Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-121

Azörszággyülés'kepvipelőházánaJc 121, ülése 1928 február 1-én, szerdán. 341 Méltóztatik tehát látni, hogy nem én vagyok tévesen informálva, hanem t. képviselőtársam. (Peyer Károly: Még mindig tévesen van inforn alva. Majd most kiderül.) Elnök : A viszontválasz joga illeti"! képviselőtársunkat. Kéthly Anna : T. Képviselőház ! Én elismerem, hogy nekem az a jogi képzettségem nincsen meg, mint a minister urnák. De előttem van, kezemben van Gyöngyös városának keresete a kiráyi járásbírósághoz, amely igy szól (olvassa) : »Gyöngyösi lakos alperes X. Y. bérben birja tőlünk a belső kiskaszárnyai ilyen és ilyen számú lakást. Az alperes bérfizetési kötelezettségének Írásbeli felszóllitásunk dacára eleget nem tett, miért is jogunk nyilt a bérleti viszony megszüntetésére. Az A 7. alatt igazolt Hacker liéla ügyvéd ur által azon kereseti kérelmet terjesztjük elő : mondja ki a bíróság, hogy a fenti lakásra vonatkozó bérleti viszony megszűnt és kötelezze az alperest arra, hogy lakását 24 óra alatt üritse ki (Peyer Károly: Na minister ur !) és fizesse meg a költségeket, stb.« Az előbbi felolvasott idéző végzés erre a keresetre vonatkozik. Elnök : A minister ur kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Képviselőház ! Ügy látszik, hogy párbeszédes alakban kell ezt az ügyet elintézni. (Derültség.). Minden bérhátrálékos kereset igy szól. Ebből azonban nem következik, hogy az mindjárt felmondási per is. Ez az egyik. (Peyer Károly: De a közmondás : a kutya tudja, hogy nem harap <) Én nem szóltam egyet sem az előbb ; méltóztassanak most engem is türelemmel meghallgatni. Már most feltéve, de meg nem engedve, hogy ez tényleg felmondási per, amely folyamatba lett téve, azt hiszem egy kis túlzással volna ez tömeges felmondásnak nevezhető. Igy tehát mégis az én információm a helyes, mégis kétségbe kell azt is vonnom, hogy a gyöngyösi járásbíróságon 1928. január 26 áig felmondási per folyamatba tétetett. À bórhátrálék behajtása iránt tétetett per folyamatba. Ez a válaszom. Elnök : Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni ? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) Többség. A választ a Ház tudomásul vette. Következik Kontra Aladár képviselő urnák a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz a Kerkápoly-Bodor alapítvány sorsáról intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az interpelláció szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa.) »Van-e tudomása a minister urnák arról, bogy a KerkápolyBodor alapítványt 37 esztendővel a nemeslelkü alapitó elhunyta után még mindig nem forditják az alapitó által megjelölt célra, noha az alapítvány már 1925. szeptember óta aktiv. Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy az alapítólevél elkészíttessék és a kereki birtokon a szeretetházat mielőbb felállítsák Ϋ Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kontra Aladár : Igen t. Képviselőház ! Kerkápoly Károly, aki valamikor pápai professzor volt és később Magyarország pénzügyministeri székébe emelkedett fel, 1891-ben halálozott el. Ezt megelőzőleg még 1888-ban végrendeletet tett, amely végrendelet értelmében mit den vagyonát szeretetházak, illetőleg óvodák felállítására rendelte. A hagyaték meglehetősen nagy volt abban az időben, t. i. több fővárosi telekből, házból és a zalamegyei birtokból állott. Viszont azt is tudom, KÉPVISELŐHÁZ] NWl.ú. vili. mert azóta utánanéztem a dologi;ak és meggyőződtem róla, hogy meglehetősen meg volt terhelve adóssággal, amennyiben az egész hagyaték értéke körülbelül 550.000 forintot, a rajta levő terhek pedig körülbelül 450.000 forintot tettek ki, ugy hogy száz- és egy néhány ezer forint volt mindössze a hagyaték tényleges értéke. A hagyatékról rendelkező végzés és a végrendelet szintén ugy szólott, hogy ezeknek a meglevő fekvői-egeknek értékesítéséből származó jövedelmet elsősorban a tehermentesítésre, az adósság törlesztésére fordítsák, azután egyrészét tőkésítésre forditsák, megmaradó részéből pedig kisdedóvodákat, illetőleg szeretetházakat állítsanak fel. A kereki birtokra vonatkozóan pedig egyenesen megmondotta az alapitó, hogy a kereki birtokon, amely körülbelül 160 holdat tesz ki, azonnal állítsanak fel egy szeretetházat Mondom, magam is meggyőződtem arról, hogy hosszú esztendőkön keresztül a hagyatéknak jóformán minden jövedelmét felemésztette annak a sok tartozásnak törlesztése, amely a hagyatéki ingatlanokat terhelte. Épen azért bár a végrendeletben kifejezetten benne volt, hogy a hagyaték kezelését a végrendelkező rábízza a Földhitelintézetre, a Földhitelintézet nem vállalkozott rá, hogy ezekkel a nehéz dolgokkal foglalkozzék, vesződjék sok esztendőn keresztül. Igy került az alapitvány a kultuszministerium kezelésébe. A kultuszministerium 1925-ig a befolyó jövedelmek legnagyobb részét törlesztésre, az adósságtól való megszabadítás céljára fordította, ugy, hogy 1925 szeptemberében végre aktívvá lett az alapítvány. Az alapítványnak most körülbelül 2000 millió koronára menő aktiv vagyona van, azonkívül pedig megvan még Zalamegyében a Kerek-pusztai birtok, amelyen az alapitó intenciói értelmében szeretetházat kellene felépíteni. Amikor Kerkápoly Károly részben azért, mert — mint mondja — neki az isteni Gondviselés nem engedte meg, hogy apai örömöket élvezzen, és legközelebbi hozzátartozójának, nővérének sem maradtak élő gyermekei, a szegény gyermekeken akart segiteni, őt a legnemesebb emberbaráti és hazafias célok és intenciók vezették végrendeletének megtételében. Hogy menynyire hazafias célok-vezették, azt bizonyítja az is, hogy kikötötte, hogy a szeretetházaknak és az ő hagyatékából alapítandó óvodáknak tanitási nyelve nem lehet más, mint a magyar. Minthogy Kerkápoly segiteni óhajtott az elhagyott szegény gyermekeken, most, amikor végre egyszer már aktivvá vált ez a vagyon, ez a^ ala" pitvány, amikor végre megnyílt már a lehetősége annak, hogy felhasználják azt a végrendelkező nemes intenciói szerint, akkor én arra kérem az igen t. minister urat, szíveskedjék gondoskodni arról, hogy csakugyan az alapitó szándékai szerint használtassék fel végre az az összeg, amely most erre a célra rendelkezésre áll. Azt hiszem, még sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy különösen szeretetházakat építsünk, mint ebben az időben, amikor oly sok a nyomorúság, amikor oly sok az elzüllésnek induló gyermek, amikor a budapesti gyermekbiróságok állandóan tömegesen foglalkoznak a züllésnek induló gyermekek dolgaival, amikor a szülői gondoskodást nélkülöző egészen apró gyermekek kerülnek a bíróságok elé. Nagyon kívánatos volna, ha minél több szeretetház állana, amelyekben az ilyen, az utcára bizott gyermekekéi el lehetne helyezni, hogy ott valláserkölcsi nevelésben részesüljenek és megmenthetők legyenek az országnak és a társadalomnak. Éppen erre való különös tekintettel arra kérem a minister urat, hogy a kereki birtokon szíveskedjék lehetőleg az alapitó intenciói szerint minél előbb megépíteni ezt a szeretetházat s en48