Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-121

' Az ország gif ülés liépviseloházántok Í21. ülése 1928 február 1-én, szerdán. 325 tála kifizetett tartozást nem fogja tudni átértékelési perrel megtámadni, mert ö nem volt annyira raffinirozott, annyira előrelátó, anynyira ügyes, hogy jogfentartást jelentett volna be. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) Én tehát — amennyiben arra az álláspontra méltóztatnak helyezkedni, bogy kevesebb seb és több jótétemény fog abból származni, ha engedjük megbolygatni a leteljesitett ügyletet — mély tisztelettel azt az Indítványt fogom előterjeszteni, hogy méltóztassék a jogfentartásról szóló részt teljesen kikapcsolni és ugyanazokat a feltételeket szabni minden ügyiéire, akár történt jogfentartás, akár nem. Ha valaki jónak látja, hogy a jogfentartásnak különleges \hatályát fentartsuk,' méltóztassék azt talán arra a körre szorítani, ahol a jogfentartás tudatosan alkalmaztatott és tudatosan vétetett tudomásul, például a kereskedők körére. (Pesthy Pál igazságügyminlster: Ez lenne a kisember ellen!) A kisember tudatosan nem fogadta el a jogfentartást. (Pesthy Pál igazságügyminister: Épen azért lenne a kisember ellen az, amit a képviselő nr mond!) Két kereskedőről van szó. t. minis ter ur, ós nem kereskedelmi ügyi etek Wil; két kereskedőről, amikor az adós is, a hitelező is kereskedő. Ebben az esetben igenis a jogfentartás olyan egyénhez intéztetett, aki azt megértette és aki tudatában volt annak, hogy itt jogfentartás történt. Elsősorban tehát azt kérem, K hogy a jogfentartás szempontjából egyenlően biráltassnnnk el az ügyletek, akár igy. akár ugy. Ami a másik dolgot illeti, ahhoz szivesen hozzájárulok, mert biztosabb és erősebb kritériuma Csák Károly t. képviselőtársam által indítványozott szöveg: ha az ügylet az ügyfél tönkremenetelét idézte elő, — mint az, hogy az ügylet az illető felet súlyos anyagi hátránnyal sújtotta légyen. Itt is nagyon vigyázni kell, mert itt is az idézi elő majd a peték tömegét, hogy ezek a tönkrement emberek szegónyjogon fognak perelni, és ha elveszítik a pert, nem vesztettek semmit, ha pedig megnyerik, előnyhöz jutottak. Itt azonban arra kívánom a t. Képviselőház figyelmét felhívni, hogy valahogy eliminálni kellene a szövegből a következő eshetőséget. Valaki, mondjuk, egy tisztviselő, akit kiüldöztek a csehek, megvett egy házat és összes vagyonát belefektette. Mármost az, akitől megvette a házat, tönkrement és meg fogja indítani az átértékelési pert Lehet, hogy az illető tisztviselő vagy bárki más, az a kisexisztencia később beállott körülményeknél l'ogva más vagyonával mentette meg ezt a vagyont, ez a vagyon tehát megvan, de más vagyoni áldozat árán. Én tehát azt indítványozom, méltóztassék a szakasz harmadik bekezdését teljesen törölni. Amennyiben ezen Indítványom el nem fogadtatnék, elsősorban indítványozom, hogy a szakaisz 3. bekezdésének 1—6. Borában a »Nem zárja ki« szavaktól »nélkül fogadta el« szavakig terjedő rész töröltessék. Indítványozom továbbá, hogy ugyanezen bekezdés 12—14. sorában a »hitelezőre létfentartását< szavaktól »hatása lenne« szavakig terjedő rész kihagy assék és helyébe a következő szöveg iktattassák: >a hitelező tönkrejulását idézné elő«. Ez azonos a Csák Károlyféle indítvánnyal. Végül indítványozom, hogy 4. bekezdésként iktattassák be a következő szöveg (olvassa): »Az átértékelésre irányuló perek a törvény életbeléptétől számított hat hónap alatt indi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VT1I. tandók meg«. Ez is azonos a Csák Károly-féle szöveggel, azzal a különbséggel, hogy míg Csák Károly t. képviselőtársam e perek megindításának határidejét három hónapban kívánja megállapítani, addig én ezt a határidőt hat hónapban kérem megszabni. Az a falusi nép ugyanis, amelynek sem postája, sem jegyzője nincs, három hónap alatt esetleg tudomást sem szerez arról, hogy ilyen perek indíthatók. (Ugy van! jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Csontos Imre! Csontos Imre: T. Képviselőház! Én, aki meg sem közelithetem gondolatban az ügyvéd urakat, azok közé tartozom, akik azt a keresztnevet adták ennek a paragrafusnak, hogy ügyvédparagrafus. Tettük pedig ezt abból a gondolatból kiindulva., hogy féltjük a mi népünket az óriási perlekedéstől, féltjük attól, hogy mihelyt olyan tág keret adatik, ahová bebújhat ik egy ügyes ügyvéd, ez száz és száz pert fog előidézni. Tudjuk, hogy az a szegény ember, az a kisgazda a törvényt nem ismervén, jótnnnesra milyen könnyen beugrik a perbe, Ha mármost azt mondja neki az az ügyes ügyvéd — bocsánat mindig a kifejezésért, akinek nem szűre, az ne vegye magára, de az ügyesség sok tekintetben megáll, — hogy: Te ennyit kaptál, az eladott földedért vagy házadért, ami időközben határozottan semmivé vált s ennek alapján megindíthatod a pert, — akkor az a kisgazda bemegy a boltba, s lesz egy alapos per. Bár tisztában van vele maga az ügyvéd is, hogy az a per nem lesz nyert per. mindamellett előáll a két félnél az ügyvéd félfogadása, lesz belőle egy óriási per, és valakinek mégis csak meg kell fizetni a költségeket. Per lesz annyi, amennyi kell. Egyedül ettől a támponttól vezettetve igyekeztem a magam részéről is hangot adni a pártban annak, hogy nagyon félteni kell a közönségünket attól, hogy itt egy borzasztó pereskedés akasztatik a nyakába. (Ugy van! jobb felől.) Mert hogyan áll a dolog? Aki szerződést kötött egy birtoktest eladására — akármiféle birtoktest eladására — az akkori árban vette meg, olyan árban,—amilyen ár akkor volt, mert másképen nem vehette meg; az egyik fél adta, a másik fél vette. Természetes, hogyha az illető eladó a ládafiába tette annakidején az értékét a borzasztó helyzet miatt, pénzünk leromlása miatti az semmivé vált a ládafiában. Ez világos, tenger példa van erre mindenütt az országban. De ki annak az oka. ha az illető eladta a házát és tüstént nem veit rajta valamit és a pénz leromlása alapján azután teljesen tönkrement? Az illett") beállíthatja teljes joggal, hogy én az eladott holmiért nem kaptam meg a kellő ellenértéket, hanem csak anynyit kaptam, hogy most csak egy mázsa búzát vehetek rajta, dacára annak, hogy nem egyedül a helyzet, hanem önmaga is oka. annak azért, mert mint kisgazda nem arra törekedett, hogy azt a pénzt ne a ládafiában tartsa, hanem más birtokot vásároljon. Most ezeknek tudatában borzasztóan óvatosaknak, hogy magyarul mondjam, laikusoknak kell lennünk azon a téren, hogyha a törvénynek egy oldalán adatik olyan hely, ahol az ügyes emberek bebújhatnak, mert ily módon tenger pereskedésre kerülhet a sor. Nem tartanám az ország népének érdekében azt, hogy itt minden ember egymást beperelje. (Pesthy Pál igtzxßdgügyminister közbeszól.) Kegyelmes uram, bocsánatot kérek, engem senki ellen semmi nem vezet, engem az én lelkiismeretem vezet. A dolog ugy áll, hogyha 46