Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-131

132 Az országgyűlés képviselőházának nemzetgyűlés elé. Most méaris azt látjuk, hogy ugytanaz a minister, aki elitéli az 1920. évi XXV. tcikket. ugyanazt kivánja törvénybe ik­tatni, habár más szavakkak ami ebben van ki­fejezve. Sőt azt is hallottuk az igen t. kultusz­minister ur részéről, hogy mindaddig nem haj­landó semmi változtatást sem csinálni az 1920: évi XXV. te. rendelkezésein, am ig- — amint ő kifejezte mását -^- nem adják vissza 1 az ország területi integritását, mert csak az ország terü­leti iutegritáslánák visszaáll itása jelenítheti egyúttal a numerus clausus-törvény eltörlését. Most mégis azt látjuk, hoar bár nem követke­zett be az ország területi integritásának helyre­állítása. (Jánossy Gábor: Elég* baj!) a kultusz­minister ur mégis idejön egy javaslattal, amely­ről az egységespárt egyik szónoka azt mon­dottal, hogy nem hiszi, hogy a kormány azt megtévesztésnek szánta volna, másrészt pedig a kultuszniinister ur a keresztény gazdasági pártban lekötötte magát amellett, hogy' ez a, törvényjavaslat aiz egyletemi hallgatók felvé­telét vagy faji. felekezeti megoszlását illetőleg semmiféle változtatást nem fog hozni. Akkor, amikor a szociáldemokrata párti képviselők hozzászólanak ehhez a javaslathoz, a keresztény gazdasági párt részéről többen hangot adtak annak az állásfoglalásuknak, hogy miért szólalnak fel ebben a kérdésben a szociáldemokrata képviselők, miért érdekli őket a numerus clausus kérdése. Erre könnyű a felelet. Könnyű a felelet Petrovácz t. képvi­selőtársam megjegyzéseire is. aki nem csodál­kozott azon. hogy a szociáldemokrata párti képviselők állást foglalnak a javaslat ellen, mert szerinte mindig hallatták szavukat a zsidó-érdekek szolgálatában. Kossalka, János t. képviselőtársam pedig azt mondotta, hogy a szociáldemokraták nem a keresztényi munká­sok érdekeit védik. Már előttem ki jelentette ' Kéthly Anna t. képviselőtársam, hogy akkor, amikor e javas­lat ellen felszólalunk, nem zsidó érdekek szol­gálatában állunk, hanem azért szólalunk fel i javaslat ellen* mert ebben a javaslatban a ma­gyar kultúrának, a tanszabadság, a jogegyen­lőség eszméjének súlyos sérelmét látjuk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De felszóla­lunk ez ellen a törvényjavaslat ellen azért is, mert a mi programmunk nem csupán az. hogy az osztályielnyomás és az osztályérdekek egy­oldalú uralomra jutása és érvényesülése ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat, hanem pro­grammunk az is. hogy felemeljük tiltakozó szavunkat mindazokban az esetekben is. ami­kor azt látjuk, hogy faji, nemzetiségi vagy fe­lekezeti elnyomással találkozunk. (Van van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Minthogy pedig az a törvény, amelynek megváltoztatását kivánja a minister ur és maga ez a törvémyjaavslat, nem más, mint egy felekezetnek, vagy fajnak — nevezzük bárho­gyan a zsidóságot — elnyomására törekvő in­tézkedés, természetszerűleg bennünket itt ta­lálnak e kérdés felszólalói között, azok között, akik ellenzik ezt a javaslatot. De nem értem a keresztény gazdasági párt­nak azokat a tisztelt szónokalit sem. akik kár­hoztatják, hogy mi felszólalunk e törvény­javaslat ellen. Nem értjük, miért reklamálják azt, hogy mi zsidóérdekeket védünk. Ellenkező­leg, mi reklamálhatunk itt, inert zsidóérdeke­ket tulajdonképen ők védnek, hiszen valahány­szor a keresztény magyar munkások kizsákmá­nyolása ellen emeltük fel tiltakozó szavunkat, és hangoztattuk, hogy a keresztény magyar 131. ülése 19.28 február 21-én; kedden. \ dolgozó társadalmat meg kell védeni a szerin­tünk teljesen egyforma zsidó, vagy keresztény kapitalizmus kizsákmányolása ellen, (Ugy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) akkor sohasem találtuk ott a keresztény gazdasági párt szóno­kait, akik velünk együtt követelték r volna a keresztény munkásság megvédelmezését. (El­lenmondások.) Nem láttuk őket akkor sem, amikor ugyancsak azt az érdeket szolgáltuk, hogy megerősitsük a magyar társadalmat, megerősítsük a kapitalizmussal szemben. (Fel­kiáltások a jobboldalon: Ez nem áll!) És nem látjuk és nem láttuk sohasem őket akkor, ami­kor a tisztán fajmagyar mezőgazdasági mun­kások képviselete érdekében kellett volna fel­szólalni és amikor azok érdekeinek megvédése­ért kellett volna itt sikraszállni. Ellenben mást látunk, t. képviselőtársaim. Aki a legutóbbi napokban kezébe vette a közgazdasági lapokat, az láthatta és olvashatta, hogy a keresztény gazdasági párt vezetőjét és elnökét, gróf Zichy Jánost beválasztották a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank igazgatóságába, (Farkas István: A zsidók és keresztények ott egyetértenek! — Zaj.) ami azt jelenti, hogy a. keresztény gazda­sági párt. a keresztény magyarság- meg*védését ugy akarja szolgálni, hogy a legnagyobb és — már szertintük — a zsidó kapitalizmus céljait szolgáló Pesti Magyar Kereskedelmi Eank igazgatóságában foglal helyet. És nem láttuk a gróf urat akkor, amikor mi itt felszólaltunk, hogy ezzel a nagy és hatalmas banktőkével szemben megvédjük azokat a kisbetevőket, akik a maguk békebeli 50 vagy 100 korona betétjét kivánják valorizálva visszakapni. (Ugy van Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ellenben látni fogjuk a vezér urat, a keresztény gazdasági párt vezérét, amikor hatalmas tantiémeket fog valorizálva felvenni ettől a zsidó banktól. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ez az egyik része azoknak a szóla­moknak, amelyek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan felmerülnek. De megállapitha­tunk még egy másik szomorú tényt is, ezen tör­vényjavaslati kapcsán. Ez a másik szomorú tény pedig az, hogy amikor a trianoni béke­szerződés, amelyet mindannyian elítélünk, odáig juttatta ezt a szerencsétlen országot, hogy most már nincsen semmi nemzetiségünk, nincsenek románjaink, nincsenek szerbjeink, nincsen németségünk, nincsenek tótjaink, akkor a magyar fajnak, az uralkodó fajnak és az uralkodó társadalmi osztálynak ebben az or­szágban egy uj nemzetiséget kellett kreálnia. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Uj nemzetiségként a zsidóságot kreálták ebben az országban, holott a zsidóság soha azelőtt nem­zetiség nem volt. Tették ezt csak azért, hogy azt a sok bűnös politikát, amelyet a múltban az uralkodó osztály folytatott a szerbek, ellen, a románok és tótok ellen... (Viharos ellenmon­dások a jobb- és a baloldalon.—Felikiáltások: Ezt már mégsem lehet mondani!) Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezé­séért rendreutasítom. (Szüáigyi Lajos; Denun­ciálás! — Jánossy Gábor: Magyar ember hogy miomdhat ilyent? — Farkîs István: Ez igaz! — Jánossy Gábor: Nem igaz! — Barabás Samu: A külföldnek beszél! —- Farkas István: Ugy verték őket, csendőrökkel, rendőrökkel, puska­tussal! — Zaj és viharos ellenmondások a jobb­és a baloldalon.) Györki Imre: ... azt folytassa most a zsi­dókkal szemben. (Jánossy Gábor: Dédelgettük a nemzetiségieket ezer éven át! Az volt a baj! — Farkas István: A magyart is (Dédelgetik: pofonokkal, csendőrökkel, rendőrökkel, puska-

Next

/
Oldalképek
Tartalom