Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-118

2">1 Az országgyűlés képviselőházának lit és a jövőben is mindent el fog követni, mert meg van győződve arról, hogy igenis az ország termelése szempontjából elsőrendű kérdés az, hogy minél olcsóbb hitel álljon rendelkezésünkre. (Unu van! a bal- és jobboldalon.) Ami a jelen törvényjavaslatot illeti, én ezt a Nemzeti Bank szempontjából feltétlenül szükségesnek tartom, mégpedig azért, mert meg vagyok róla győződve, hogy ezzel a törvényjavaslattal épen a mi büszkeségünket, a Nemzeti Bankot erősítjük meg. (U.qjj van! a jobboldal/ni.) Énen azért kérem az igen t. Házal, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igent) A Ház a törvényjavaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a javaslat ennének felolvasását. Urbanícs Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak-) Elnök: Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyaltuk, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Most pedig az ülést 15 perere felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik az egyes magánjogi iKÍnztai'tozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 281, 346) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van az előadó ur által beterjesztett 8. § felett megindult vita folytatása. Szólásra következik Dencz Ákos képviselő ur. aki beszédének elmondására a tegnapi ülésen halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Dencz Ákos: T. Képviselőház! A napirenden levő valorizációs törvényjavaslat eddigi vitájában csaknem mindannyian, akik itt felszólaltunk és ebben a vitában résztvettünk, úgyszólván pártkülönbség nélkül kívántuk és sürgettük a hadikölcsönök ügyének rendezését. f / 'a)/ van!) Megengedem, hogy talán mi ezen az oldalon nem tettük ezt azzal az erélyes hanggal és indulattal, amint azt az ellenzéki oldalról többször hallottuk, de mindenesetre tettük ezt azzal a jó szándékkal, azzal a komoly igyekezet lel és törekvései, melynek végcélja szerintünk is nem lehet más - és azt hiszem, ebben közöttünk különbség nem lehet — mint az, hogy a hadikölcsönkötvény-tulajdonosok kártalanítása és becsületes kielégítése bekövetkezzék. (Strausz István: Mikor?) Azt hiszem, rövidesen be fog következni. (Zaj.) Megállapíthatjuk, t. Ház, hogy ez a reményünk kezd a megvalósulás felé közeledni, igaz, hogy nem abban az ütemben, amint az kívánatos lenne, de Sándor Pál igen t. képviselőtársam is annak a felfogásának és annak az óhajának adott többször kifejezést, hogy legalább csak egy kis remény adassék a kötvénytulajdonosoknak és hogy ne zárkózzék el a kormány ridegen a megoldás elől azzal a ki'. Ülése 192B január 27-én, pénteken. jelentéssel (Esztergályos János: Hová lett a remény?) — az megvan és meg is fog valósulni, t. képviselőtársaim — hogy az államadósságokat, jelesül pedig a hadikölosön tartozást valorizálni nem lehet. Ez az uj 8. § igenis módot fog adni a kormánynak és a törvényhozásnak ahhoz, hogy ezt a kérdést, amikor annak ideje elérkezik, újból napirendre hozza és megoldja. (Esztergályos János: Ez a kormány? Harminc év mnlvaf) Ez a kormány, sokkal hamarabb. Nem gyermekeink, nem unokáink, hanem, azt hiszem, magunk is meg fogjuk, sőt hiszem, meg is akarjuk ezt az időpontot érni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Dencz Ákos: Különben ez a javaslat sem ad kevesebbet, mint például a német valorizációs törvény, amelyben a későbbi kötvénybirtokosoknak minden száz márka névértékű hadikölcsönkötvény helyett 2-5%-os névértékű kamatozatlan állami kötvényeket, az ősjegyzőknek pedig hasonló értékű kötvények helyett . 12;5%-os kamatozatlan és sorsolás aláeső kötvényeket juttattak, azonban ugyancsak azzal a feltétellel, hogy a jóvátételi kérdések rendezése nlán fog mindez napirendre kerülni. Ez az uj szakasz tehát igenis tartalmazza azt az értékes Ígéretet, hogy ezt a kérdést valóban rendezni is fogja. De minél égetőbb és minél sürgősebb ez a kérdés, annál inkább ügyelnünk kell arra, hogy ezt a felette kényes és nagyfontosságú ügyet miképen intézzük mi is el, hogyan kezdjünk ennek megoldásához. Nem akarok itt az államháztartás egyensúlyának többször és nagyon is méltán hangoz • tátott komoly kérdésével újból és ismételten előhozakodni, bár nekünk, ennek a sokszor aposztrófált többségi pártnak épen annál a komoly felelősségnél fogva, amely elsősorban reánk is háramlik, nagyon is meg lenne minden okunk, hogy erre tekintettel legyünk, de viszont még sem kezelhetjük a fedezet kérdését olyan beállítással, amint azt épen Gál Jenő igen t. képviselőtársam a tegnapi nap folyamán mindenesetre a nála megszokott értékes felszólalásában általánosságban tette. Teremtsünk fedezetet, valorizációs alapot — úgymond a képviselő ur — azoknak járulékaiból, akik nem jegyeztek, illetőleg nem jegyeztek olyan mértékben, amint azt anyagi helyzetük megengedte volna. Utalt a német- és lengyelországi példákra is. Utalt a mi 48-as szabadságharcunk idejebeli ritka áldozatkészségre. Kétségtelen. hogy a történelemnek ezek a szép eseményei mindenkor ragyogó példái lesznek a nemzet áldozatkészségének, a mai helyzet azonban, a mai idők egészen mások. Azok a szép gondolatok, amelyeknek (iái Jenő igen t. képviselőtársam a tegnapi nap folyamán hangot adott, a gyakorlatban, azt hiszem, alig-alig volnának kivihetők. Magam is elitélein a féktelen tobzódást, azt a pazarlást, amilyennek ép a letűnt esztendő utolsó éjszakájával kapcsolatban voltunk tanúi, azt hiszem azonban, hogy ettől és talán egykét szórványos esettől eltekintve nemcsak a Fővárosban, de a vidéken is. mégsem lelhet a fedezet szempontjából olyan mértékben általánosítani, illetőleg a kérdést olyképen megoldani, amint azt itt általánosságban már több izben felvetettek. Minket a háború, a forradalmak, az utólagos megszállások tönkretették, valósággal kiraboltak. A megélhetési gondok, súlyos adóterhek egyformán sújtják és terhelik a társadalomnak minden 1 rétegét. Ebben a súlyos gazdasági helyzetben