Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-121
Az országgyűlés képviselöházánalk 121. mese W2Ô február 1-én, szerdán. 337 alapián a függőben levő inditványok és interpellációk jegyzékét. Tudomásul vétetik. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket f. hó 6-án hétfőn délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szerepelt, de még le nem tárgyalt törvényjavaslatok folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Sándor Pál képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Én az engedélyt a képviselő urnák megadtam. A szó a képviselő urat illeti. Sándor Pál: T. Ház! Bocsánatot kérek, ha türelmüket egy-két percre egy személyes vonatkozású kérdésben igénybeveszem. Múltkor a valorizációs törvényjavaslat tárgyalása alkatmával Szilágyi Lajos t. képviselőtársam beszéde folyamán a vita hevében azt mondtam, hogy amit ő képvisel, az árulás- Ebből azután kettünk között ismét vita keletkezett és én kijelentettem a Ház előtt a képviselő urnák, hogy amennyiben a hadikölcsöntulajdonosok kisebbik része azt fogja mondani, hogy nekem nincs igazam, ennek a konzekvenciáját le fogom vonni. Szilágyi Lajo> t. képviselőtársam hozzám egy levelet intézett, amelyben többek között a következőket irja (olvassa) : »Felhivom nagybecsű figyelmedet arra, hogy parlamenti állásfoglalásommal a hadikölcsön-károsultak propagandabizottságának társelnöke, dr. Matavovszky Aladár nyűg. táblabiró személyesen és irásbelileg, a Szegényházban lakó hadikölcsön-károsultak nevében és részéről Stein Péter személyesen, a nyugdíjalapjukat elveszített egyesületek közül a Magyar Állami és egyéb Közszolgálati Altisztek Országos Nyugdíjpótló és Segélyző Egyesülete jegyzőkönyvileg, a vidéki érdekeltségek közül a pzékesfehérvéri és szombathelyi megszervezett érdekeltségek átiratilag már is azonosították magukat.« Miután ezt a levelet tőle megkaptam, és miután nincs semmi okom arra, hogy kételkedjem az adatok valóságában, ennélfogva a konzekvenciát levonom : kérem a t. képviselőtársamat, felejtse el azt, amit mondottam ; megkövetem itt, a Ház nyilt színe előtt. Sajnálom, hogy megtörtént. (Élénk helyeslés. — Egy hang jobbfelől : Nobilis dolog !) Elnök : Áttérünk az interpellációkra, Az első interpelláló Petrovácz Gyula képviselő ur ! Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni ! Urbanics Kálmán jegyző (olvassa) : «Interpelláció a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz — a ceglédi vasútnak Budapest VII. kerületének területén átfutó vonalán történt kettős halálos elgázolás tárgyában: 1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a Budapest területét keresztbemetsző ceglédi vasútvonalnak a VII. kerület, Besnyői-ut kereszteződésénél levő halálsorompója ismét két emberáldozatot követelt ? 2. Van-e tudomása arról, hogy ez a sorompó már napok óta a szerencsétlenség előtt el volt romolva és le volt drótozva, a közönség annak megkerülésére volt utasitva, a nélkül, hogy az áthaladó vonatok jelzése akár lámpával, akár sorompóőr odaállitásával a közlekedő közönség életbiztonságának védelme érdekében megtörtént volna ! 3. Hajlandó-e a minister ur ezen halálos szerencsétlenség okozói ellen a legerélyesebb vizsgálatot inditani és az elkövetett hibákat megtorolni ? 4. Hajlandó-e a minister ur a ceglédi vasútvonal ezen részének teljes megszüntetése iránt a már megkezdett tárgyalásokat oly eréllyel lefolytatni, hogy az évente több emberéletet követelő vasútvonal a vonatoknak a Keleti pályaudvarba való terelésével teljesen megszüntethető, annak teherforgalma pedig a körvasutra átterelhető legyen? Budi pest, 1928. január 18. Petrovácz Gyula.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Az én interpellációm kizárólag közérdeket kivan szolgálni, semmi mást és épen ezért annak első részével igen röviden kivánok végezni, azzal a szerencsétlenséggel ugyanis, amely aktualitást ad ennek az interpellációnak. Meg vagyok róla győződve, hogy a minuter úrtól azt a választ fogom kapni: a vizsgálat megindult, hogy ezért a kettős szerencsétlenségért felelős tényezőt — ha van ilyen — kinyomozzák és a minister ur a maga részéről meg fog tenni mindent, hogy ezeket a szerencsétlenségeket a jövőben a minimumra leszoritani képes legyen. Kétségtelenül megállapítható, hogy a székesfővárosnak külső területét a ceglédi vasútvonal abba a helyzetbe hozza, hogy az utakat és a villamosvasutakat pályaszintben keresztezi egy fővasutvonal, amelyen gyorsvonatok járnak és hogy itt az utak kereszteződésénél a sorompót naponta hetyenszer-nyolcvanszor le kell zárni. Hogy ez évről-évre áldozatokat kivan, évről-évre szerencsétlenségeket okoz, azt nem kell a t. Képviselőház előtt bővebben kifejtenem. Rá akarok azonban mutatni arra, hogy amikor ezt a ceglédi vasutvonalat igy ebben az értelemben megépítették a székesfővároson keresztül, akkor az a terület, amelyen az keresztülfutott, a beépített övezeten kivül feküdt. Ha keresztmetszetet veszek a város tengelyétől, a Duna és a Rákóczi-ut tengelyétől, azt lát >m, hogy ma már kilenc kilométer hosszúságú körzet van beápitve és ennek a kilenc kilométernek a Dunától számított ötödik kilométerjénél fekszik ez a vasút, tehát négy kilométer beépített területen van. Ez azt jelenti, hogy a főváros nagyarányú fejlődése következtében ez a vasútvonal ma már beleesik a város belső területébe és a vasútvonal ebben a helyzetében 11 főútvonalat vág keresztül. A Gsömrői-uttól kezdve a Kőbányai, a Kerepesi utón, a Tábornok-utcán, az Egressy-uton. a Thököly-uton, az István-uton, az Erzsébet királynéuton, az Andrássy-uton és a Hungária-köruton nem lehet máskép keresztülmenni, csak ezen sorompók közvetítésével. Ezen 11 kereszteződést három helyiérdekű vasút keresztezi, t. i. a Kőbányai-uton és a Besnyői-uton a villamos, a Kerepesi-uton pedig a helyérdekü vasút. Ebből következik, hogy az a forgalom, amely egyébként azóta bekövetkezett a közlekedés fellendülése miatt, a jövő uj autobuszforgalotn utvonalait fogja megkívánni s ezek a vasút és autóbuszvonalak tűrhetetlenül veszélyeztetve vannak közlekedésükben a vasutvonalak által. Ez a vasútvonal 7 kilométer hosszúságban keresztbemetszi a közlekedési főútvonalakat és ebből folyólag számtalan szerencsétlenségnek és olyan körülményeknek az okozója, amely körülményeket el lehetne kerülni. Maga a kormányzó ur volt kénytelen interveniálni abból az alkalomból, hogy egy a gyakorlótéren megsérült közhonvéd elvérzett a sorompó előtt, amely 12 percig zárva volt
