Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-118
Az országgyűlés képviselőházának 118. ülése 1928. évi január hó 27-én, pénteken, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyat : Elnöki előterjesztések. — A Magyar Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű íeleslogónek hovafordításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Felszólaltak: Örffy Imre előadó, Farkas István és Szabóky Alajos. — Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. — Felszólaltak a 8. §-hoz : Denez Ákos, Baracs Marcell, Wolft' Károly, Rothnnstein Mór, Lakatos Gyula előadó, Szilágyi Lajos. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — A honvédelmi minister ideiglones Írásbeli válasza Szilágyi Lajosnak 1927 december 7-ón olőterjesztett interpellációjára. — Az inditványkönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bnd János és Mayer .Tános. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 vérekor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja cl.) Elnök: Az ülést megnyitom! A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Urbanics Kálmán jegy/.') ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Janka Károly képviselő ur levelét, melyben arra való tekintettel. hogy egyházi Tisztségének teljesítése a közel jövőben fokozottabb mértékben fogja igénybe venni idejét, a királyhelmeei választókerületben nyert képviselői megbízatásáról lemond. A Ház a lemondást tudomásul veszi. Egyben felhatalmazást kérek a t. Háztól, hogy az ily módon megüresedett választókerületben az uj választás elrendelése iránt szükséges intézkedések megtétele véget: a belügyniinister urat megkereshessem. Méltóztatnak a felhatalmazást megadni? (luenï) A Máz a felhatalmazást megadja. Bejelentem a t. Háznak, hogy Kossá lka János képviselő ur hozzám intézett beadványában az 1901.: XXIV. te. 5. $-ának 1. és 5. pontjára való hivatkozással összeférhetlenség! bejelentést tett önmaga ellen, mert a dunaföld vári Duna-hidnak épitésére kiirt zártkörű pályázat folyamán a bírálóbizottság a részletes tervezéssel való megbízást neki Ítélte. Minthogy a képviselő ur beadványa a házszabályok 138. §-ában előirt kellékeknek megfelel, azt a házszabályok 146. "§>-ának 1. bekezdése értelmében az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz tettem át. Napirend szerint következik a Magyar Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű feleslegéKfcPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VIII. nek hovafordításáról szóló törvényjavaslat (írom. 465, 467) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. őrffy Imre előadó: T. Képviselőház! Bár meggyőződésem, hogy a t. Ház tagjai a Magyar Nemzeti Bankot illető tételes jogi helyzettel ismerősek, mégis a törvénnyel szemben való állásfoglalás szempont jából szükségesnek vélem rámutatni arra, hogy a Nemzeti Bank alapszabályai! az 1924 : V. te. törvénybe iktatta, aminek következtében ezeknek az alapszabályoknak minden megváltoztatása, sőt továbbmenve, minden olyan konkrét intézkedése a közgyűlésnek, amely ezekkel az alapszabályokkal ellenkezik, törvényhozási jóváhagyást igényel. Ktszakarva tettem meg ezt a distinkciót, hogy nemcsak alapszabály változtatás, hanem a konkrét intézkedés is törvényhozási jóváhagyást igényel, mert épen az a kérdés, amelyet szankcionálni akar ez a törvényjavaslat« nem alapszabály változtatás, hanem a most összehívott közgyűlésnek egy hozandó határozatára vonatkozik, amely nem akarja az alapszabályokat megváltoztál ni. hanem esak és kizárólag esak — az 1927..évi üzleti évre vonatkozóan kíván intézkedést tenni :i nyereségfelosztását illetően. Amint bölcsen méltóztatik tudni, az 1924. évi V. te, illetve a rá következő évben hozott 1925: XXXII. te. rendezi a Nemzeti Bank tiszta jövedelmének mikénti felosztása kérdését. Az előbb emiitett 1925 : XXXII. tc.-re a jövedelem felosztása szempontjából elsősorban azért volt szükség, mert a Nemzeti Bank vezetősége igen dicséretes okból, — bizony, bizony a magán vállalatok is követhetnék— szükségesnek találta azt, hogy az eredeti alapszabályoknak azt a rendelkezését, amely a nyugdíjalap kiegészítésére vonatkozik, megváltoztassa, és pedig az érdekelteik javára akként, hogy nem az eredetileg szabályozott 5%, hanem ennél nagyobb összegek is igénybevéteesenek azért, hogy a Nemzeti Bank nyugdíjalapja, amelyet az inflációs idők szintén megtépáztak, felemelhető 36
