Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-122
352 Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1928 február 6-án, hétfőn. Ezzel kapcsolatban felhívom a tisztelt képviselő urak figyelmét arra, hogy akik az emiitett istentiszteleten résztvenni óhajtanak, ebbeli óhajuk bejelentése és az istentiszteletre szóló belépőjegyek átvétele céljából a háznagyi hivatalban jelentkezni szíveskedjenek. Napirend szerint következik az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 281, 346) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a régi 14., most már 15. § felett megindult vita. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Képviselőház! Nem tudom, hogy a javaslatot az előadó ur bejelentél le-e már, azonban ehhez az előadói módositásho'z volna néhány megjegyzésem. Már a 13.. a régi 12. §-nál a felmerült aggályok következtében korlátozták a kereset beadásának lehetőségét és pedig korlátozták három hónapra a törvény életbeléptetésétől szán)itya. Már akkor bátor voltam kifejteni, hogy végeredményben logikailag az egész paragrafust érintetlenül lehetett volna hagyni, ha ez a korlátozás fennállott, hogy tudnillik a keresetnek beadására csupán bárom hónap áll rendelkezésre. Ez magában véve elég biztonsági szelep arra nézve, hogy túlságosan sok perrel nem fogják a bíróságokat ostromolni. Mire feleszmélnek, hogy lebet keresetűt nyújtani, le is jár a batáridő, a három hónap. Ha azonban az aggályok eloszlatására már a 12. §-nál elfogadták, bogy bárom bona)) alatt lehet megindítani a keresetet, nem indokolt a három hónapi határidő fentartása a családjogi viszonyokból származó keresetek esetében. Itt tudniillik elsősorban a kiskorúakra gondolok, a kiskorúakra, akiknek ügyében csak gyámhatósági jóváhagyással lehet intézkedni. Márpedig a törvény a kiskorúak szempontjából messzebbmenő lehetőséget nyújt ama méltányossági alapelv érvényességének, hogy a már teljesített, vagyis szerintem nem teljesiti tt, esak papírformában teljesített kötelezettségek utólagos valorizálása is megengedhető különös tekintettel arra a morális szempontra, hogy Lehetetlenség, bogy például testvérek közölt az egyik megtartsa a birtokot, a másik pedig egy teljesen értéktelen ellenértékkel elégíttessék ki papirkoronában. Ez magában véve az állandó viszály lehetőségét hinti el a családban, méri sohase fog belenyugodni az a testvér, hogy miért kapott a másik egy ingatlant, ő pedig értéktelen ellenértéket papirkoronakban. A gyámhatóságoknak lesz a hivatása és feladata, hogy ebben a kérdésben ellenőrizzék a már letárgyalt egyes ügyeket, és revideálják azokat ott, ahol a méltányosság és az igazság ezt megengedi. T. Ház! A családi jogi viszonyokra vonatkozólag ugyancsak három hónap van kontemplálva az előadó ur javaslatában. Én ezt a három hónapot nem tartom igazságosnak, de nem is tarlom kivihetőnek, mert amig az árvaszék családi jogi kérdésekben előszedi az ügyeket a nyilvántartásból, amig azokat átnézi s amig intézkedni fog, a bárom hónap letelt. A méltányosság a mellett szól, hogy a családjogi kei-esetekre nézve a három hónapot hat hónapra egészítsük ki, mert különben ennek az egész rendelkezésnek családjogi szempontból nem lesz nagy gyakorlati jelentősége. Ezzel a módosítássá] nem idézzük elő a perek áradatai nem idézünk elő semmi olyan dolgot, amely a törvényjavaslat inteneióival ellenkeznék. Ellenkezőleg lehetővé tesszük, hogy a törvényjavaslat intenciói érvényesüljenek azáltal, hogy a hathónapi idő alatt revideáltassanak ezek a családi ügyek, s mert meg vagyok győződve, hogy épen csak elég lesz a hat hónap, mert amig az árvaszék ezekben az ügyekben intézkedni fog, addig a hat hónap letel lik. Ha három hónapot statuál a törvényhozás ennél a rendelkezésnél, ez azt jelenti, hogy a kiskorúak Ügyében a revíziót gyakorlatilag nem engedi keresztülvinni. Miután ez nem lehet a törvényhozó intenciója, a magam részéről tisztelettel kérem ennek a hárornhónapi időtartamnak hat hónapra való kitolását az előadó ur javaslatában, mert erre feltétlenül szükség van. Ha jól tudom, az előadó ur az időpontot is módosítja, amennyiben 1924 július 1-ét 1923 július 1-ére tolja vissza. (Lakatos Gyula előadó: ügy van!) A magam részéről hozzájárulok ehhez, tekintettel arra, hogy a 13. §-ban 1923 július l-e lett már időközben megállapítva. Meg kell azonban jegyeznem, hogy logikailag teljesen érthetőnek tartottam volna családjogi dolgokban az 1924. évi július 1-ének a meghagyását is, mert 1924 július L-éig még mindig tartott a korona romlása. Azok az intenciók, amelyek esaládjogi viszonyokban a béke harmóniájának helyreállítását célozzák, ezen paragrafus rendelkezéseivel fennálottak volna. De nem kívánom ezt a kérdést különösen pertraktálni. Tudom, hogy kompromisszum eredménye ez. Csak azt akarom kérni az igen t. minister úrtól, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy az uj 15. § intézkedése gyakorlatilag jelentsen valamit, s ezért kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Kálnoky-Bedő Sándor! Kálnoky-Bedő Sándor: T. Képviselőház! Csak egészen röviden kívánok a kérdéshez hozzászólni, mert azt az észrevételt, amelyet szükségesnek tartottam volna megtenni, Wolff Károly t. képviselőtársam már előadta. Magam is azon az állásponton vagyok, hogy dacára annak, hogy a visszatérés tekintetében — amikor befejezett ügyletekre akarunk visszatérni — lehetőleg szűkre kell szabni azt a kaput, amely ezt lehetővé teszi, mégis a családi viszonylatokban egy magasabb morált látok szükségesnek érvényesülni és ennek érdekében ezt a kaput, a visszatérés idejének kapuját, szükségesnek tartom — eltérőleg a közönséges ügyletektől — valamennyire kibővíteni, különösen azon indokokból, amelyeket Wolff Károly t. képviselőtársam előadott, hogy miután legtöbb esetben árvák is érdekelve vannak s igy ott egy közigazgatási, egy árvaszéki procedura kell, hogy megindítsa a kereset előkészítését: ezt a három hónapot ma-i gam is igen szűknek tartom, s igy a hat hónapos haláridőhöz való hozzájárulással ennek elfogadására a magam részéről tisztelettel kérem az igazságügyminister urat. Különben a szakaszt azzal a módosítással, amellyel az előadó ur előterjesztette, elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Ki a következő szónok? Szabó Zoltán jegyző: Feliratkozva már senki sincs! Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! A családi és öröklési jog keretébe tartozó követelések tekintetében, amint azt méltóztatnak a törvény szövegezéséből látni,
