőzsdén annyi meg annyi ügyvédet, akik tőzsdeügynökök, sőt még orvos tőzsdeügynök is van. Láttam Mezőtúron olyanokat, akiík az egyetemre jártak, 400 holdon gazdálkodni. Látok mindenütt tisztviselőket, de másutt, a kivándorlásban, is látok igen nagy egyedeket, akik használhatók. Nem találom, hogy szükséges az. hogyha valaki tanult, ajkkor fizikai munkát ne végezzen. Ha nekem kenyérre volna szükségem, a«kármilyen fizikai munkát szívesen végeznék. Azért, mert tanultam nincs privilégiumom. Tessék — ismét Amerikáira utalok — megnézni magyar grófokat, akik nem szégyelik ott a fizikai munkát, amelyet itt el nem végeznének. Tessék megnézni az Oroszországból kiüldözött nagyhercegeket, hogy mit csinálnak. Belgrádban találkoztam egy ujságeladóval, aki ítuski Krajban újságokat adott el és amikor eladta az újságokat, épugy, mint a többi ur, mint én, vagy bárki más, odaült és evett. Á fizikai munka nem szégyen, sőt állítom, hogy minden tanult embernek, minden kereskedőemibernek, vagy akárkinek ajánlatos az is, hogy tanuljon meg egyszersmind akármilyen ipart, hogyha rossz dolga van, ezzel az iparral keresse meg kenyerét. Mindenki tanuljon meg egy ipart. Én láttam egy igen nagy urat odakint, aki szobafestő volt és 17 dollárt keresett egy nap. Doktor volt, egyetemet járt, nagy arisztokrata — nem szükséges, hogy a nevét megmondjam — s 17 dollárt keres egy nap : másfélmilliót. Bocsánatot kérek, a fizikai munka ' azért, ; : mert valaki mérnök lett, nem megszégyenítő; ha szükség van rá ott a gázgyárban, ő nem taligázhat? Szégyen ez? (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek! Sándor Pál: Bocsánatot kérek, ha még több ilyen példát hozok fel Amerikából, mert én ott voltam, a képviselő urak közül pedig legtöbben nem voltak ott s így nem tapasztalták ezeket a dogokat; talán jó ha elmondom őket. Európában Németországban van a legtöbb egyetem és a legtöbb egyetemi hallgató. Amerikában több mint 100%-kai több egyetemi
