Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-121

Àz országgyűlés képviselőházának 121. iiîêse l§£8 február t-én, szerdán. 333 Gaal Gaston: T. Ház! Az előbbi szakasz | tárgyalásánál érveléseim során felmerült az a | kérdés, hogy fognak-e ebből a paragrafusból I perek keletkezni, igen vagy nem. Én azt a szc- I rén.v álláspontot foglalom el az élet gyakorlati ismerete alapján, bogy igenis ebből igen sok per fog keletkezni azért, mert szegény jogon lebet vén pereket meginditani. ;i másik fél inferioriknsabb helyzetbe kerül, mert óriási perköltségek viselése veszélyének van kitéve. IIa azonban az igen t. Ház bölesesége ... (Halljuk! Halljak!) , Elnök: Csendet kérek, képviselő ura ki Gaal Gaston: ...mégis ngy határozott, bogy a mi aggodalmainkkal szemben is Csák Károly igen tisztelt képviselőtársam álláspontja ia helyezkedett, akkor felfogásom szerint a t. Háznak gondoskodnia kell arról, hogy az ebből a szakaszból keletkezhető pereket a minimumra redukálhassuk. Ennek pedig csak egyetlenegy orvosszere van és ez az ügyvédi kényszer megszüntetése. A helyzet ugyanis az, bogy az a fél, aki ellen a valorizálási pert megindítják, még a legigazságosabb esetben is, amikor holt bizonyos a per megnyerése, kénytelen ügyvédet fogadni és kénytelen kitenni magát annak a veszedelemnek, hogy százmilliókat fizet el egy jogtalan perért, amelyet feltétlenül megnyerne ügyvédi védelem nélkül is; mégis százmilliókat kell kifizetnie saját ügyvédjének költségre, azonfelül az Ítéleti illeték egész terjedelmében az ő vállára szakad. A másik szegényjogon perelvén, rajta a kincstár a költségei be nem veheii, hanem beveszi a vagyonos alperesen. És ezen, mélyen t. Ház. esak egy módon segitbetiink, ugy, ha a törvénybe beiktatunk egy nj szakaszt, mely ezt a veszedelmet kizárja. Én nagyon jól tudom, annak dacára, bogy nem vagyok jogász, hogy a perrendtartás megállapít ja. bogy bizonyos összegen tnllevő pereknél fennáll az ügyvédi kényszer. A perrendtartásnak ezt az áll alános, általam is helyeselt rendelkezését én a magam részéről megbolygatni nem is kívánom, mintán azonban itt egészen speciális, egészen kivételes a helyzet, — amint a minister iir magát kifejezte — semmi akadályát nem látom annak, hogy ugyanebben a törvényben gondoskodjunk arról is, hogy a könnyelműen megindítandó pereket azzal zárjuk ki, hogy ne tegyük ki az alperest, aki ellen valorizációs pert indítottak, annak, bogy az ok és alap nélkül megindított perért százmiliókat fizessen. Ezért tisztelettel indítványozom a következő nj 1"). §-t (olvassa): »Az előbbi szakasz alapján megindított átértékelési perekben ügyvédi kényszer nincs.« (Élénk helyesléi a jobboldalon és a középen.) Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék az általam javasolt uj szakaszt elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közében.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Baracs Marcell! (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak lehetővé tenni, hogy a képviselő nr megkezdhesse beszédét! Baracs Marcell: T. Ház! (Zaj. — Halljuk! Halljak!) Nem habozom kijelenteni, hogy egyedül az indítványozó t. képviselőtársam személye és egyénisége az. amely arra késztet, hogy ezt az indítványt komolynak tekintsem és hogy azzal komolyan foglalkozzam, mert ez az indítvány olyan felfogásból ered, amely nem ismeri az ügyvédi hivatás természetét (Éhn Kálmán: Sőt nagyon ismeri!) és amely nem KÉPVISELŐHÁZ] XAPLÓ. VMT. ismeri a polgári perjog rendeltetését. A polgári perjog rendeltetése az, hogy lehetővé tegye minden polgár számára azt, hogy igazságát megkeresse; a polgári perjog feladata az, hogy erre megadja a polgárok számára a kellő eszközöket és intézményeket. Ilyen intézmény magának a bíróságnak az intézménye is. Az a felfogás azonban, amely a pereket akarná lebet-.': leg lecsökkenteni, követ kezet csen odáig megy, bogy a bírói szervezetet is csorbítsa és csonkítsa. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) A peruendtartás hivatása gondoskodni arról, hogy abban a vitáiban, amelyet a gazdaságilag gyen#B visz a gazdaságilag erő« ellen, a gazdaságilag gyenge mellé állítson egy támaszt, patrónust; mert a gazdaságilag egyformán erősek vitájába nem kell az államnak semmiféle segítőeszközzel beavatkoznia, hiszen a gazdaságilag erős segit saját magán, de a gazdaságilag gyengébbet támogatni kell azzal, bogy különböző óvóintézkedéseket statuál a 1 örvény. Egyik ilyen óvóintézkedés az, hogy ügyvédi kényszeit rendel el bizonyos perekre és ennek komplementer intézkedése az. bogy viszont gondoskodik arról, bogy annak részére, akinek anyagi viszonyai nem engedik meg, ügyvédet adjon. Énnek megfelelően felállítja a pá rí fogó ügyvédség intézményét. Teljesen téves felfogás az, mintha a perjognak az az intézkedése, mely kötelező ügyvédvallást, ügyvédi képviseletet ir elő bizonyos pereknél, az ügyvédek érdekében lett volna meghozva. Ellenkezőleg: olyan pereknél, melyeknek viteléi a laikus saját maga nem tudná lefolytatni, a gazdaságilag gyengébbnek támogatása és az anyagi igazságnak az egész vonalon lehetőleg való érvényesülése érdekében van behozva az, hogy bizonyos természetű és bizonyos sznbsztrátnnin perekre is az ügyvédi kény szer megvan. Mondom, ennek komplementer intézménye azután a pártfogó ügyvéd intézménye. Mélyen t. indítványozó képviselőtársam, ugy látszik, nem bir sem sejtelemmel arról, hogy az összes szabadfoglalkozások között, — talán némileg az orvosi -foglalkozást kivéve, de ott sincs intézményezve ugy, mint az ügyvédeknél az ügyvédi kar az, amely a legnemesebb hivatási végzi akkor, mikor a szegényeknek ingyen ad jogsegélyt s ez annyira van biztosítva ... (Kuna P. András: Százalékot kap!) T. képviselőtársain, azután vakarja a fejét, ha majd megkapja a felvilágosítást. (Kuna P. András: Tapasztaltam a bőrömön!) A perrendtartás, azonkívül az ügyvédi rendtartásnak 28. és 50. §-ai előírják azt, hogy pártfogó ügyvéd csak abban az esetben nyerhet díjazást, amennyiben az ellenféllel szemben megítéltetik, vagy amennyiben ügyfele vagyonhoz jut. Én, aki mellékesen bosszn évek óta a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bíráskodását irányítottam, hosszú időkig mint ügyész s immár 10 esztendő óta, mint a fegyelmi bíróság egyik elnöke, biztosíthatom igen t. képviselőtársamat, hogy a legkrndélisabb ítéletekkel, a legszigorúbb büntetésekkel sújtjuk azokat az igen-igen kivételes eseteket, amikor az ügyvéd merészel a párt fogolttól csak előleget is kérni, amikor merészel díjazást kikötni magának és igen-igen súlyos ítéletek jelzik és bizonyítják azt a. mélységesen lelkünkben fundált erkölcsi felfogást, amely az ügyvédséget elsősorban nem kenyérkereső foglalkozásnak, hanem eszmén.\i hivatásnak tekinti. (Zaj és mozgás a [jobboldalon.) Tisztelt uraim, ha önök ezt lemojsolyouják. akkor ennek nem az ügyvédi hivatás nemességében, nem annak a sok ezer ügyvéd47